Hazai innovációtámogatás és tudásátadás expressz gyorsasággal

2021.12.14

Innováció, mentoráció, tudásátadás, tehetséggondozás, valamint európai értékek mentén zajló szemléletformálás. Ez volt a menü az IVSZ és az Xi Agency közös szervezésű üzleti reggelijén, ahol találkozhattak és beszélgethettek az ökoszisztéma szereplői.

Innováció reggelire

A hazai innovációs színtér egy pezsgő, folyamatos mozgásban lévő terep, ahol mindig nagy érdeklődésre tart számot egy új szereplő megjelenése. Nincs ez másként az Express Innovation Agency esetében sem, immáron az NKFIH szervezetéről „leválva”, önálló jogi entitásként, sokrétű feladat- és célrendszer mentén végzi a hazai innováció támogatását. Hogy ezeket a célokat és törekvéseket a piac többi szereplője első kézből ismerhesse meg, illetve közvetlen beszélgetés indulhasson el köztük, az IVSZ az Xi Agency csapatával közösen egy üzleti reggelit szervezett. Az eseményen a piac meghatározó szereplői és szakemberi adtak elő, valamint beszélgettek, de ennél is fontosabb cél volt azon párbeszédek, majd remélhetőleg együttműködések elindítása, amelyek aktívan tudják a későbbiekben alakítani az ökoszisztémát.

Hozzáférés a tudáshoz és a tehetségekhez

Az eseményt Trinh Anh Tuan, az EIT Digital hazai vezetőjének előadása vezette fel, amely által betekintést nyerhettünk a 2010 óta működő tudás- és innovációs közösség elveibe, működési mechanizmusaiba és céljaiba. Az EIT Digital elsődleges törekvése a hazai és egyben európai (11 országban van jelen a szervezet) innovációs ökoszisztéma építése, a versenyképesség, valamint az életminőség javítása a technológia által. A prezentáció középpontjában az a tudásháromszög állt, ami az oktatás, a kutatás, valamint az üzletfejlesztés köré szerveződik. Ez a gyakorlatra vetítve azt jelenti, hogy a támogatás során nem csak a tudást, vagy a terméket adják át, hanem arra is törekszenek, hogy a hallgatókból üzletemberek váljanak, illetve egy-egy ötlet eljusson a valódi termék vagy szolgáltatás szintjére.

Hazai innovációtámogatás és tudásátadás expressz gyorsasággal

Az EIT Digital 2021 és 2027 között távlati terveiről beszélve Trinh Anh Tuan elmondta, hogy ez alatt az időszak alatt közel 3 milliárd eurós büdzsével rendelkeznek majd, amelyekkel olyan projekteket fognak támogatni, amelyeket a fenntartható működési modell, valamint olyan általános európai értékek határoznak meg, mint az inkluzivitás vagy a fair működés. Az előadásból az is kiderült, hogy a következő években szoros együttműködést terveznek a hazai egyetemekkel, valamivel több mint 1 milliárdos forrással támogatják az uniós scale-up cégeket, több mint 130 milliós költségvetéssel járulnak hozzá a startupok sikereihez, és olyan témákra fókuszálnak, mint a fintech, az e-health, vagy a digitális ipar.

„Ha az NKFIH az innováció energiaforrása, akkor az Xi Agency-nek kell lennie a motornak.”

Ez az idézet fejezi ki talán a legszemléletesebben a pár hónapja önálló szervezetként működő ügynökség jelentőségét és célját. A mondat Kölkedi Krisztián, az Xi Agency vezérigazgató-helyettesének előadása alatt hangzott el, mely prezentáció azt is egyértelművé tette, hogy a funding típusú feladatok mellett a szolgáltatás alapú innovációs támogatásokat is az NKFIH látta el ugyan évek óta, azonban az új erőforrások bevonása és hatékonyságnövelés érdekében ezt a feladatkört és az új feladatokat is egy különálló szervezeti egységbe szervezték ki.

Hazai innovációtámogatás és tudásátadás expressz gyorsasággal

Az ügynökség megújult erővel markánsabban foglalkozik a tehetséggondozással, amit az újonnan induló HSHP és a HSUP program rendszerében lévő aktív 4000 hallgató fényesen bizonyít. Az egyetemisták által elnyerhető ösztöndíj keret időközben megemelkedett, aminek következtében háromszor több projekt támogatható, sőt, közel 10 csapat már befektetést is kapott. Ezután az inkubáción keresztül a piaci validáció is fontos eleme az Xi Agency munkájának, ami minden esetben aktív szakmai támogatást, rendezvények szervezését, tanácsadást és folyamatos kommunikációt jelent. A nemzetközi forrásokhoz, valamint piacra jutás (amit piacelemzés előz meg) hatékonyságát két külföldi út is igazolja a közelmúltból: a lisszaboni Web Summiton magyar standon mutatkozhattak meg a hazai tehetségek, egy perui utazást követően az egyik csapat rövid úton már export piacra lépésről tárgyal az egy lehetséges k helyi megrendelővel. Az ügynökség tehát a fiatal tehetségektől, kezdve az induló vállalkozásokon át egészen az nemzetközi piac kapujáig támogatja aktívan az innováció létrejöttét és hasznosítását.

