„Magyarországon informatikai munkahelyen majdnem ugyanannyit lehet keresni, mint külföldön”

2021.12.03

Ma már az irodalmárnak és a cukrásznak is szüksége van digitális tudásra – mondja Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége oktatási munkacsoportjának vezetője.

„Magyarországon informatikai munkahelyen majdnem ugyanannyit lehet keresni, mint külföldön”

HVG: Meddig marad igaz, hogy hatalmas a kereslet az informatikusok iránt, ezért ha valaki informatikát tanul, akkor sok pénzt tud majd keresni?

H. Á.: Az utóbbi egy-két évben ez tovább erősödött. Aki ma informatikai szakmát választ, annak egészen biztosan lesz állása. A DPR – a diplomás-pályakövetési rendszer, amelyet az Oktatási Hivatal üzemeltet – azt is tisztán mutatja, hogy az informatikusok kiemelkedő bérre számíthatnak. Főleg azért, mert több szakemberre van szükség, mint amennyi elérhető a piacon.

HVG: Miért nem mennek mégsem hatalmas tömegek informatikusnak?

H. Á.: Általában is kevesen jelentkeznek a felsőoktatásba, ráadásul demográfiai okok miatt egyre kevesebben. Ezen belül is alacsony az informatikai és a mérnöki, természettudományos karokra jelentkezők száma, de ennek az okai már máshol, alapvetően a közoktatásban, a pályaorientációban és elsősorban a matematikaoktatásban keresendők.

HVG: Pedig emberemlékezet óta a matematikaoktatás Magyarországon világhírű.

H. Á.: Ahogy mondja: „Magyarországon világhírű”. Valóban nem rossz egyébként, és a BME képzése nemzetközi szinten is kiemelkedő, de nagyon nagy a szórás a matematikai képzettség megszerzésében.

HVG: És akkor most jön az elijesztés, hogy aki nem jó matekos, az ne is menjen informatikusnak?

H. Á.: Szükség van matematikai tudásra. Programozó matematikusnál, gazdasági informatikusnál, mérnök informatikusnál ez kifejezetten elengedhetetlen. Egy bizonyos szint fölött nem is lehet továbbmenni, ez nagyon jól látszik a mesterszakosok vagy a doktori képzésben továbbtanulók arányán, bár ott sok más tényező is bejön, hiszen most doktori-kutatói ösztöndíjból kevesen tudnak ugyanúgy megélni, mint ha elmennének informatikusnak. Komoly problémája a szakmának, hogy hiányzik a képzők, az oktatók, a kutatók utánpótlása, mert nagyon hamar elmennek a tanulók a szakmába dolgozni.

HVG: Mihez tartsa magát az, aki azt mondja, hogy rengeteg informatikust keresnek ugyan, de én azt választom, ami a legjobb és legbiztosabb állás, a legjobb kereset, a legbiztosabb jövőkép?

H. Á.: Ilyen nincs, mert ez nagyon nagy mértékben függ attól, kinek milyen adottságai, szándékai vannak. Ki az, aki jobban tűri mondjuk a monotóniát? Ki az, akinek a matematikai tudása olyan mély, hogy új, innovatív algoritmizálási megoldásokat is létre tud hozni? Ez például elengedhetetlen a kódolás vagy a titkosítás fejlesztésénél. Ki az, aki inkább a dizájnhoz szükséges kreativitást szeretné meglovagolni és weblapokat fejleszteni vagy megjelenítő rendszereket készíteni? Ezek nagyon eltérő dolgok, és nem lehet azt mondani, hogy valamelyik informatikai ágazatban nagyon sokat lehet keresni, egy másikban pedig kevesebbet.

HVG: Lehet-e választani olyan alapon, hogy valaki sokat szeretne tanulni, más meg keveset, mert hamarabb akar pénzt keresni?

