Idei utolsó alkalmához érkezett az IVSZ tagjait együtt gondolkodásra késztető rendezvénysorozata, a Meet the Board. Az év folyamán a találkozókon többször szóba került a mesterséges intelligencia, így nem volt kérdéses, hogy szükség lesz egy kifejezetten az AI-ra fókuszáló eseményre. Ehhez a gondolatokat, illetve a tudást Szabó Péter, az IVSZ alelnöke és a Microsoft Magyarország ügyvezetője, Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke, valamint Szertics Gergely, az AI Partners ügyvezetője szolgáltatta.

A beszélgetés célja az volt, hogy egyrészt megvilágítsuk a tagok számára, hogy hol állunk most az MI-val kapcsolatos gondolkodásban, a cégek, azok vezetői hogyan viszonyulnak a trendhez, mi a gazdasági szereplők általános érettségi szintje, másrészt nagyjából mi várható mesterséges intelligencia témában jövőre? Megmarad a hype, vagy – ahogy más trendek esetekben lenni szokott – visszaesik az érdeklődés, beáll egy követhetőbb tempóra.

Az MI demokratizálása zajlik 

A felvetésre egyöntetűen az volt a válasz, hogy a hype valószínűleg velünk marad még egy jó ideig, viszont az ahhoz való hozzáállás alapjaiban változik, változott meg az elmúlt hónapokban. Szertics Gergely szerint fordulóponthoz értünk: a locsolóversek fabrikálása, a ChatGPT-vel folytatott vicces beszélgetések időszaka lejárt, a cégek már egy ideje (ez persze cégmérettől, iparágtól függhet) azon gondolkodnak, hogy hasznosíthatják az MI erejét. A nagyobb vállalatoknál, vagy ahol megvan a fogadókészség, ott ambassador programokra, általános érzékenyítésre van szükség, a kkv-k pedig ott tartanak, hogy magyarázatot kérnek a történések megértéséhez.

Jakab Roland azt hangsúlyozta ki, hogy mindenki azt kérdezi, hogyan kezdje el, mi legyen az első lépés. Senki sem megy el az AI mellett, mindenki próbál tudatosan gondolkodni, a cégek keresik a lehetőségeket. Hozzátette azt is, hogy az MI Stratégiát 2020-ban fogalmazták meg, így annak sok része elavult ugyan, mégis sok értelemben maradandó hatásai vannak, hiszen több, ma is működő hivatal, szervezet jött létre a stratégiában foglaltak alapján. Jelenleg is zajlik a szakértői anyag felülvizsgálata, de ezen kívül lesz egy, az MKIK-val közös program, amiben AI tudatos cégek mutatkoznak be, valamint indul egy olyan voucher program is, ami képzési programokban való részvételt tesz lehetővé a cégek számára. 

Ha már Szabó Péter vezette a beszélgetést, elkerülhetetlen volt a Microsoft még bevezetés és fejlesztés alatt álló Copilot programjának említése. A szoftvervállalat hazai vezetője szerint egy olyan lehetőséget kapnak hamarosan az Outloook, vagy bármely egyéb irodai szoftver használói, ami nagyban leegyszerűsíti a használatot, illetve olyan alkalmazásokat is kezelhetővé tesz, amelyektől esetleg a felhasználók eddig idegenkedtek. Egy szabadszavas chatbotról van szó, ami a laikusok számára is érthetővé teszi a szoftvereket, bár Szertics Gergely szerint ez is csak akkor működik, ha az ember érti, tudja, hogy milyen lehetőségei vannak. 

Fejlesszek vagy ne fejlesszek?

Még ha az AI terjedésének, sürgető mivoltának hatása nem is kérdéses, a beszélgetésben az is felmerült, hogy kinek, mikor, mennyit érdemes a fejlesztésekbe invesztálni. Főleg a nagyok esetén (például a Microsoft) nem mindegy, hogy mi mellett kötelezi el magát a vállalat, hiszen „a már két évvel ezelőtt elindított fejlesztések is elavultak, ezért mindenki nagyon megfontolja, hogy mihez nyúljon”, mutatott rá a náluk is rendre felmerülő dilemmára Szabó Péter. Mindez nagyban függ az adatok minőségétől, állapotától is: Jakab Roland szerint a nagyobb cégek ezen a téren rendben vannak, kormányzati téren pedig még bőven akad tennivaló. A Digitális Állampolgárság Program ezzel együtt egy átgondolt kezdeményezés, ami arra utal, hogy az államigazgatás területén is megindultak, sőt lassan, de biztosan a bevezetésig is eljutnak a transzformatív folyamatok.

Felmerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által üzemeltetett (piaci szereplők számára is elérhető) Komondor szuperszámítógép is, amely kapcsán a KIFÜ-nek jelenleg 64 kkv-val van együttműködési megállapodása, és amiből 20 körül van azon vállalkozások száma, amelyek valójában ki is használják a HPC-ban rejlő számítási kapacitást.

A beszélgetés harmadik harmada azt a problémakört feszegette, amely szerint egy olyan exponenciálisan növekedő fejlődést mutat az AI, amit sem társadalmilag, sem jogilag, de még üzletileg is nagyon nehéz lekövetni. Akadnak persze iparágak (marketing, PR, SEO, stb.), ahol az akadályok nem jelentkeznek, de összességében a társadalmi innováció le van maradva a technológiai innovációval szemben. Szabó Péter dobta be azt a beszédes adatot is, mely szerint a Magyarország.hu-nak milliós nagyságrendű regisztráltja van, ezzel szemben mindössze 400 ezer körül mozog a havi aktív felhasználói szám.

Edukáció nélkül ez sem megy 

Jakab Roland a már említett voucher program mellett kiemelte, hogy use case-ekre, a megfelelő szervezeti kultúra kialakítására, az érzékeny kollégák megtalálására, érdeklődésük felkeltésére, az AI mindennapi gondolkodásba való beemelésére van szükség. Szertics Gergely azt is hozzátette, hogy nem is használná a bevezetés szót, hiszen itt sokkal inkább csatornázásról van szó. A munkahelyi viszonyok gyakran arról árulkodnak, hogy a kollégák nagy része privát célokra már használja a nyelvi modelleken alapuló megoldásokat, ezért „csak” rá kell erősíteni, teret kell nekik adni, intézményesíteni, mederbe terelni a szervezeten belül, hiszen onnantól már saját lendülettel fog menni a használata; a triggerek kialakítása nagyon fontos, azaz nem a formális bevezetés a cél, mint korábbi, más technológiák, szoftverek (pl. egy CRM, vagy ERP rendszer) esetében. 

Szabó Péter hozzátette, hogy felsővezetői elköteleződés nélkül nem fog menni az adaptáció, és az kiemelten igaz az AI-ra is. „Csak a technológiai szakemberek, divíziók, csak az IT ezt nem fogja tudni áttolni”, illetve az is egy jó módszer lehet, hogy azt a kollégát állítják a figyelem középpontjába, aki sikeresen használja ezeket a rendszereket (lásd „hónap dolgozója”). Valamint önmagában az nem célravezető, ha egy cég egy vaskos vastag szabálykönyvet hoz létre, hiszen, ha a rendszerek nincsenek nincs könnyen használhatóvá, hozzáférhetővé téve, akkor a kollégák a publikus toolokhoz fognak nyúlni. 

A társadalmi elfogadottság szintjén nagyot emelhet az államigazgatás, a kormány hozzáállása, amivel kapcsolatban Jakab Roland azt emelte ki, hogy jelenleg minden szaktárca azon gondolkodik, hogyan vezethető be a folyamatokba az AI; egy szigetszerű elindulás zajlik jelenleg, amelyek idővel majd összekapcsolódnak.  

És hogy mit hoz a jövő? Szabó Péter szerint összességében Magyarország masszív technológiai, digitalizációs lemaradásban van, ezzel együtt sokkal komolyabb érdeklődést érzékel az AI kapcsán, mint valaha, ezért várhatóan meg fog gyorsulni a fejlődés a következő időszakban. Hozzátette, hogy a technológia versenyképességet hoz azoknak, akik használják, és hátrányt jelent azoknak, akik nem. Ez hatványozottan fog jelentkezik a közeljövőben, hiszen olyan váratlan, de mindenki által megtapasztalható esetekben, helyeken (például egy élelmiszerbolt önműködő, a vevővel kommunikáló kasszája) jelentkezik majd az AI, ami az ügyfélélmény növelésével jár. Szertics Gergely szerint minden a cégek, a szabályozás, de akár a társadalom felpörgési sebességén múlik: „mielőbb jöjjön el a tűzkeresztség élmény, mert ha az megtörténik, akkor átszakad a gát.”