Jakab Roland: Átalakító erejű változások előtt állunk

2020.10.30

Szeptember első hetében a kormány elfogadta Magyarország nemzeti MI Stratégiáját, ami a következő években markánsan meghatározza a technológiával kapcsolatos lépéseket. A stratégia legfontosabb céljai mellett az iparág helyzetéről, hazánk kiugrási lehetőségeiről, valamint az MI értéklánc, és az adatgazdaság fontosságáról beszélgettünk Jakab Rolanddal, aki az MI Koalíció elnökeként és az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnökeként is válaszolt kérdéseinkre.

Jakab Roland: Átalakító erejű változások előtt állunk

IVSZ: Melyek az elmúlt pár hónap legfontosabb tapasztalatai vezetőként? Milyen általános trendek uralkodnak, és milyen a hangulat az iparágban?

Jakab Roland: Ez egy meglehetősen hálás kérdés, hiszen az utóbbi hónapokban az informatika, illetve a digitalizáció által nyújtott lehetőségek tartották működőképesen a világgazdaságot – és ezzel együtt a hazai gazdaságot is. Online megtartott tanórákkal be lehetett fejezni a tanévet, videóplatformok, dokumentum megosztó alkalmazások segítségével folytatni lehetett a munkát, a közös gondolkodást, az alkotó tevékenységet – ez mind-mind a mi iparágunk figyelemreméltó érdeme. Nagyon sok szervezetnél a korábban kitűzött célokat, illetve tervezett bevezetéseket a helyzet felgyorsította, aminek nyomán kialakultak az egyéni munkamódszerek, a kapcsolattartásra szolgáló folyamatok. Ez a félév bebizonyította, hogy a hálózatok a világgazdaság lélegeztetőgépei, digitalizáció nélkül nincs fejlődés, sem gazdasági előrehaladás, és ezzel a lehetőséggel a jövőben is számolni kell. És csak most jön az a nagy kihívás, hogy miként lehet modernizálni a következő időszakban a jelenlegi struktúrákat figyelembe véve a digitalizáció nyújtotta lehetőségek egészét.

IVSZ: Azt kijelenthetjük, hogy ez a pár hónap „mindössze” egy tesztüzem volt és az igazi építkezés csak ezután jön?

J. R.: Nagyon komoly eredménynek tartom azt, ami elindult, hiszen valamilyen módon szinte mindenki (ki)használta az új lehetőségeket, és főleg olyanokat, amelyekben eddig nem gondolkodott. A kényszer szülte helyzetben meg kellett tenni a szükséges lépéseket, ami a digitalizáció ügyét még jobban segíteni fogja. A java azonban valóban most kezdődik: nagyon sok adat keletkezett, amelyekre építve lehet akár nagyságrendet ugrani. Olyan hatékonyságnövelő megoldások kerültek előtérbe, mint például mesterséges intelligenciára épülő modulok alkalmazása a megrendelő, esetleg marketing rendszerben, a kapcsolattartásra szolgáló online felületen, vagy a CRM adatbázisban. Ha pedig ezek elindulnak, akkor már alapot teremthetnek ennél sokkal átfogóbb, a cégek életét megkönnyítő digitalizációs projekteknek.

IVSZ: Egyik pillanatról a másikra ráesett a világra és az abban működő cégekre ez a digitalizációs kényszer, így felmerül a kérdés, hogy rendelkezésre áll-e ehhez a megfelelő képzettség, tudás?

