Laufer Tamás: Járjunk élen a digitalizációban!

Ha valamit elég sokszor elmondunk, akkor előbb-utóbb a közönség megérti, meghallja azt. Az IVSZ-nek is nagyon sokszor kellett elmondania, hogy a digitalizáció átalakítja a teljes gazdaságot és ennek az átalakulásnak az alapja az informatika.

Mainstream

Mára szerencsére ezek a témák teljesen közkeletűek, már nem csak a szakma beszél róla, hanem mindenki, aki progresszív és felelősen gondolkodik a jövőről.  A piac, a politika és a társadalom harmóniába került azzal kapcsolatban, hogy a digitális felkészültség javítása kritikus feladat. Közismert fogalom lett az ipar 4.0 és a digitális export is. Ismert  tény lett hogy a digitális gazdaság aránya a hazai GDP-n belül már több mint 21%. Azt is elfogadja mindenki, hogy legalább 22 ezer informatikus hiányzik, miközben 513 ezer ember munkája helyettesíthető lenne robotokkal.

Abban azonban sokáig nem volt harmónia, hogy mit kell tenni ezen problémák megoldásának érdekében. Két évvel ezelőtt mutatkozott be az internetadó elképesztő ötletét korrigáló Internet Konzultáció, amelyet sokan csak viccnek gondoltak. Mégis – többek között az IVSZ együttműködésével és javaslataival – sikerült komplex tartalommal megtölteni a diskurzust. A felvetések túlmutattak az internet hálózat és díjszabás kérdésein és különösen jelentős hangsúlyt tudott kapni a valóban fontos digitális oktatás és a digitális gazdaság is.

A médiában ugyan többet hallunk az internetszámla áfacsökkentéséről, de közben négy nagy jelentőségű stratégia született meg az oktatás, gyermekvédelem, export, startup témákban.

Büszkék vagyunk, hogy az IVSZ két évvel ezelőtt kiadott oktatási kiáltványában felvetett kérdésekre megoldások születtek. Olyan megoldások, amelyek szakmai kialakítása velünk, szakértőinkkel együtt történt:

• A múlt századból átlép a XXI. sz.-ba az oktatás: 60 mrd Ft 2 éven belül tantermi eszközfejlesztésre, ez azt jelenti, hogy sehol sem lesz kirekesztve a digitális jelen a tantermekből és a tanároknak új, saját notebookja lesz
• A tanítás kötelező és szerves eleme lesz a digitális pedagógia, amelyre széleskörű tanártovábbképzés készíti fel a pedagógusokat
• A papíralapú tankönyveket részben felváltják a digitális tananyagok
• Az IVSZ által indított Digitális Témahét, a digitális pedagógia egyik mintájaként hivatalosan a tanrend része lett
• Elterjedhet több innovatív, korszerű technológia, például a LEGO matek és LEGO robot, 400 iskola kap 3D nyomtatót
• használni lehet a saját okoskészüléket az iskolában a minden tantermet elérő WiFi-vel
• a 10 ujjas gépírás oktatása is megjelenik végre a közoktatásban
• Bevezetik a digitális dolgozatírást és tanulói felmérést, amely sokkal pontosabb és összehasonlíthatóbb képet ad a tanulók teljesítményéről

Túl a köznevelésen, a felnőtt- és szakképzésben, exportstratégiában és startup területen is sikerült eredményeket megvalósítani, emeljünk ki csak néhány jelentősebb lépést:

• nagy tömegben lesznek a digitális írástudást pótló képzések mindenki számára
• IT felnőttképzésre is érvényesek lehetnek a hallgatói előnyök, akár diákhitel is igényelhető lehet majd
• lesz kifejezetten exportképes szoftvercégekre szabott előfinanszírozási rendszer
• megjelenik az angyalbefektetői adókedvezmény

Szilárd elhatározás

Ilyen megalapozottságú, ilyen erős szakmaiságú digitális stratégiarendszer korábban Magyarországon nem volt, de más országokban sem jellemző. Olyannyira, hogy a Digitális Oktatási Stratégiát az ENSZ egy oktatási fórumán is bemutathattuk, mondhatni világhírű lett.

A stratégia azonban alig ér többet, mint egy startup esetében az ötlet: az még bárkinek lehet, de a siker az a megvalósítás. Minden lehetőségünk és adottságunk megvan ahhoz, hogy a digitalizáció nyertesei közé tartozzunk, de a tervezés és eszmecsere harmóniája ki kell tartson a megvalósítás idején is.

