Túl a pilot-romantikán – Az AI már jelen van, és átformálta a hazai innovatív nagyvállalatokat
A mesterséges intelligencia ma már nem kérdés, hanem válasz a magyar nagyvállalatoknál.
Míg három éve még pilot projektekben gondolkodtak, 2025-ben már a Telekom hálózati celláit AI kapcsolgatja, az OTP Bank panaszkezelését hibrid rendszerek gyorsítják, a Diligentnél a fejlesztők szabályrendszereket tanítanak ahelyett, hogy sorkódot írnának, a MOL-nál pedig digitális ikreken dolgoznak.
Az IVSZ Menta’25 konferencia kerekasztalán (szeptember 30.) négy nagyvállalat vezetője és három tanácsadó cég – MARCH, Shiwaforce és TAL Consulting – képviselői beszélgettek arról, miért nem technológiai, hanem vezetési kérdés az AI sikeres bevezetése, és hogyan változtatja meg alapjaiban a munkavégzést, a csapatdinamikát és a versenyképességet ez a technológiai forradalom.
„Minél nagyobb a sebesség, annál finomabban kell kormányozni.”
— Georgiu Achilles, MOL IT & Digital GBS
Telekom: az AI, ami „lehalkítja” a hálózatot
Balázs András, a Telekom Data & AI vezetője két markáns példát hozott.
Az egyik AI-modell a felhasználói mintázatok alapján energiatakarékos üzemmódba kapcsolja a hálózati cellákat — csökkentve a fogyasztást, miközben az ügyfélélményt (NPS) folyamatosan figyelik.
A másik egy RAG-alapú (retrieval-augmented generation) megoldás a jogi csapat számára, amely 94%-os pontossággal válaszol kérdésekre, és folyamatosan tanul a visszajelzésekből.
„A kérdés nem az eszközök képessége, hanem hogy a szervezet milyen befogadó, hogyan tudja beépíteni a folyamataiba, képes-e újra gondolni, átszervezni, kihasználva az AI-nyújtotta képességeket és hogyan kontrollálunk minden tokent, amit elhasznál.”
— Balázs András, Telekom
A Telekomnál az etikus működést egy AI Governance Squad felügyeli, ahol jogászok, compliance-, biztonsági és architektúra-szakemberek közösen vizsgálják minden AI-projekt ROI-ját, megvalósíthatóságát és EU AI Act-megfelelőségét.
Közben elindult a Magenta AI program is: minden Magenta 1 előfizető Perplexity licencet kap (200 USD/év értékben), a belső AI Learning Journey pedig már több ezer munkatársat vont be.
„A kérdés nem az eszközök képessége, hanem hogy a szervezet mennyire bízik benne – és hogyan kontrollálunk minden tokent, amit elhasznál.”
— Balázs András, Telekom
OTP Bank: az emberközeli skálázódás útján
Szoleczki Zoltán, az OTP mesterséges intelligencia és automatizációs vezetője szerint az AI bevezetésének legnagyobb kihívása nem technológiai, hanem emberi. Erre erősített rá Földházi Csaba, aki a Shiwaforce képviseletében támogatja az OTP belső képzési programját.
„Az emberek kétféleképp érkeznek az AI-hoz: félelemből vagy kényelemből.
A félelem típus kevésbé kooperatív, a kényelem típus várja az újabb lehetőséget.
A képzés célja, hogy a kettőt közelítsük egymáshoz — és együttműködés legyen belőle.”
— Földházi Csaba, Shiwaforce
Az OTP-nél az AI – sok egyéb mellett – már a panaszkezelési folyamatokban is működik: determinisztikus és nem-determinisztikus modelleket kombinálnak, de az emberi odafigyelés, felügyelet továbbra is szent és sérthetetlen.
A bankban tudatosan összekeverik a generációkat a csapatokban: a fiatalok gyors adaptációs képessége és az idősebbek tapasztalata egymást erősíti.
„Ez valójában generációs sztori. Nagyon kezd beválni a szándékos generációs összeüttetés a csapatokban. Azok, akik most érkeznek a munkaerőpiacra, másodpercenként váltanak kontextust – az ő gyorsítási képességük sokkal nagyobb. Akik húsz éve dolgoznak a piacon, teljesen másra szocializálódtak. És pont ez az erő: amikor ezt a két világot összerakjuk.”