J. R.: Való igaz, hogy a nemrégiben lezajlott történések még nem átalakító erejű digitalizációs lépések voltak. Most azonban nagy szükség lenne olyan szakértői segítségre, tanácsadásra, aminek a segítségével egy cég át tudja tekinteni a folyamatait, a termékportfólióját, a saját működését, vagyis azt, hogy ebben az új helyzetben hogyan lesz képes újítani, megújulni. Olyan innovációs központoknak kell most létrejönniük, amelyek segítségével az előbb vázolt utat ezek a cégek be tudják járni. Itt kaphatnak szerepet az állam által elindított nagy programok, kezdeményezések, a civil szervezetek támogatásai, ösztönző programjai, amelyek ezt a lehetőséget még jobban felerősítik. Ezt az utat követve átfordíthatjuk a digitalizációt, mint napjainkban sokat emlegetett témakört egy gyakorlatias, ránk jellemző találékony szemléletté. Attól a pillanattól kezdve, hogy konkrét felhasználási esetekről beszélünk (sorban állás nélküli automata ügyfélszolgálatok, optimalizált energiatermelés, előre jelzett meghibásodások a karbantartások pontosabb tervezése vagy emberélet védelme érdekében, stb.) és megmutatjuk, hogyan lehet a legújabb technológiákat mindennapi üzleti problémák megoldására használni, azonnal tisztul a kép és egy cég a konkrét megoldásokon keresztül a számára elegendő mélységben meg fogja érteni és alkalmazni is fogja tudni ezeket. A fejlődés a technológia alkalmazása révén tud megvalósulni.

IVSZ: Milyen nemzetközi összefogásra, programokra van szükség ahhoz, hogy a régió, sőt, maga az EU is képes legyen együtt mozogni ezen a digitális úton?

J. R.: Néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen értékelő beszédében az volt az egyik fő motívum és gondolat, hogy a kilábalás lehetősége a digitalizációban, a hálózataink fejlesztésében, az infrastruktúra minőségének javításában, illetve a különböző digitális megoldások bevezetésében rejlik. Mindezen célokra komoly összegeket szán az Európai Bizottság, amely sokféle támogatási és egyéb programmal kiegészülve azt fogja elősegíteni, hogy az erre fordított pénz hasznosuljon és ezek a célok valóban megvalósuljanak, valamint az EU le tudja dolgozni az Egyesült Államokkal, illetve az Ázsia egyes régióinak legnagyobb szereplőivel szemben meglévő versenyképességi deficitet. Ezek a törekvések Magyarország számára is várhatóan megadják majd a lehetőségeket, illetve nekünk is kell rendelkeznünk olyan stratégiákkal, amelyek segítségével le tudjuk hozni a földre és valóra tudjuk váltani ezeket az elképzeléseket. Kiemelten fontos, hogy az eltérő digitális érettségi szinten lévő cégek mindegyikét előre tudjuk mozdítani. A digitalizáció ma már nem egy prémium technológiai igény, hanem a mindennapi versenyképes üzleti működés nélkülözhetetlen alapja.

IVSZ: Ha már a stratégia szóba került: mennyire változtatta meg a fennálló, rendkívüli helyzet az időközben elfogadott MI Stratégia szerepét?

J. R.: Amikor annak idején belevágtunk, az volt az egyértelmű meggyőződésünk, hogy ez a technológia átalakító erejű. Az MI ugyanis az emberi intelligencia valamely részének leképezésére alkalmas szoftver, amely képes támogatni, vagy autonóm módon ellátni értékelési, értelmezései, döntési, cselekvési folyamatokat. Itt szeretném felhívni a figyelmet Palkovics László miniszter úr hihetetlen lendületére, előrelátására, illetve kezdeményezésére, amivel ez a Koalíció létrejöhetett, hiszen ennek köszönhetően kaphatott ekkora figyelmet egy technológiához köthető stratégia nemzetgazdasági, kormányzati szinten. A digitalizáció mára a jólét egyik meghatározó tényezőjévé vált, így Magyarország elemi érdeke, hogy a lehető leghatékonyabb módon a maga javára fordítsa a benne rejlő lehetőséget és nem mellesleg digitális szuverenitásunk megőrzéséhez, valamint a globális versenyben való helytállásunkhoz is előremutató tervekre van szükség. Ezért alkottuk meg több mint 260 szakmai szervezet több mint 1000 szakértőjének aktív részvételével Magyarország MI Stratégiáját, ami egy ideje már elfogadott gazdaságfejlesztési, kormányzati stratégiává lépett elő.

