Projekt beszámoló
GINOP 1.1.3
2017. májusában indult el a strukturális forrásokból megvalósuló GINOP 1.1.3 kiemelt projekt (projekt), amely a konvergencia régiók termelő kkv-inak digitális transzformációjára való felkészülést támogatja.
A projekt folyamán, a bekapcsolódó kkv-k átfogó Ipar 4.0 megközelítést, illetve mintaalkalmazásokat ismerhetnek meg, áttekintést kapnak a korszerű menedzsment és technológiai megoldásokról. Végezetül a vállalatra szabott stratégiát és fejlesztési tervet kaphatnak, mellyel jogosulttá válnak az Ipar 4.0 Ezüst és Arany minősítésre. A projektre 2019 végéig több mint 900, konvergencia régióban működő termelő kkv regisztrált, melyek összesen több mint 1200 demonstrációs eseményen vettek részt mintagyáraknál és az IVSZ által kezdeményezett és a BME FIEK által megvalósított Ipar 4.0 Technológiai Központban. A cégre szabott stratégiai konzultációt követően 120 kkv ezüst minősítést, és 18 kkv pedig megvalósítási tanulmányt és arany minősítést kapott.
A kiemelt projekt első szakasza hivatalosan 2019.12.15-én lezárult.
Az IVSZ határozott szakmai fellépésének köszönhetően, a szakpolitika támogatásával 2020 folyamán lehetőségünk nyílt a projekt folytatására. A vonatkozó pályázatot „Modern Mintaüzem I. – mikró-, kis- és középvállalkozások üzletviteli folyamatainak megújítása, valamint a digitális és automatizációs fejlesztések élénkítése” címen írták ki, és az IFKA – IVSZ konzorcium valósította meg.
2021 eredményei
A korábban elkészült 18 részletes fejlesztési terv (RFT) mellé további 32 kkv kapott részletes fejlesztési tervet a program segítségével.
Emellett az IVSZ és beszállítói segítségével létrejött a digitalismegoldasok.hu weboldal, melynek célja, hogy az IKT megoldásszállítókat egy helyen tudják megtalálni az érdeklődő vállalatok. Ennek piaci bevezetésére többlépcsős kommunikációs kampányt indítottunk, amelynek során különböző csatornákon (hírlevél, social media, eDM) keresztül értük el a potenciális digitális megoldásszállító cégeket és a digitális megoldásokat kereső vállalatokat. A kommunikációs kampányhoz tartozott a Keresési – Kínálati funkciók tesztje, illetve a honlap felépítésének véleményezése, működési hibáinak feltárása. Belső kampány és előadás keretében ismertettük meg az oldalt azokkal a megoldásszállító cégekkel, akik az első megoldásokat töltötték fel az oldalra.
Ezután következett a bővebb körű megoldásszállítókat célzó kampány, ami szélesebb körben tette ismertté az oldalt. Amikor az oldalra elegendő számú megoldásszállító cég és digitális megoldás feltöltése érkezett, elindult a digitális megoldást kereső vállalatok toborzása.
A projekt új köntösben 2022-ben is folytatódik az IVSZ számára.
GINOP 3.1.1
A 2017-ben indult GINOP 3.1.1 kiemelt projekt hosszú távú és fenntartható megoldást kíván nyújtani a munkaerő-hiány csökkentésére. A projekt a foglalkoztatás és a gazdaság bővítését segíti elő a munkaerő-piaci szempontból releváns informatikai végzettséggel rendelkezők számának növelésével és szaktudásuk minőségének fejlesztésével, valamint a szektor vonatkozó problémáinak enyhítésével (pl. kevés jelentkező informatika képzésre; a képzésbe belépők idő előtti kiesése; a képzést teljesítők tudása nem felel meg a piac elvárásainak).
A projekt öt pillérre épül, melyből az IVSZ az alábbi pillérekben aktív.
