Okos lépések a digitális munkaerőpiac felé – XX. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás

2020.01.17

Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás immár 20. alkalommal segíti a fiatalok jövőképének formálódását, a tudatos pályaválasztást és az okos tanulmányi döntéseket. A digitalizálódó világ sebesen változó munkaerőpiaci környezetében nagy szükség van iránymutatásra és a valóságot jól tükröző fogódzókra: ezt az igény jelzi a hatalmas érdeklődés, a 45.000-nél is több előzetes regisztráció és az érdeklődőket csalogató 200 kiállító is. A „Programozd a jövőd!” projekt idén is mindent megtett azért, hogy olyan képet mutasson a diákoknak, amely segítségével valóban jó irányba indulhatnak és sikeresek lehetnek az egyre inkább digitális jövőben. Emellett pedig új, előremutató lépéseket – az ITM törekvéseit, a BProf képzést fejlesztő megállapodást, illetve a szakképzéseket támogató új hitelkonstrukciókat – is üdvözölhettük az évtized elején.

Okos lépések a digitális munkaerőpiac felé – XX. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás

A két napos rendezvényen nagy volt a mozgás, már a megnyitóra is özönlöttek a diákok, és az előadásokon is sokan füleltek. A „Programozd a jövőd!” projekt – az ITM, KIFÜ és az IVSZ konzorciumának együttműködése – standján különböző aktivitásokkal és tanácsadással, a kiállításon pedig előadásokkal járult hozzá a pályaválasztók szemléletformálásához. A projekt jelenléte az eseményen kulcsfontosságú: az informatikai ágazat és szakma feltöltése továbbra is lankadatlan erőfeszítéseket igénylő feladat, hiszen a 22 ezer főre becsült informatikai szakemberhiány az elmúlt években nem csökkent, inkább tovább nőtt. A technológiai igény gyorsabban nő a szakember kibocsátásnál, a projekt feladata így a diákok gondolkodásában erősíteni a digitális vonalat, illetve segíteni a munkaerőpiac és a pályaválasztási tendenciák közti szakadék áthidalásában. Hiszen – ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter indító előadásában megjelölte – fontos, hogy Magyarország gazdasági sikereit támogatni képes felsőoktatási rendszer működjön. A technológia-vezérelt pályára való átálláshoz pedig magas fokú digitális készségekkel felvértezett szakemberekre van szükség mind informatikai, mind pedig más területeken.

XX. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás

„A jövőt az informatikusok irányítják!” – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára informatikai pályaválasztást népszerűsítő előadásában. A digitális készségek kritikussága és jövőállósága mellett arról is beszélt, hogy a felsőoktatás megkülönböztető minőségű tudást nyújt a területen, a bootcamp jellegű képzésekhez képest több, változatosabb lehetőséggel kecsegtető karrier-utakra indíthatja a hallgatókat. A motiváló szavak mellett a „Programozd a jövőd!” projekt céljait, eddigi eredményeit is felvázolta: az egyetemi kurzusokba becsatornázott, iparágban dolgozó vendégoktatói alkalmak száma közel duplájára nőtt a tavalyi évhez képest. A 2019/2020-as tanévben a tervezett 1100 vendégoktatói alkalom több mint felerészben már meg is valósult a vállalati oldal bevonásával. Emellett a vállalatoknál indított hallgatói gyakornoki programok, a különböző képzési csomagok és az országszerte szervezett motivációs előadások népszerűsége és mutatószámai is magukért beszélnek.

A kiállításon többen körvonalazták a felsőoktatás jelenét és jövőbeni irányait: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában megmutatta az ITM elkötelezettségét a kitűnő felsőoktatási feltételek megteremtésére. “A jó választásokhoz jó lehetőségek kellenek” – mondta, majd hozzátette, hogy ezeknek a törekvéseknek a gyümölcse is látható, hiszen 2019-ben 5 magyar egyetem szerepel a világ 1000 legjobb egyeteme között. Fontos előrelépés, hogy idén februártól a hallgatói ösztöndíjak a harmadukkal nőnek, az ösztöndíjas képzések eléréséhez pedig alacsonyabb ponthatár lesz szükséges. A duális képzéseket illetően elmondható, hogy a felsőoktatási intézmények és az ipar közti együttműködés szorosabbá vált, a képzésekkel kapcsolatban 2023-ig a cél lesz az első éves hallgatók számának növelése a releváns területeken. A doktori képzés sem maradt ki az újításokból: emelték az ösztöndíjas doktoranduszok számát az eddigi 1300 főről 2000-re. További cél a Budapest Corvinus Egyetemen elindított fenntartói-modell kiterjesztése nyomán néhány más egyetem működését új alapokra helyezni.

A megnyitón emellett ünnepélyes keretek között sor került a BME-VIK és Schönherz Iskolaszövetkezet közötti megállapodás aláírásra, amelyben az iskolaszövetkezet vállalja a BProf üzemmérnök-informatikus képzés kooperatív szakaszához szükséges vállalati partnerek szakmai gyakorlóhelyként való bevonását. A 6 féléves, gyakorlatorientált BProf képzés idén másodszor indult el, a szak fontos képzéshez adott értéke az utolsó 2 félév során, közvetlenül vállalatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalat. Az újragondolt, IVSZ által is kezdeményezett informatikusképzés nagy reményekkel kecsegtet a piacképes szakemberek biztosításában: idén több mint 100-zal, azaz 32%-kal nőtt a felvettek száma. A képzést az új megállapodás lendítheti még tovább: a Schönherz Iskolaszövetkezet az ún. kooperatív képzési évüket a 2020/2021-es tanévben megkezdő diákok számára fogja biztosítani a vállalati gyakorlati lehetőséget. A megállapodást Józsa János rektor, Charaf Hassan dékán, Kotász Attila kancellár, illetve az iskolaszövetkezet részéről Baross Levente elnök írták alá.

XX. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás

Fontos információk hangzottak el a képzési ösztönző rendszerrel kapcsolatban is: Dr. Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója elmondta, hogy 2020. január 1-től már a nyelvtanulásra felvett hitel esetében is a 2 gyerekes édesanyáknak a hitel 50%-át, a 3 gyerekes anyáknak a hitel 100%-át elengedik. Emellett előrevetítette, hogy egy új jogszabály keretében lehetővé válik a felnőttképzéshez és a szakképzéshez kapcsolódó hitel konstrukciók bevezetése is.

Az új lehetőség jelentőségteli lépés lehet, hiszen a permanens változással jellemezhető digitális korban mind az ország, mind a munkavállalók versenyképességének záloga az élethosszig tartó tanulás lehet. Nagy szükség van tehát arra, hogy a felnőttképzési belépési korlátokat csökkentsük, és különböző munkaerőpiaci- és élethelyzetekre alakított képzési támogatási rendszert alakítsunk ki. A tanulmányi hitel mellett azonban lényeges lenne, hogy a vállalatok plusz erőforrást tudjanak szánni az oktatási rendszerből már kikerült munkatársak képzésére, például azáltal, hogy a szakképzési hozzájárulás bizonyos része a vállalatokhoz kerülhetne vissza.