IVSZ: Mikor és milyen mutatók mellett nevezhető sikeresnek a Stratégia, melyek a dokumentumban megfogalmazott fő célok?

Tíz éves távlatban a hazai nemzeti össztermék 15 százalékkal, míg a KKV szektor termelékenysége 26 százalékkal javulhat a mesterséges intelligenciának köszönhetően, de emellett további cél a társadalom mesterséges intelligencia transzformációra való felkészítése széleskörű képzési és tudatosító programokkal. A sikerhez a gazdaságot fel kell készíteni az automatizációval járó kihívásokra, a kutatási folyamatokban szükség van az üzleti szemléletmód meghonosítására, illetve az adatvagyonnal való felelős gazdálkodás igényének felerősítésére is. Az adatgazdaság lendületes beindítása és az MI alapú megoldások széleskörű elterjesztése óriási növekedési potenciált rejt magában. Mindenhol adatok keletkeznek, és ha ezeket megfelelően dolgozzuk fel, az olyan új információkkal fog szolgálni, ami a korábban már említett átalakító erőt fogja biztosítani – hiszen nehezen tudnánk olyan iparágat mondani, amely valamilyen szinten ne lenne érintett az MI által. A Stratégiát előkészítő egyik tanulmány szerint 2030-ra 900 ezer munkahelyet fog közvetlenül érinteni a mesterséges intelligencia a különböző munkakörökben. Ez nem azt jelenti, hogy 900 ezer ember munkája válik feleslegessé, hanem hogy ennyi munkakörre lesz hatással az MI – vagyis a betöltésükhöz elengedhetetlen lesz az MI-vel kapcsolatos, bizonyos szintű ismeret.

IVSZ: Melyik a Stratégia legfontosabb, központi eleme, vagy üzenete a piac számára?

J. R.: Minél több adattal rendelkezem, annál több K+F projektet tudok elindítani és minél több projekt indul, annál több új alkalmazás születik meg a piacon. Az MI értéklánc egy kölcsönösen egymásra ható folyamat, aminek központi és kulcsfontosságú eleme az adat, hiszen a növekedés lehetősége az adatok erejében, illetve az adatokból kinyerhető információk mihamarabbi feldolgozásában rejlik. Ezzel jutunk el az adatgazdaság beindításához, ezen keresztül olyan kutatási, fejlesztési projektek elrajtolásához, amelyeknek van, illetve várható gazdasági hasznosulása, aminek egyenes következménye, hogy a reálgazdaság felszívja azokat a fejlesztéseket, eredményeket, amelyek számára értéket jelentenek. Mindebben az államnak megvan a maga ösztönző szerepe a megfelelő infrastruktúra kialakításával, a jogi, illetve oktatási környezet megteremtésével. Ezek alkotják azon alapozó pilléreket, amire a következő években lehet tovább építkezni a kiemelt iparágakkal (oktatás, egészségügy, agrárium, államigazgatás, stb.), amit a stratégia legfelső szintje, az emberek életét közvetlenül érintő transzformatív programok követnek

IVSZ: Gondolhatunk úgy az MI Stratégiára, illetve az abban megfogalmazott tervekre, mint az Magyarország egyik kiugrási lehetőségére?

J. R.: Ez Magyarország kiugrási lehetősége! A világtörténelem folyamán mindig az a körülmény tett valakit meghatározóvá, hogy milyen nyersanyag, illetve természeti erőforrások birtokában van. Az új világban már nem erről szól a történet, hanem arról, hogy milyen adatokkal rendelkezem, azokkal milyen alkalmazásokat tudok felépíteni, milyen kutatási programokat tudok beindítani – vagyis ebben az esetben a nyersanyag maga az adat. Most adatik meg talán először, hogy akik képzett emberfők segítségével ezeket az új alkalmazásokat kifejlesztik, majd használják, vagyis élnek a lehetőségekkel, azok nyertesei lehetnek annak a hatalmas váltásnak, amit éppen megélünk.