Laufer Tamás: Digitális gazdasággal a válság ellen!

Az IVSZ küldetése és a tagjai által legitimált feladata, hogy körvonalazza a digitális gazdaság mibenlétét, annak megfelelő szabályozási környezetet segítsen elő, illetve ezek mentén a megfelelő források mozgósítását ösztönözze. Egyszerűen megúszhatatlan annak megértése, hogy már sokkal többről van szó, mint ami a megszokott módszerekkel mérhető, érzékelhető. 2019-ben egyértelműen, plasztikusan akartuk szemléltetni azokat a forgatókönyveket, amelyekre a digitalizációs döntések meglépése nyomán, illetve azok elmulasztása következtében számíthatunk. Láthatóvá tettük az ország jövőjét, amely sokkal biztatóbban néz ki, ha következetesen az innovációt, a digitalizációt támogató lépéseket tesszük meg. 

A fenti célok kizárólag összefogással, a tudás összeadásával és a digitalizációs törekvések megfelelő irányba való terelésével lehetséges. Meggyőződésem, hogy szövetségünk ebben az évben az eddigi legerősebb, legérthetőbb közösségi és szakmai platform(ok) létrehozására volt képes, amelyekre mind a tagjaink, mind a piaci és a kormányzati szereplők építhetnek a következő években. Az európai és magyar gazdaság közel 10 éves emelkedése után fel kell készülni egy esetleges visszaesésre, ami az autóiparban már kopogtat, és ami az eddigieknél még fontosabbá teszi a digitális attitűdöt, amellyel egy nehezebb időszak is könnyebben átvészelhető – sőt, megelőzhető.

 

Megmértük a digitális gazdaságot

Négy évvel ezelőtt elkészítettük a digitális gazdaság méretét és jelentőségét felmérő kutatást, idén pedig úgy láttuk, hogy ideje megismételnünk azt. Ugyanazt a mai napig egyedülálló módszertant alkalmaztuk, amely túl mutat a hagyományos statisztikai mérőszámokon és módszereken, sokkal valósabb képet alkotva ezzel a gazdaság digitalizáltságáról. Az előrejelzés szerint egy technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat hozzáadott érték-súlya 20% körül ingadozik, az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) módszeres alkalmazása, vagyis technológia-vezérelt növekedési pálya esetén a digitális gazdaság által megtermelt hozzáadott érték csaknem megduplázódhat 2023-ig.

Ezzel a módszertannal képesek voltunk felmérni, hogy az informatikai ágazat mekkora lehetőségeket ad a más iparágakban dolgozó cégeknek a hozzáadott érték-teremtésben, illetve, hogy az informatikai ágazat outputja mekkora potenciált jelent a magyar gazdaság számára.

Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor tudunk élni, ha rendeződik a digitális kompetenciák fejlesztése a diákok, a munkavállalók és vállalkozók esetében is. Beindultak ugyan ösztönzőprogramok, a legutóbbi DESI Index eredményei azonban arra utalnak, hogy még mindig jelentős lemaradásban van Magyarország az általános digitális kompetenciák terén, de a KKV-k digitális fejlettsége is nagyon messze van a kívánatostól. Nemrég futottak be a PISA-tesztek eredményei, amelyek ridegen jelzik az eljövő nehézségeket.  Ezek a szignálok azért kritikusak, mert a mért kompetenciák (algoritmizálás, csoportmunka, kritikai gondolkodás, prezentációs képességek) mind alapját képezik a digitálisan képzett munkaerő készségeinek is. Magyarország legfontosabb erőforrását és egyben szinte egyetlen lehetőségét a képzett emberek jelentik, így nem megengedhető, hogy az európai rangsor végén kullogjunk: a technológia-intenzív, magasabb hozzáadott értéket, digitális tudást igénylő beruházások nem ide jönnek a jövőben, hanem a sorban előttünk lévő országokba! Kis és közép vállalkozásaink még nehezebben tudnak kapcsolódni, ha egyáltalán, a világ gazdasági vérkeringésébe.

