Az IVSZ javaslatcsomagja a gazdaság digitális újraindítására

Összefoglaló

(A teljes javaslatcsomagot itt tudod megnézni.)

1. A koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzet drámai hatást gyakorol a gazdaságra, nem kímélve a digitális gazdaság szereplőit sem. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a szervezet tagsága a rövidtávú válságkezelésből, illetve a gazdaság digitális újraindításából egyaránt ki kívánja venni a részét.

2. A digitális gazdaság élénkítése a tovagyűrűző hatások miatt különösen fontos pillére lehet a válság hatásainak enyhítésére és a válságot követő újrakezdés felgyorsítására irányuló gazdaságvédelmi és újjáépítési törekvéseknek.

3. Az IVSZ „A járványhelyzet hatásai a digitális gazdaságban” című felmérése megerősíti, hogy a válság hatásai a digitális gazdaság szereplőit sem kerülik el, ezért az ágazat elemi érdeke a gazdaság mielőbbi újraindítása.

4. Ellenkező esetben az eddig is a képzett munkaerő hiányával küzdő informatikai szakmában tovább nőhet az elvándorlás és az agyelszívás, ami nemcsak az ágazat, de az egész nemzetgazdaság versenyképességét fenyegeti.

5. A digitális gazdaság szereplőinek mély meggyőződése, hogy a digitalizációra meghatározó szerep hárul a gazdaság újraindításában, és a jelenlegi válsághelyzet történelmi lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására.

6. Ezt támasztja alá a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát elemző közelmúltban publikált tanulmány is, amely szerint

  • az ágazat egyedülállóan magas multiplikátor-hatást gyakorol a gazdaság egészére – ezt figyelembe véve az ágazat már jelenleg is a teljes magyar bruttó hozzáadott érték (GVA) mintegy 20%-át adja, és a GDP-hez való hozzájárulása vélhetően ezt is meghaladja;
  • az IKT ágazat 2019 végén - a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve - a foglalkoztatottak 17%-ának biztosított munkát; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya ennél is magasabb, minden bizonnyal 20% feletti;
  • egy, az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) gyors bevezetésére és a digitalizáció felgyorsítására épülő technológia-vezérelt forgatókönyv érvényesülése 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne.

7. A jelen dokumentumban a piaci szereplők által megfogalmazott elképzeléseket, illetve az IVSZ saját javaslatait foglaljuk össze, egyben kezdeményezve a közigazgatás, a szakmai szervezetek és a piaci szereplők kezdeményezéseinek közös keretbe foglalását; ez lehetne akár a „Digitális Újraindítás Programja”.

8. A digitális gazdaság szereplői között is nagy számban vannak olyan vállalkozások, amelyek a túlélésért küzdenek, ezért – amennyiben más ágazatokban lesznek közvetlen támogatások - úgy az IKT szektor rászoruló cégeinek is azonos elbírálás alá kell esniük.

9. Noha elkerülhetetlen a kritikusan nehéz helyzetbe jutott ágazatok és vállalkozások támogatása, véleményünk szerint legalább ennyire fontos a munkaalapú vagy versenyképességi szempontú beavatkozás, a versenyképes (vagy kis segítséggel azzá tehető) cégek digitális fejlesztéseinek ösztönzése és támogatása, például az alábbi módokon:

  • az állami beszerzések (KEF, nyílt közbeszerzések, stb.) felgyorsítása;
  • az állami projektek számláinak gyorsított kifizetése, előfinanszírozási lehetőségek bővítése;
  • nagy állami és ágazat-specifikus IKT fejlesztési projektek indítása (szoftverfejlesztés vezérelt projektek, nem hardver beszerzés);
  • EU-s és hazai forrásokból finanszírozott projektek
    • adminisztrációjának radikális csökkentése,
    • a kifizetések (előlegek és támogatások) gyorsított folyósítása,
    • beszerzések felgyorsítása,
    • egyszerű és átlátható értékelési szempontok alkalmazása,
    • maradványpénzek és az árfolyam-nyereség mielőbbi visszaforgatása a legnagyobb hatékonyságú meglévő és új konstrukciókba,
  • EU-s és hazai forrásokból a pályázati lehetőségek kiterjesztése:
    • exportpiacra lépés támogatása;
    • termékfejlesztés támogatása;
    • dedikált KFI források biztosítása az IKT szektor vállalkozásai számára;
    • közvetlen európai uniós (pl. H2020) forrásokhoz való hozzáférés segítése;

10. Miközben a digitális gazdaság – elsősorban a magas exporthányad miatt - magas arányt képvisel a magyar nemzetgazdaságon belül, a magyar digitális ökoszisztéma egyelőre gyengébben teljesít az uniós átlagnál; különösen a lakosság és a hazai kkv-k digitális felkészültsége terén nagy a lemaradás.