I. Tudásbázis:
Az I. pillér keretében olyan kutatások, felmérések, adatgyűjtések valósultak meg és vannak folyamatban, amelyek lehetővé teszik az informatikai munkaerő-piaci igények feltérképezését és a nemzetközi és hazai gyakorlatok feltárásán keresztül beavatkozások tervezését. A kutatási eredmények a munkáltatók, munkavállalók, illetve a képzési oldal szereplőinek körében felvett adatokra alapoznak. A kevert módszertannal készült felméréseknek köszönhetően egy rendkívül átfogó, komplex képet kaptunk az IKT munkaerőpiac helyzetéről és jelenleg prognosztizálható jövőjéről.
2021-es aktivitások:
Megvalósult az Oktatási Hivatal IV. Adatbekérés: – 2021. május
Ennek keretében beszerzett adatok: informatika képzési területen, alap- vagy mesterképzésre, valamint STEM tanárképzés, mester- vagy osztatlan képzésre 2009-2021 között felvett jelentkezők, minden felvételi eljárás, minden munkarend, minden finanszírozási forma
Elindult az Oktatási Hivatal V. adatbekérés
Októberben elkezdődött a 2022. januárban induló új kutatások előkészítése
- COVID-19 pandémia hosszútávú hatása a digitális gazdaságra c. kutatás
- A digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei c. kutatás
- Informatikus életpályamodell elemzése c. kutatás
II. Együttműködés:
A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások együttműködésének elősegítése érdekében több eljárás és program zajlik.
2021-es aktivitások:
Az előző évben lezajott Gyakornoki I-et követően a Covid-járvány nehézségei ellenére a II. Gyakornoki program is sikerrel valósult meg. 180 IKT cégnél helyeztünk ki 108 junior és 168 fő medior gyakornokot 70 000 munkaórában (77 fő KMR és 199 fő konvergencia régió). Külön sikerként könyvelhető el, hogy a nagyon körültekintő kiválasztási folyamat eredményeként a programban dolgozó gyakornokok kb. 70%-át a cégek a programon túl is tovább alkalmazták.
A pillér keretében futó Képzési csomag I. program keretében 20 egyetemnek biztosítottunk különféle felszereltségű és technológiájú informatika labort, eszközöket és e-learning tananyagokat (Cisco, National Instruments, Linux és SAP). A képzések oktatásba való beépítését 109 fő egyetemi oktató felkészítése támogatta. A hallgatók számára a képzésen túl 1176 db ipari minősítő vizsga letételére jogosító ingyenes vouchert is biztosítottunk.
- I. mérföldkő: június 7. – 100 fő és 27 000 gyakornoki munkaóra
- II. mérföldkő: július 27. – össz. 180 fő és +48 800 óra
- III. mérföldkő: szeptember 9. – össz. 260 fő és össz. 70 000 óra.
Szintén a II. pillér keretein belül hét darab interdiszciplináris képzést vettek nyilvántartásba. A projekt célja volt, hogy az informatikusok és digitálisan felkészült szakemberek terén tapasztalható munkaerőhiány enyhítése érdekében interdiszciplináris felkészültséget biztosító képzési programok indításával még több digitális szakember kerüljön a hazai munkaerőpiacra.
Nyilvántartásba vett képzések listája:
- Járműgyártásra specializált mechatronikai mérnök és automatizálási szakértő – Széchényi István Egyetem
- Agráripari folyamattervező és termelésirányító – Debreceni Egyetem
- Virtuális (AR/VR) környezet tervező – Eszterházy Károly Egyetem
- Vállalati folyamattámogató IT specialista – Pannon Egyetem
- Élelmiszeripari logisztikai folyamatmenedzser – Debreceni Egyetem
- Pénzügyi IT Specialista – Edutus Egyetem
- Emberi érzékelés és informatika – Óbudai Egyetem
A projekt keretében ezen felül 22 hazai felsőoktatási intézmény kapott lehetőséget arra, hogy az IKT vállalatoknál meglévő gyakorlati tudást és tapasztalatot beépíthessék az informatikai képzési programjaikba annak érdekében, hogy a hallgatók az elméleti képzés mellett technológiai, piaci és üzleti értelemben is releváns gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek.
