Digitális társadalom, humán erőforrás

Nem következhet be valódi digitális fordulat Magyarországon informatikai, valamint digitális munkaerő nélkül. A szakemberek hiánya hatalmas súllyal húzza vissza a gazdaságot, ezért is kapta meg az első helyet a humán erőforrás kérdése az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért!” című kiáltványában. A négy pillérből álló vitaanyag első fejezete egy olyan akut és mindenkit érintő problémakörrel foglalkozik, aminek megvitatása létfontosságú és alapja a továbblépésnek.

Beszéljük meg együtt az első pillér vitaanyagának következtéseit, javaslatait, így arra buzdítunk benneteket, hogy alkossatok véleményt, kommenteljetek, hogy egy valódi és konstruktív párbeszéd alakuljon ki a téma körül.


Vezetői összefoglaló

A digitalizáció mára világszerte elérte a gazdasági és társadalmi élet minden színterét, szerves részévé válva az emberek és a vállalkozások mindennapjainak. Magyarország néhány területen jól teljesít (pl. digitális infrastruktúra kiépítettsége), a digitális ökoszisztéma más alrendszereiben viszont lemaradásba került versenytársaival szemben. Elsősorban a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültsége marad el az európai átlagtól, de a gazdaság és az állami szféra sok szereplője is lassúnak bizonyult a hatékony digitális megoldások bevezetésében.  

„Pedig a tét óriási: a nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlik, hogy a következő években az elkerülhetetlen digitalizációt sikerül-e a saját javunkra fordítani” – fogalmazott Összefogás a digitális Magyarországért! című 2021. októberi kiáltványában1 az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). 

Az informatikai és távközlési szektorban, illetve a digitális gazdaságban működő csaknem 350 vállalkozást képviselő szakmai szervezetként az IVSZ magára vállalta, hogy a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani kívánó szakmai partnerek bevonásával, széleskörű véleményezési lehetőséget biztosítva minden további érdeklődő egyén, vállalkozás, szervezet számára, cselekvési tervet készít, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjeszti.  

Az EU-tagországok digitális gazdasági és társadalmi felkészültségét mérő DESI index időközben megjelent 2021. évi jelentését2 is figyelembe véve a digitalizációs cselekvési terv az alábbi négy pillérre fókuszálva készül el a következő hónapokban: 

  • Humán erőforrás  
  • Ágazati digitalizáció és kkv-fejlesztés  
  • Adatgazdaság, innováció, startupok 
  • Nemzetközi együttműködés 

A humán erőforrás vonatkozásában megállapítható, hogy a magyar digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényező továbbra is az informatikai és digitális munkaerőhiány, amely nemcsak a hazai kisvállalkozások alacsony digitalizációs aktivitását magyarázza, hanem a hazai nagyvállalatoknak, illetve a magyar piacon jelen lévő multinacionális vállalkozásoknak is egyre súlyosabb gondot okoz. 

A helyzetet sok aspektusból lehet vizsgálni, a DESI 2021. évi riportja is rámutat a humántőke dimenzió legnagyobb elmaradást mutató területeire, azonban a kérdést a képzés és a munkaerőpiaci trendek, a munkáltatói igények és a munkavállalói tudásszint és -attitűdök oldaláról megközelítve sikeresen azonosíthatóak a jelenlegi korlátozó, gátló tényezők és a potenciális beavatkozási pontok, mint: 