Egy nagyon hosszú, de ígéretes útra tértünk rá, amit leginkább Szijjártó Péter, miniszter úr nemrégiben a GE új beruházásának bejelentésekor elhangzott mondata ír le szemléletesen: Az eddigi Made in Hungary helyett az Invented in Hungary az új jelszó. Ez fontos és jelentős felismerés, a magasabb hozzáadott értékre és a hatékonyságra fókuszálunk.

A jövő problémáit is meg kell oldanunk

Ahhoz viszont, hogy ezek ne csak üres szlogenek legyenek, a Digitális Jólét Program által érintett területeken túl is rendet kell tenni. A szakképzés és az innovációtámogatás Magyarország rozsdazónája. Sem a munkavállalói, sem a vállalkozási képességek nem fedik a valós igényeket. Innováció menedzsmenttel olyanok foglalkoznak, akik messziről sem láttak sikeres, globálisan jelentős piaci projekteket. Úgy van általános munkaerőhiány az országban, hogy közben milliós nagyságrendben vannak valódi értékteremtő munka nélkül aktív korú magyarok. Olyan szakmákra képzünk nagy számban embereket, amelyek már 5 év múlva sem valószínű, hogy létezni fognak. A meglévő munkaerő túlnyomó része pedig soha nem képezi tovább magát, sokan ragadtak a 80-as 90-es évek technológiai szintjén szakértelmükkel és most csodálkoznak, hogy az egyébként hiányszakmájukban miért nem kapnak állást.

A digitalizáció társadalmi, munkaerőpiaci és vállalkozási változásaira való felkészülést most nem elkezdeni kellene, hanem már érlelni kellene a megoldásokat. A jogszabályok alakításakor már nem az elavult és betokosodott szereplőket kellene védeni, hanem a digitálisan felkészült, jövőálló helyi szereplőket támogatni. Helyzetbe kell hozni őket és megerősíteni a globális versenyre. Vagy akár más országokból idecsalogatni sikeres cégeket, akik itt fejlődnek, termelnek – miközben máshol szerzett tudásukat megosztják a helyiekkel is. A multinacionális vállalatok esetében az összeszerelő üzemek helyett a fejlesztőközpontok bevonzását kell célul kitűzni, amihez elengedhetetlen, hogy a teljes ökoszisztéma digitálisan felkészült legyen. Ehhez pedig ugyanolyan fontos az akadémiai, az egyetemi, de a kkv szektor frissessége is.

Nagyobb a feladat, mint hittük

A Digitális Jólét Program és annak stratégiái egy olyan erős alapot adnak, amiben jól működve, a terveket jól végrehajtva európai szinten jelentős ugrást hajthat végre Magyarország. Itt azonban nem szabad megállni! Az IVSZ az elvégzett szakmai munka során azt tapasztalta, hogy minél inkább mélyre ásunk a digitalizáció folyamatában, annál több és komplexebb feladattal szembesülünk.

Mindenképp szükség van folytatásra, egy olyan közös gondolkodásnak kell teret és lehetőséget adni, ami képes összefogni Magyarország digitális átalakulását. A felelősség első körben az államigazgatásé – hiszen megfelelő környezetet kell teremteni – de a munkában nagyon helyesen az állam már most is támaszkodik a szakmára és a szakértői szervezetekre.

Az IVSZ az elmúlt évben is aktívan dolgozta fel a digitalizáció soron következő teendőit, így az oktatás és az ipar 4.0 területek után különös figyelmet fordítottunk partnereinkkel az egyéb ágazatok digitalizációjának segítésére: a Digitális Agrárstratégia után most az e-egészségügy területén készül egy közös javaslatcsomag, miközben további témákat szolgáltat az 5G indulása, az Internet of Things koordinált fejlesztése és mindeközben a robotizáció és a digitális munkaerőhiány is újabb küldetéseket definiál mindannyiunk számára.

A felismerést követte a tervezés, most itt az idő a kivitelezésre. Azért kell küzdeni, hogy Magyarország újra a régió vezető országa lehessen. Az IVSZ, ahogy eddig is, mindent elkövet, hogy szakmai hátterével, több mint 500 vállalatból álló tagságának közös tudásával és ha kell építő kritikájával segítse és gyorsítsa ezt a folyamatot – Azon dolgozunk, hogy valóban a digitális legyen az új normális.