Az IKT vállalkozások tapasztalt szakemberei vendégelőadóként kapcsolódtak az oktatásba egy-egy előadás vagy előadássorozat formájában. A teljes program során 120 cég szakemberei 3746 vendégoktatási alkalmat tartottak több, mint 8200 hallgatónak, ahol egy alkalom 2 x 45, vagy 2 x 60 perc volt.
III. Motiváció:
A motiváció pillér célja az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése a 14-18 éves korosztály és szüleik körében. A motivációs pillér keretein belül pályaorientációs előadássorozatot tartottunk középiskolákban, általános iskolákban, és nyári táborokban. A motivációs kampány célja, hogy a diákok hiteles forrásból, gyakorló IKT cégeknél dolgozó szakemberektől halljanak az IT szakma előnyeiről és kapjanak kedvet az ilyen irányú továbbképzéshez.
A motivációs pillérben 2021 júliusában került sor egy ügynökséggel való szerződéskötésre, melynek keretében számos motivációs aktivitást valósítottunk meg. A 2021-es szerződéskötést megelőzően közel 300 alkalommal tartottunk önkéntes IT szakemberek bevonásával motivációs előadást, amelyek által kb. 14 500 fiatalt értünk el, zömében vidéki helyszíneken.
Az IKT vállalatok – többek között az IVSZ tagvállalatok – bevonásával az informatikus pálya népszerűsítése eredményeképpen tovább bővülhet a felsőoktatásba, IT pályára jelentkező hallgatók aránya.
GINOP-5.3.5-18-2019-00144 – 50 feletti munkavállalók zökkenőmentes foglalkoztatási és ágazati mobilitásának elősegítése az IT szektorban
2021-ben zárult projektünkben a 45-50 év feletti korosztályok fejlesztése, munkaerőpiacon tartása volt a célunk, valamint a vállalatok versenyképességének növelése digitális képességek bevonzása által. Pandémia hatásaként érzékelhető munkaerő-piaci változásokra reagálva megoldásokat kínáltunk a senior ICT munkavállalók megtartására, valamint a generációmendzsment ajánlásokat is tettünk. A kidolgozott megoldási javaslat gyakorlati alkalmazása érdekében kísérleti (pilot) projekt megvalósítására is sor került 2021-ben 5 IKT vállalat körében.
A tavalyi év során támogató módszertant dolgoztunk ki az alkalmazkodóképesség növelésére, a motivációs skillek felmérésére és a kapcsolódó fejlesztésekre az IKT szektoron belül, a karrierváltás során bekerülő új 50 év feletti kollégák fogadására, valamint a munkavállaló fejlesztésére, illetve képzésfejlesztésre. További módszertant dolgoztunk ki a megszűnő feladatkörökből az átjárás módjának meghatározására az IKT szektorban.
Pilot projekt
A pilot projektben az előző kutatási fázisok eredményeit felhasználva öt IKT vállalat számára nyújtottunk támogatást 45 év feletti munkavállalók alkalmazásában, integrálásában valamint megtartásban. Célunk volt a résztvevő vállalatokkal szorosan együttműködve, a működési keretekbe integráltan megvalósítani a pilot projektet, szakértők bevonásával. A kulcstémáink a pilot projekt során az onboarding, az integráció, a készség- és kompetenciafejlesztés, a motiváció és megtartás, valamint a generációmenedzsment voltak. Öt hazai, elismert kkv-t, több mint 200 tanácsadói órával támogattunk a pilot projekt során.
A résztvevő vállalatok vezetőinek, középvezetőinek részvételével, LEAN alapelvek mentén és design thinking módszertannal igény – és helyzetfelmérést végeztünk. A helyzetfelmérés megállapításai alapján a megvalósító csapat a kulcstémák mentén ajánlotta a megoldási, fejlesztési támogatását.