“Olyan szereplővé válunk, akinek segítségével bárki, legyen az egy fiatal, egy tudós, egy startup, egy innovatív kkv, vagy akár egy nemzetközi piacra készülő cég megtalálja azt az erőforrást, amit keres a világban, legyen szó partnerről, tudásról, tőkéről, képzésekről, amire szüksége van.” – tette hozzá Kölkedi Krisztián az Express Innovation Agency vezérigazgató-helyettese.

Egy ötlet önmagában még nem elég

Az előadásokat követő panelbeszélgetés a hazai innovációs, startup szcéna legjellemzőbb kihívásait, problémáit, jellegzetességeit járta körbe azzal az egyetértéssel, hogy a nemzetközi gondolkodás, mindset nélkül nem lehet sikeres ma egy csapat, induljon el az bármilyen irányba. Fuchs Balázs az Xi Agency vezérigazgatója azt emelte ki a beszélgetés során, hogy minél több fiatalnak kell testközelbe hozni és megmutatni az innovációt. Ez igaz, sőt, működik akkor is, ha nem is lesz mindegyikükből vállalkozó, vagy startupper, a későbbiekre nézve azonban olyan tudással, szemléletmóddal vérteződnek fel, ami sok helyzetben segítségükre lehet. Ezt a gondolatot Dr. Mogyorósi Péter, a technológiai befektetésekkel foglalkozó LC Innoconsult vezetője is visszhangozta azzal, hogy soha nem fordul szinte elő, hogy egy csapatban mindenki az ötletgazda szerepben van, így minden esetben szükség van olyan, menedzser szemléletű szakemberekre, akik más területein képesek előre vinni a vállalkozást.

Bubori Zsolt, EIT Health InnoStars régiós igazgatója innovációs meghatározása szerint a motor mindig az ötlet, ami azonban csak akkor lesz működőképes, ha építenek köré egy kasztnit. Egy ötlet önmagában ugyanakkor kevés, és az is megfontolandó tanács, hogy ne a technológia határozza meg azt, hogy mivel foglalkozzon egy csapat. Mindig a piac vezesse a vállalkozást, és érdemes már a kezdetekkor nemzetközi, EU szinten gondolkodni, ennek megfelelően kellően diverz csapatot összeállítani, amiben a nemzetköziségnek hatalmas jelentősége és hajtóereje van. Dr. Mogyorósi Péter azt is kiemelte, hogy az egyetemi startupokkal való együttműködés nem mindig zökkenőmentes: gyakoriak a tulajdonlással, hasznosítással kapcsolatos kérdőjelek, de az is rendre előfordult, hogy azért nem tudnak befektetni egy startupba, mert a csapatot nem készítették egy pitch megtartására. A szakember azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a helyzet lassan, de pozitív irányba változik, az egyetemeknek viszont továbbra sincs eszközrendszere, vagy esetenként elképzelése a csapatok felkészítésével kapcsolatban.

A panel mindhárom résztvevője arra buzdította a jelenlévő egyetemi szereplőket, cégeket, hogy bátran keressék fel őket, de azt is megjegyezték, hogy minden esetben valamiféle értékajánlat is szerepeljen a megkeresésben. Hiszen, ha így tesznek, akkor a forrás mellett tudással, a külpiaccal kapcsolatos tanácsokkal is gazdagodhatnak, ami adott esetben többet érhet, mint önmagában az anyagi segítség.

Hazai innovációtámogatás és tudásátadás expressz gyorsasággal

Az esemény végén, a szakértőknek feltett kérdések arról árulkodtak, hogy az egyetemi környezetben dolgozó és startupokat alapító kutatók gyakran nincsenek tisztában a formai követelményekkel. Nem feltétlenül értik az alapfogalmakat, segítségre szorulnak a különböző értékajánlati formák tekintetében, így az az igény merült fel, hogy szívesen vennének útmutatást ebben a tekintetben. A kötetlen beszélgetés során felmerült az állami kontra privát körön befektetéshez jutó startupok kérdése, akik Magyarországon nehezen tudnak átjutni egyikről a másik oldalra.

Hazánkban egyelőre az állami támogatások rendszere dominál, amivel kapcsolatban a külföldi befektetők óvatosak, így a hazai startupok jelentős része nem jut el odáig, hogy külföldi, nagyobb volumenű forráshoz jusson. Kölkedi Krisztián ebben a kérdésben azt fogalmazta meg, hogy át kell dolgozni a feltételrendszereket, valamint bőven van itthon is tőke, a gond inkább az utánpótlással van. Nem véletlenül érzik a hazai szereplők, hogy ugyanazok a csapatok mennek körbe-körbe évek óta a piacon, ezért is van hatalmas szükség olyan programokra, amelyek a fiatalokban felkeltik az érdeklődést a vállalkozás iránt, és amelyek segítenek nekik megérteni, hogy milyen potenciál van abban, ha egy ötlet végül termékké, szolgáltatással válik.