— Szoleczki Zoltán, OTP Bank
Diligent: amikor a fejlesztő tanít, nem kódol
Csiszár Zoltán, a Diligent szenior fejlesztési igazgatója szerint a szoftverfejlesztés szerepe radikálisan átalakul.
„Amikor egy funkcióról beszélünk, az AI először elolvassa a több száz szabályt tartalmazó rule set-et, és csak utána kezd kódolni.
Folyamatosan tanítjuk a rendszert, és kellő felkészítéssel nagyon jó minőségű kódokat gyárt. Összehasonlítható egy szenior fejlesztővel.”
— Csiszár Zoltán, Diligent
A fejlesztő munkája ma már kevésbé magányos, sokkal inkább a csapatmunkáról, az üzleti megértésről és a kooperációról szól.
A prototípus-építés ideje radikálisan lecsökkent: amit korábban száz mérnökóra vitt el, ma egy termékmenedzser képes elkészíteni akár egy nap alatt.
„Nem butulunk – csak gyorsabban tanulunk. Az AI a második agyunk.”
— Csiszár Zoltán, Diligent
MARCH: a változásmenedzsment mint siker kulcsa
Veress Luca, a MARCH (Methodology Architects) tanácsadója szerint az AI-projektek sikerének kulcsa nem technológiai, hanem emberi tényezőkben rejlik.
„Annyiszor éltem meg az elmúlt években egy agilis transzformációt, ahol az emberek féltek: elvesztem a munkám, nem kellek a csapatba. Szerintem ugyanez történik most is, csak sokkal technológiaiabban hangzik. Amivel én találkozom: ott működnek jól ezek a bevezetések, ahol kíváncsiság van az emberben, kísérletezni akar – és van tér rá. Hibázhatok? Nem hibázhatok? – ezek a döntő kérdések.”
— Veress Luca, MARCH
A tanácsadói tapasztalatok megerősítik: az AI-projektek esetében is a szervezeti kultúra és a pszichológiai biztonság az, ami különbséget tesz a sikeres és sikertelen bevezetések között.
MOL: újratervezett folyamatok, nem automatizálás
A MOL IT & Digital GBS részéről Georgiu Achilles szerint az AI igazi értéke nem a sebesség, hanem az újratervezés.
„Nem az a kérdés, hová illesszük az AI-t – hanem, hogyan építjük újra a folyamatot köré.”
— Georgiu Achilles, MOL IT & Digital GBS
Egyes cégeknél korábban a hívások mindössze 4%-át hallgatták vissza minőségbiztosításra,
ma az AI 100%-ot is ki tud értékelni és csak a problémás eseteket továbbítja emberi ellenőrzésre.
Egyes prototípusok pedig akár „egy kávé alatt” készülnek el – szó szerint: az egyik MVP a CFO-val közös beszélgetés során született meg.
„Nem kerülni kell a vihart, át kell menni rajta.”
— Georgiu Achilles
Sebesség és kormányzás: nem lassítani, hanem finomítani
A kerekasztal résztvevői egyetértettek: a világ már felgyorsult, és ezt nem lehet visszafordítani.
A kérdés nem az, hogy lassítsunk, hanem az, hogy hogyan kormányozzunk pontosabban.
A Telekom governance-csapata, a MOL adatalapú döntési rendszerei, az OTP változásmenedzsmentje és a Diligent szabályrendszer-alapú fejlesztése mind ugyanazt üzenik:
az AI nem csupán technológia – vezetési paradigma.
Konklúzió: az AI nem automatizál, hanem újratervez
A közös tanulság egyértelmű:
a mesterséges intelligencia nem eszköz, hanem új szervezeti operációs rendszer.
Olyan korszak kezdődött, ahol a siker kulcsai a kíváncsiság, a kísérletezés, a hibázás kultúrája és a felelős döntéshozatal.
„Az AI a motor, az agilitás a kormány – de az irányt továbbra is mi adjuk.”
— Csaba Zoltán, TAL Consulting
A beszélgetés a Menta’25 konferencián hangzott el (2025. szeptember 30., AI × Agilitás munkacsoport). Szervezők: IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége, ShiwaForce, MARCH (Methodology Architects) és TAL Consulting.