A projektet személyre szabott módszertannal a megvalósító partnerek és a résztvevő vállalatok együttműködéssel valósították meg. A projekt során elért eredményeket a résztvevő vállalat vezetőivel, középvezetőivel, valamint a projektben résztvevőkkel közösen értékeltük.
Hire Responsibly – a Digitális Munkaerőpiaci Konferencia
A projekt zárásaként 2021. november 3-án, a Sport Hotel Velence adott helyszínt konferenciánknak melynek fő témái a felelősség, a diverzitás, a jövő munkahelye és az ageizmus valamint a projekt tapasztalatait is megosztottuk a közönséggel. A munkaerőpiac, valamint az IVSZ tapasztalt szakértői, vezetői vázolták fel a munkaerőpiac helyzetét, a trendeket, a kihívásokat és a lehetséges megoldásokat. A konferencián 80 fő vett részt.
IV. Kommunikáció:
A szakmai munkát átfogó kommunikációs tevékenység egészíti ki, amelynek célja a projekttevékenységek népszerűsítése. Az eredetihez képest csökkentett tartalmú beszerzés megvalósult.
V. Élményközpontok létrehozása:
A már működő győri élményközpont üzemeltetési szerződésének lejárata miatt új eljárás indult a hosszabbításra, és megnyílt két újabb élményközpont Budapesten és Debrecenben.
GINOP 5.3.5.
GINOP-5.3.5-18-2019-00107 – Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág munkaerő-piaci tünettérképe
A projekt céljaként az előzetes felmérés alapján azonosított beavatkozási területek célzott és átfogó vizsgálatát hajtottuk végre, valamint elkészült egy átfogó ágazati munkaerő-piaci „Tünettérkép”, amelyre reagálva javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a döntéshozók irányába.
A kísérleti (pilot) projekt keretében 10 IKT munkáltató bevonásával lehetőség nyílt a szakmai, módszertani fejlesztési szakaszban feltárt munkaerő-piaci beavatkozási megoldások, eszközök kipróbálására is. E cél érdekében 2021 júniusában, 2 napos vezetői team coachingon vehetett részt 10 tagvállalatunk, ahol olyan, kézzelfogható, adaptálható, gyakorlatorientált megoldási javaslatokat kaptak, amelyek már rövidtávon is hatást gyakoroltak a cég munkaerővonzó és ‑megtartó képességére, valamint a pandémia okozta szervezeti és foglalkoztatási kultúra változására.
GINOP-5.3.5-18-2019-00144 – 50 feletti munkavállalók zökkenőmentes foglalkoztatási és ágazati mobilitásának elősegítése az IT szektorban
Projektünkben a 45-50 év feletti korosztályok fejlesztése, munkaerőpiacon tartása a célunk, valamint a vállalatok versenyképességének növelése digitális képességek bevonzása által. Pandémia hatásaként érzékelhető munkaerő-piaci változásokra reagálva megoldásokat kínálunk a senior ICT munkavállalók megtartására, valamint a generációmendzsment ajánlásokat is teszünk. Ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk a kitűzött célhoz, a projekt első fázisában arra kerestük a választ, hogyan lehetne elősegíteni a senior munkavállalók IT munkakörben való elhelyezkedését és megtartását. A kutatás közben a makrógazdasági helyzet jelentősen módosult, így a pandémiás helyzet nyomán kialakult gazdasági válság hatásait is feltérképeztük és beépítettük kutatásunkba.
Széleskörű és a szektort lefedő átfogó kutatást végeztünk, kérdőíves kutatásunkkal 105 ICT vállalat vezetőjének véleményét csatornáztuk be. A kutatási eredményeket pontosítottuk 22 ICT érintettségű vállalatok vezetőivel, valamint HR szakértőkkel készített mélyinterjúval. A kidolgozott megoldási javaslat gyakorlati alkalmazása érdekében kísérleti (pilot) projekt megvalósítására is sor kerül 2021-ben 5 ICT vállalat körében.