11. A gazdaság válságot követő talpra állításakor ez súlyos hátrányt jelenthet, hiszen a digitálisan felkészületlen munkavállalók elhelyezkedési lehetőségei épp oly gyengék lesznek, mint a digitális fejlesztések terén lemaradt kkv-k versenyképessége.

12. A most kialakult helyzetben minden eddiginél fontosabb a digitális ökoszisztéma minden elemére kiterjedő összehangolt fejlesztések elindítása; az életminőséget és a foglalkoztathatóságot egyaránt javító digitális készségek fejlesztésére megfogalmazott javaslataink:

  • tömeges lakossági digitális kompetencia-fejlesztő programok;
  • társadalmi szemléletformáló kampány a digitális kompetenciák fejlesztését célzó képzéseken való részvétel népszerűsítésére;
  • a DigKomp keretrendszer haladéktalan bevezetése a digitális kompetenciák egységes besorolási és mérési rendszerének biztosítása érdekében;
  • képzési források biztosítása a foglalkoztatóknál (járulékkedvezmények, pályázatok);
  • államilag támogatott képzési platformok beindítása.

13. Hasonlóan kulcsterületnek tartjuk az oktatás rendszerszintű digitalizálását, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) következetes megvalósítását, különösen az alábbi intézkedések felgyorsításával:

  • a pedagógusok célzott és tömeges felkészítése a távoktatási eszközök és módszertanok alkalmazására (online oktatás formájában);
  • a távoktatási platformok és tananyagok beszerzése, indokolt esetben fejlesztésük támogatása a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ bevonásával;
  • a távoktatáshoz és távmunkához igénybe vehető otthoni eszközök (laptopok, webkamerák, tabletek, wifi routerek, stb.) vásárlásának ösztönzése (pl. kamatmentes hitel, állami hitelgarancia vagy áfa-mentesség biztosításával);
  • a digitális közgyűjtemények és tananyag tárházak/könyvtárak megnyitása a távoktatásban résztvevő pedagógusok és tananyag-fejlesztők előtt.

14. A digitális munkaerőhiány enyhítését szolgálná a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes megvalósítása, különösen az alábbi területeken:

  • diákhitel kiterjesztése a felnőttkori tanulásra, különös tekintettel a digitális kompetenciák, illetve az informatikai szakmák elsajátítására;
  • új adatelemzési módszerek alkalmazása a munkaerőpiaci igények előrejelzésére; naprakész szakmaszerkezeti modell kialakítása;
  • nagy volumenű természettudományos (STEM/STEAM) ösztöndíjprogram a felsőoktatásban;
  • egyéni képzési számla bevezetése – individual learning account (ILA);
  • szakképzés és felnőttképzés digitalizálása;
  • távoktatásra épülő rövid ciklusú és egyéb képzési formák szabályozásának módosítása;
  • az ipari képesítések állami elismerése;
  • társadalmi szemléletformáló kampány az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítására, a képzéseken való részvétel népszerűsítésére;

15. Az IKT felnőttképzés ösztönzése és támogatása, például:

  • ösztönző csomag létrehozása, amely a vállalatokat érdekeltekké teszi az alkalmazottaik azonnali képzésében;
  • résztvevőknek kamatmentes hitelek, eszközbeszerzési támogatás vagy adókönnyítés;
  • a Szakképzési hozzájárulás részleges vagy teljes kiváltása egy „Technológiaváltó hozzájárulással”, amely nagyobb mozgásteret adna a vállalkozásoknak saját alkalmazottaik és a környezetükben élő potenciális munkavállalók digitális képzési igényeinek kielégítésében;
  • a vidéki, hátrányos helyzetű térségben élő munkavállalók számára további ösztönzők és támogatások (pl. utazási, lakhatási támogatás) alkalmazása;

16. Módszertani képzések a távmunka (home office) biztonságos bevezetésének támogatására:

  • csoportmunka szoftverek és módszertanok használata;
  • cyber biztonsági alapok – munkaszervezés, alapvető biztonsági intézkedések, adatvédelem, stb.
  • weboldal, webshop működtetése;
  • webinarok, online videók, ügyfélszolgálati segítségnyújtás, stb.