H. Á.: Akinek megvan a megfelelő lelkesedése, kitartása a matematikai képzéshez, annak elsősorban a felsőoktatási pályákat érdemes választania. Aki már munkavállaló vagy nem kíván felsőoktatásban tanulni, mert nincs erre energiája, annak nagyon jó lehetőséget kínálnak a bootcamp (magyarul kiképzőtábor) jellegű képzések. Érdemes meggondolni: régen voltak liftkezelők, ma magunk nyomjuk meg a gombot, de még szemléletesebb a térképek helyettesítése a GPS-alapú navigációval. Ugyanígy nagyon sok olyan informatikai elem vagy funkció van, amit ma már nem külön informatikus végez el, hanem elvárható, hogy az ember a munkája közben saját maga megbirkózzon bizonyos informatikai, digitális feladatokkal. Ezek a készségek, amelyek segítik a szakma megtanulását, megszerezhetők mikroképzésekben, adott esetben nem is bootcampben, hanem online. Aki nem képezi magát digitálisan, legyen szó egy-egy személyről vagy vállalatról, úgy jár, mint az Onedin család idejében az a vitorláskapitány, aki nem váltott időben gőzhajóra.

HVG: A home office mennyiben hozza meg az emberek kedvét a programozáshoz?

H. Á.: A járvány alatt is nagyon sokan választották azt, hogy elindulnak legalább egy alapszintű Java-képzésen, hogy weboldalakat tudjanak tervezni. Ez viszonylag könnyen elérhető szint, amivel már otthonról is lehet valóban értelmezhető munkát végezni.

HVG: Az is a járvány hatásához tartozik, hogy a távmunka, az otthon ülés meg a csomagküldős bevásárlás miatt több appra, több szoftverre, tehát több informatikusra van szükség?

H. Á.: Egyelőre legfeljebb rövid időszakot feldolgozó felmérésekből lehet erre következtetni, de az biztos, hogy az informatika, az elektronikus kereskedelem, az online szolgáltatások nagyon felpörögtek a járvány időszakában. Egybecseng ezzel, hogy előzetes értesüléseink szerint a természettudományos és az informatikai felsőoktatásban megnyitható – ösztöndíjas vagy fizetős – kvóták emelkedni fognak. Ez megfelel a piaci igényeknek is.

HVG: Mit tesz ezért az IVSZ (az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége)?

H. Á.: Az IVSZ régóta veri a tamtamot, hogy kevés az informatikus, de most már két tamtamot verünk, mert kevés a digitális szakember is. 2015-ben 22 ezer fő hiányzott főleg az információs és kommunikációs technológiai (ikt) vállalatoknál, ma már 44 ezer it-állás betöltetlen, és nem csak az ikt-szektorban. Digitális szakemberen azt értjük, akinek van valamilyen szakmája – mérnök, irodalmár, szociológus vagy bármi más –, de mellette képes mesterséges intelligenciával adatokat elemezni, vagy képes más olyan technológiákat felhasználni, amelyek magas szintű digitális tudást igényelnek. Ilyen szakemberek nélkül az informatikusok hiába hoznak létre rendszereket, programoznak applikációkat, ezek a magyar gazdaságban nem tudnak hasznosulni. A felsőoktatásban és a szakképzésben is előttünk áll még ez a digitális fordulat. Az IVSZ mint a digitális gazdaság ágazati képviselője az utóbbi években az oktatás minden korosztályában elindított programokat a Digitális Témahéttől a Code Weekig. Sok kezdeményezésünk van a digitális oktatási stratégiától kezdve a digitálismunkaerő-programig. Mivel a járvány is felgyorsította a digitalizáció előrehaladását, a korábbi javaslataink már nem elégségesek, ezért az IVSZ októberben „Összefogás a digitális Magyarországért” címmel kiáltványt adott ki, amelyben valódi digitális fordulatot sürget a gazdaságban, az oktatásban és a képzésben, valamint a digitális ökoszisztéma minden alrendszerében. Egy vállalkozás ma már nem tud versenyképesen termelni vagy szolgáltatni nagyon magas szintű digitális folyamatok nélkül, és ez igaz már egy cukrászatra is.

Az interjú a HVG Diploma felsőoktatási rangsorkiadványában jelent meg.