Közvetlen uniós finanszírozású projektek
INNO PROVEMENT
Az IVSZ szakmai támogatásával megvalósuló Inno Provement projekt célja az, hogy hét európai uniós tagállam jövőbeli gazdaságfejlesztési és innovációs programja minél inkább ipar 4.0 kompatibilissé váljon. Ennek eredményeként az ipar 4.0 alkalmazások terjedését segítő pályázataik jobban illeszkednek majd a 4. ipari forradalom diktálta követelményekhez, a programokért felelős irányító hatóságok szakmai felkészítése pedig garantálni fogja, hogy megfelelően képzett szakemberek segítsék a kis- és középvállalkozásokat az új paradigmához való adaptációban.
Az Inno Provement projekt közvetett kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások lesznek, amelyek a projektnek köszönhetően megújuló, innovációt támogató pályázatok révén pénzügyi forráshoz juthatnak az ipar 4.0 fejlesztéseik megvalósításához. Ez hazánkban a kkv-k innovációját támogató Operatív Programban várható.
Az elmúlt időszakban az IVSZ a projekt koordinátorával, a Pénzügyminisztériummal dolgozott közösen a projekttevékenységek megvalósításán, azaz a hazai stakeholderekkel való egyeztetések megszervezésén és lebonyolításán, valamint a nemzetközi tapasztalatmegosztást támogató megbeszélések előkészítésén és megvalósításán. A pandémia második évében az online térbe terelődött munka elsősorban a tapasztalatmegosztás eredményeként gyűjtött jó gyakorlatok valóságba való implementálására fókuszált, melyben az IVSZ támogató szerepet töltött be.
ESSA – European Software Skills Alliance
Az ESSA projekt egy hosszútávú együttműködés a szoftveripar szakemberhiányának kezelésére. A szövetség arra törekszik, hogy öt szoftverfejlesztéshez kötődő munkakör esetében a szakképzést a piaci igényekhez igazítsa. A részletes, egész Európára kiterjedő igényfelmérés alapján elkészült stratégia fontos mérföldkő a szakképzési követelmények és tananyag összeállításában, melynek pilot tesztelésére a BME és a Codecool keretein belül fog Magyarországon sor kerülni.
Az IVSZ a piaci igények, a jelenlegi képzési lehetőségek feltérképezésében vállalt kiemelt szerepet a 2021-es évben.
HubIT – Felelősségteljes kutatás-fejlesztés és innováció az IKT szektorban
Míg a CSR-t (Corporate Social Responsibility) egyre több vállalkozás tartja fontosnak, dolgoz ki dedikált stratégiát és valósít meg tevékenységeket, addig az RRI (Responsible Research and Innovation – felelősségteljes kutatás-fejlesztés és innováció) a legtöbb kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szervezet számára még valószínűleg ismeretlen fogalom, vagy mindössze egy, a pályázatok során kitöltendő űrlap, amelyen például etikai kérdéseket feszeget a pályázat kiírója. Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy az általa támogatott IKT pályázatok társadalmilag felelősségteljesek legyenek és a megfelelőség érdekében tett lépések, a megfelelő szakértők bevonása lehetőleg a projekt minél korábbi fázisától kezdve megtörténjenek, ezzel elkerülve az esetleges negatív következményeket a társadalomra vagy akár a projekt költségvetésére nézve.
A 2017 őszén indult 3,5 éves projektnek a célja az, hogy az érintett szervezetek figyelmét felhívja az RRI megközelítésre, tudatosítsa, hogy az RRI koncepció alkalmazása a fejlesztés és innováció társadalmi elfogadásában kulcsszerepet tölthet be, végül pedig igyekszik hozzájárulni, hogy minél több IKT projekt legyen RRI kompatibilis. A projekt eredményeként a vállalkozások, így az IVSZ tagjai számára is tíz különböző „eszköz” áll rendelkezésre, amelyek segítenek eligazodni az RRI koncepcióban és megfelelni ennek az „új” elvárásnak.