17. A mikrovállalkozások és kkv-k digitális felkészültségének javítása érdekében

  • a digitális transzformációt támogató programok kiszélesítése;
  • vertikális ágazati digitalizációs stratégiák és cselekvési tervek elkészítése;
  • kkv-k digitális felkészültségének értékelése és céges digitális stratégia támogatása;
  • ipari termelő kkv-k digitális transzformációjának támogatása;
  • digitalizációt támogató egyszerűsített pályázati konstrukciók;
  • innovációs pályázatok IT cégek és gyártó kkv-k konzorciumai számára;
  • a vállalkozások közötti elektronikus adatcsere támogatása;
  • célzott programok a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatására;
  • a hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységének ösztönzése és támogatása;
  • a hazai tartalomipari vállalkozások esélyegyenlőségét javító programok;
  • startup vállalkozások, ipari nagyvállalatok és egyetemi műhelyek közötti együttműködések ösztönzése;

18. A vezetékes és vezeték nélküli digitális infrastruktúra további fejlesztése érdekében

  • hírközlési infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása;
  • vezetékes és mobil hálózat-fejlesztések akadálymentesítése;
  • 5G bevezetésének felgyorsítása; engedélyeztetés egyszerűsítése; beltéri lefedettség erősítése; közös hálózatépítés és eszközhasználat könnyítése;
  • kórházi WiFi-hálózatok kiépítése;
  • iskolai hálózatok sávszélességének bővítése;
  • egyetemi, kutatói és közgyűjteményi hálózatok kapacitásának bővítése;
  • NTG továbbfejlesztése;

19. A digitális közszolgáltatások szerepe is felértékelődik a gazdasági újjáépítés időszakában, hiszen a fejlesztések egyszerre biztosítanak megrendelést a hazai IKT cégeknek és adnak munkát azok munkavállalóinak, illetve teszik hatékonyabbá a lakosság és a vállalkozások hivatali ügyintézését:

  • ügyfél- és felhasználóbarát fejlesztések felgyorsítása, UX design alkalmazása;
  • leggyakoribb ügyek prioritása a Pareto-elv alkalmazásával;
  • meglévő eredmények jobb láthatósága, kommunikációja.

20. A dokumentum utolsó fejezetében ismertetjük az európai informatikai szervezeteket tömörítő DIGITALEUROPE előzetes ajánlásait, amelyek jelentős hasonlóságot mutatnak a hazai javaslatokkal, pl.

  • beruházási terv az innovatív kis- és középvállalkozások számára;
  • közbeszerzési pályázatok nyitva tartása, új, gyorsított pályázatok indítása, különösen a kkv-k számára;
  • az állami támogatási szabályok rugalmassága a válsághelyzet idejére;
  • az Európai Innovációs Tanács (EIC) hirdessen akcelerátor programot az innovatív kkv-k és startupok számára;
  • online távmunka és távoktatási platformok létrehozásának támogatása;
  • ösztönző csomagok az egyes ágazatok digitális átalakulásának támogatására;
  • EU költségvetésének áttervezése a magas megtérülésű és hozzáadott értékű területekre, mint a kkv-k és a kulcsfontosságú iparágak digitalizálása;
  • segítséget a kkv-k online eléréséhez (például e-kereskedelem)
  • digitális oktatási platformokba történő befektetések támogatása;
  • tanárok átképzése, digitális kompetenciáik fejlesztése;
  • az európai Gigabit Társadalom eléréséhez a beruházások felgyorsítása;
  • jogszabályok a távoli tranzakciók és tevékenységek megkönnyítésére;
  • a közös európai egészségügyi térség megvalósításának felgyorsítása, az elektronikus egészségügyi nyilvántartások átjárhatóságának biztosítása;
  • a távmunkához szükséges eszközök kerüljenek fel a határellenőrzés alól mentes alapvető termékek, áruk listájára;
  • az IT- és elektronikai üzletek ameddig lehet, maradjanak nyitva;
  • IKT szakemberek mentesülhessenek az utazási tilalmak alól;
  • új termékek esetén a megfelelési kötelezettségeknek megfelelés halasztása;
  • iránymutatás a GDPR előírások betartásának módjára;
  • állásfoglalás a szerződéses vis maior feltételek alkalmazhatóságáról;
  • folyamatban lévő uniós konzultációk lezárásának eltolása.

A teljes javaslatcsomagot itt tudod megnézni.