  • az oktatási rendszer megújítása – a minimum digitális kompetencia elsajátításnak biztosítása; 
  • alacsony részvételi hajlandóság a felnőttképzési programokban, melyek által a társadalom széles körében egyébként ma már elengedhetetlen digitális alapkompetenciák elsajátíthatóak lennének; 
  • a várhatóan tovább bővülő IT szakemberhiányra reagálva az IT- és digitális szakemberképzés fejlesztése, az informatikai és STEM pályák népszerűsítése, a lemorzsolódás csökkentése, bootcamp képzések szélesebb körű alkalmazása; 
  • munkavállalók megtartása és a hiány enyhítése átképzéssel, illetve a kevésbé fókuszban lévő munkaerő aktiválása – az utóbbi években, különösen a pandémia miatt kialakult helyzetben, megváltoztak a munkavégzés körülményei, a munkavállalók elvárásai – jelen munkaerőpiaci helyzetben nem kizárólag az a probléma, hogy nincs a keresletet kiszolgáló mennyiségű IT szakember, de a jelenlegi munkavállalók megtartása, a nők és szenior korúak nagyobb arányú részvétele az aktív munkavégzésben éppúgy kihívás; 
  • a munkakörnyezet és munkarend átalakítása – a jövő munkakultúrája és munkakörei megváltoznak, vonzó és kellően rugalmas új típusú munkakörnyezet és -munkarend kialakítása válik szükségessé, a távoli munkavégzés lehetőségének biztosítása mellett egyre nagyobb figyelem terelődik a digitális nomád munkavégzésre, ahol a munkavállalás szempontjából már nincs is jelentősége a fizikai távolságnak, a határok megszűnésével pedig éppúgy nyílnak meg lehetőségek, mint alakulnak ki versenyhelyzetek a munkaerőpiac szereplői számára; 
  • a HR folyamatok digitalizációja – rekrutációs és adminisztratív folyamatok szintjén is elvárt a hatékonyság növelése és online megoldások alkalmazása, így a HR folyamatok digitalizációja egy szintén megoldandó feladat a munkáltatók részéről. 

  Az aktuális helyzetből kiindulva és a munkaerőpiaci trendeket, előrejelzéseket figyelembe véve számos intézkedés, fejlesztéspolitikai stratégia készült eddigi is, valamint beavatkozások történtek hazai és uniós szinten egyaránt, mégis a mai nappal megállapítható, hogy szükség van további, az eddigi projektek tapasztalatait felhasználó programokra, melyekben az egyének, a gazdasági szereplők és az állam szerepvállalása egyaránt fontos és meghatározó. 

Az EU „Digitális iránytű3” kezdeményezésének célkitűzéseivel összhangban a Humán erőforrás pillér átfogó célja a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségének növelése, a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, a munkaerőpiaci trendekre és kihívásokra való reagálás képességének növelése annak érdekében, hogy a magyarországi digitális gazdaság és társadalom fejlődésének ne képezze akadályát sem a digitális kompetenciák alacsony szintje, sem a szakemberek hiánya.  

A helyzetelemzés alapján jelen dokumentumban az alábbi beavatkozási területeken fogalmazunk meg javaslatokat: 

humán erőforrás oktatás és képzési stratégia
munkaerőpiac és foglalkoztatás

További, kidolgozásra váró javaslataink: 

  • Nagy volumenű STEM / IKT ösztöndíjprogram a felsőoktatásban; 
  • felnőttképzésben való részvétel arányának számottevő bővítése érdekében 
  • költségvetési forrású képzési támogatás az alapkompetenciák pótlásárafelnőttoktatás keretében elsősorban az írás-olvasás, szövegértés és matematikai, valamint digitális kompetencia hiányosságainak pótlására; 
  • SZJA kedvezmény a munkavállalóknak képzésben való részvétel esetén; 
  • egyéni képzési számla bevezetése – individual learning account (ILA); 
  • a vidéki, HH és HHH munkavállalók számára további ösztönzők alkalmazása; 
  • az ipari képesítések állami elismerése; 
  • szakmai oktatás és képzésekkiegészítésedigitális modullal; 
  • Új közgazdasági, informatikai és adatelemzési módszerek alkalmazása a munkaerőpiaci igények előrejelzésére; naprakész szakmaszerkezeti modell kialakítása. 

[1] https://ivsz.hu/hirek/osszefogas-a-digitalis-magyarorszagert/
[2] https://ivsz.hu/hirek/ivsz-velemenye-a-desi-2021-jelentes-adatairol/
[3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX%3A52021DC0118

Amennyiben észrevételed, szakmai javaslatod van a fentiekkel kapcsolatban, oszd meg velünk az alábbi űrlapon keresztül!