A projekt keretében ingyenesen elérhető eszközök elérhetők a projekt honlapján. Az eszközök közül megemlítendő az RRI ökoszisztéma „térképe”, amely segít eligazodni a fontosabb szereplők és a jelenleg finanszírozott releváns projektek körében. A fő kihívások mátrixa segít áttekinteni a legrelevánsabb RRI témákat az IKT területen, míg a jó példák adatbázisában példákat találhatunk arra, hogy mások hogyan valósítják meg az RRI megfelelést. Az IKT vállalkozások számára az a 10 tipp is igen releváns, amely révén bárki elindulhat az RRI megfelelés irányába.
A projekt utolsó évében a szemléletformálás mellett az RRI koncepció gyakorlati adaptálását segítő rendezvények kerültek előtérbe, melyek közül egyet az IVSZ szervezett 2021 februárjában Felelős Digitális Designathon címmel. A klasszikus ideathon típusú rendezvényektől a HubIT rendezvénye annyiban különbözött, hogy a felelős innováció szempontjainak megfelelően volt szükséges a csapatoknak átgondolniuk az ötletüket és erre ki is térni a bemutatók keretében.
FemInTech – Tedd láthatóvá
A tavalyi év során hazánkban első ízben egy széles körű felmérés keretében felmértük a nők helyzetét az IKT szektorban, egyrészt kérdőíves (285 női IKT munkavállalót és 52 IKT vállalatvezetőt megkérdezve), majd mélyinterjú formájában hazai IKT vállalatok és női munkavállalók véleményét kértük ki a témában. A teljes kutatási anyag itt érhető el.
A kutatás főbb megállapításai:
- Magyarországon a nők az EU átlaghoz képest arányában alacsonyabban vannak jelen az IKT szakemberek között, de elindult egy növekedés az utóbbi években, valamint a felsőoktatásban is növekszik a nők aránya.
- Az informatikushiány miatt fontos munkaerőpiaci potenciált jelenthetne a szektor számára a női foglalkoztatás.
- A IKT szektor alapvetően elkötelezett a női foglalkoztatás mellett, de a hazai kkv-k és nagyvállalatok körében személeltváltásra van szükség a női munkaerő megtartása érdekében.
- Komplex problémakör, három oldalú szemléletváltás szükséges
- A vállalatok részéről: igények megértése, foglalkoztatási gyakorlat alakítása, rugalmasabb foglalkoztatási formák alkalmazása (pl. részmunkaidős foglalkoztatás, pair working, szülés utáni visszatérés támogatása), pszichológiai biztonság megteremtése, nők integrációjának támogatása férfiak által dominált csapatokban, női karrierpálya kialakítása.
- A nők részéről: higgyék el, hogy nekik is van helyük a szakmában, ha nincs elég információjuk, ne töltsék meg az üres teret szubjektív tartalommal, ne a sztereotípiáknak higgyenek, hanem merjenek bátran belevágni IT karrierbe. Kiállás önmagukért és náluk lévő szakmai felkészültségért és bízzanak a karrierépítési képességükben.
- A társadalom részéről: „az IT férfias szakma, nők nem értenek a technológiához” jellegű sztereotípiák leépítése már kisgyermekkortól, különös tekintettel az iskolai évekre. Több vizibilitást kell adni a női IKT szakembereknek.
Bootcamp audit
2021-ben sor került a három piacvezető bootcamp (Codecool, Progmasters és Greenfox Academy) újbóli, 2020-as évet vizsgáló auditjára (az előző évben a 2015-2019-es időszakot auditáltuk). Az audit célja, hogy az érdeklődők számára megbízható és ellenőrzött adatok álljanak rendelkezésre a vizsgált képzőkről.
Az audit keretében egy alumni kutatást is végeztünk azzal a céllal, hogy a bootcamp iskolák által kibocsátott képzett munkavállaló munkaerő-piaci elhelyezkedéséről is átfogó képet tudjunk nyújtani.
- Auditra jelentkezés határideje: október 15.
- Auditok: november 3- december 9.
- Publikus auditjelentés: február 14.