Ezért azt gondolom, hogy a digitális technológiával megsegített, kompetencia alapú oktatás azonnali bevezetése továbbra is elengedhetetlen, vagyis a Kormány által 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) következetes megvalósítását továbbra is várjuk és szorgalmazzuk. A szakképzés intézményi átalakulását is meg kell segíteni a gazdasági szereplők bevonásával.  A felnőttek átképzésében kritikus a vállalatok együttműködése, így őket is ennek megfelelően motiválni kell.

 

Közösségeket és hidakat építünk

Addig is töretlenül folytatjuk a munkát a „Programozd a jövőd!” programban, amely a fiataloknak mutatja meg, hogy miért érdemes informatikai szakmát választani. Idén zárult le a 45-65 éves korosztállyal foglalkozó, „A digitalizáció a korral jár” projektünk is, amely keretében 4 kistelepülésen 100 képzési alkalom során 650 résztvevő ismerhette meg az internet, a digitális eszközök, szolgáltatások hatékony használatát.

Ha a digitalizáció, az oktatási és képzési rendszer digitális átalakítása egy komoly felzárkózási esélyt ad Magyarország számára, akkor hatványozottan igaz ez a KKV-k szempontjából. Ezen a területen az érzékenyítési szakaszon már túl vagyunk, most már a bevonás áll a fókuszban. Az ITM-mel közös Ipar 4.0 programunk keretében több száz vidéki vállalkozásnak segítettünk digitalizációs stratégiát alkotni, amelyek több esetben a megvalósítási szakaszba is eljutnak.

A kormányzattal kedvezően alakuló szakmai kapcsolat jele a legfontosabb és a gazdasági növekedés szempontjából legpotensebb technológiák köré szervezett szakmai koalíciók létrejötte. Az 5G mellett a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai munkájában is aktívan részt veszünk: közreműködtünk a nemzeti MI stratégia alapjául szolgáló tanulmány, illetve a hazai MI térkép elkészítésében, de a stratégiaalkotási folyamatot is figyelemmel kísérjük, amelynek a végrehajtásában is részt kívánunk majd venni.

Állandó kapcsolatban állunk az NKFIH-val, amely idén több, az innovációs vérkeringést frissítő pályázatot hirdetett. Ezek mind biztatóak, életszerűek, és digitális pártiak, mint ahogy a nemrég meghirdetett Területi Innovációs Platform is, amihez szintén alapítóként csatlakozott szövetségünk.

Kiemelkedő sikernek tartom a Digitális Agrár Stratégia (DAS) szentesülését, azaz kormányhatározatba foglalását is, ami szintén az idei évhez könyvelhető eredmény. Az IVSZ által még 2016-ban elkészített stratégia 2019-re jutott el oda, hogy a Kormány hivatalosan is elfogadja és a megvalósítási szakaszba léphessen. A DAS egy olyan átfogó és szakmai mélységű program, ami alkalmas lesz az agrárium digitalizálására, a szakemberek digitális kompetenciáinak megteremtésére.

2019 a tavaszi konferenciánk miatt is kiemelkedő fontosságú volt: az IVSZ először vehette át a SMART szervezésének és lebonyolításának feladatát, amely így a hasonló innovációs témákban mozgó, korábbi DIGITALL konferenciánk következő lépcsőfoka. Április elején több mint 1000 látogatóval töltöttük meg a budapesti Akváriumot, akik 100 előadást, beszélgetést nézhettek meg. Beigazolódott, hogy az igényes szakmai tartalomra még mindig van kereslet, ahogy ez az évközi meetup-jainkon, és az őszi, immáron 26. MENTA konferenciánkon is bebizonyosodott.

Sűrű, izgalmas, mozgalmas év volt 2019, ami még egy közgyűlést is hozott májusban. A tagság újabb három évre bizalmat szavazott nekem, amit ezúton is köszönök. Ez a felhatalmazás újabb megerősítést ad a szövetségnek és nekem is, hogy folytassuk azt, amit elkezdtünk. A digitalizációt tervező, bevezető, azt csak fontolgató, azzal kapcsolatban döntéseket hozó gazdasági, kormányzati szereplőket összekötni, egy platformra hozni és olyan ökoszisztémát építeni körülöttük, ami még jobban segít a közös nyelv megtalálásában.

A digitalizáció nyelvét!