Robotérettségi tabló: egyre tisztuló összkép

2020.03.10

Készen állnak a cégek, illetve azok vezetői a robotok alkalmazására? Anyagi, műszaki, vagy sokkal inkább gondolkodásbéli felkészültségre van szükség ahhoz, hogy egy szervezet képes legyen együtt élni az automatizált folyamatokkal? Az IVSZ DIGITALK meetup sorozatának legutóbbi állomásán hazai szakértők feszegették a kérdést, mely szerint elég érettek vagyunk-e a robotokhoz?

IVSZ DIGITALK: Robotérettségi-találkozó meetup 2020 beszámoló

Minden, a digitális gazdaságot előre mozdító, azt segítő technológia a nemzetgazdaság motorjává válhat, kiemelten igaz ez a robotokra és az automatizációra. Az IVSZ által tavaly elvégzett és közzétett tanulmány szerint az új technológiák gyors bevezetése 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

A robotok egy jó ideje köztünk vannak, mégis az utóbbi években tudunk annak lehetőségéről beszélni, hogy alapjaiban változtathatják meg a cégek életét. Most értük el azt a technológiai szintet, valamint ár/érték arányt, amikor már egy kisebb vállalkozás számára is valós alternatívát jelent egy-egy folyamat, vagy akár az egész termelés robotokkal való végzése.

A feltételek tehát elméletileg adottak, ezért a meetup szakértői előadásaikban több oldalról próbálták feltárni, hogy mi áll már most rendelkezésre robot ügyben és mi az, amiben még fejlődnie, tanulnia kel a piaci résztvevőknek.

Bátor kezdés, még bátrabb folytatás

IVSZ DIGITALK: Robotérettségi-találkozó meetup 2020 beszámoló

Joseph Vajda, a Tungsram stratégiai vezetője előadásában emlékeztette a közönséget arra, hogy a robotok több mint 10 éve itt vannak, most azonban már egészen más formában találkozhatunk velük, mint annak idején. Hazánkban egyelőre a világátlagra tehető a robotok elterjedtsége, ami azt jelenti, hogy 10 ezer, gyártásban dolgozó alkalmazottra nagyjából száz robot jut. A Tungsram szakembere vezetői szempontból elsősorban a költségek csökkentésében, a hatékonyság növelésében látja a robotok jelentőségét. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a management jellemzően nem technológiai gondolkodású szakemberekből áll össze, ezért számukra nem a technológia prezentálása, hanem inkább annak bemutatása a fontos, hogy milyen módon lehet tartani, vagy elérni a növekedést.

Joseph arról is beszélt, hogy kicsiben, filléres szenzorokkal, alkatrészekkel rendkívül kis kockázat mellett modellezhető egy-egy folyamat, érdemes tehát belevágni. Amikor pedig egy vállalat már nagyban „játszik”, akkor létfontosságú, hogy erős szakmai alapokra építkezve, bátor, ambiciózus kezdés mellett képesek legyen a szervezet, vagy a menedzsment gyorsan reagálni minden helyzetre, mert csak ebben az esetben kerülhető el a veszteség, vagy éppen maximalizálhatók a nyereségek.

IVSZ DIGITALK: Robotérettségi-találkozó meetup 2020 beszámoló

De honnan érkeznek a cégek terveit megvalósító szakemberek? Erről Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja tartott egy 10 perces „gyorstalpalót”. A dékán elmondása szerint jelenleg 22 ezer diák tanul a BME-n, akiknek legalább 60 százaléka folytat robotikában releváns tanulmányokat (ennek a fele a VIK-en teszi ezt). „Nálunk a mérnökképzés van fókuszban: olyan szoftveres embereket képzünk, akik nem félnek a csavarhúzótól”, foglalta össze a dékán a kar hitvallását. A kompetenciák átadása elsődleges fontosságú, főleg úgy, hogy ezt a piaccal, az iparral a hátérben teszik.

Az egyetem laborjaiban már régen nincsenek porosodó eszközök – modern környezetben, gyakorlatorientált munkát végeznek, projektekben vesznek részt a hallgatók, amivel több bevételt hoznak, mint amennyit támogatásként kapnak. A robotika képzésben az alapoktól (fizika, matematika) indulnak, erre épül később rá a robotok irányításával, észlelésével (szenzorika), az adatok feldolgozásával, illetve a mozgással, cselekvéssel összefüggő tudásanyag. A machine learning és a deep learning több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemen, most azonban két olyan körülmény (számítási kapacitás, valamint adattömeg) is adott ahhoz, hogy pörgesse az MI-vel összefüggő munkát.

Sok minden itt is fejben dől el

IVSZ DIGITALK: Robotérettségi-találkozó meetup 2020 beszámoló

A harmadik előadás azt a gondolkodásmódot, illetve annak hiányát (esetleg meglétét) járta körül, ami felvértezi a szakembereket a robotokkal való együttélésre. Tanczenberger Andrea HR szakértő azt vetítette elő, hogy 2025-re a szellemi munkakörök kétharmadát érinteni fogja az automatizáció, a humán-robot arány hamarosan nagyjából ki fog egyenlítődni, illetve a diákok 60 százaléka most is olyan szakmát tanul, ami eltűnőben van. Mindezek miatt igenis fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha a robotok elveszik a munkánkat, és hogyan lehet minderre felkészülni. Andrea többek között chatbot megfoldások bevezetésével is foglalkozik, így elsőkézből érik benyomások azzal kapcsolatban, hogy a cégek miként viszonyulnak ezekhez a folyamatokhoz.

A szakember tapasztalata szerint bármiféle robotizáció nem technológiai, hanem inkább kulturális, attitűd béli kérdések, aggodalmak miatt válthat ki ellenállást, vagy okozhat bizonytalanságot. Az emberek sosem a változástól, hanem az előkészítés nélküli, gyors változásoktól tartanak, ezért nagy jelentősége van az alapos elő- és felkészítésnek. A robotokkal kapcsolatos általános, főleg a média által közvetített negatív jövőkép ezt nagyban megnehezíti, ezért a tudatosításnak, a pozitív üzenetek küldésének és úgy általában a változás menedzsmentnek van a legnagyobb szerepe HR oldalon, ha robotok bevezetése a téma.

„Ha lemaradsz, kimaradsz!”

IVSZ DIGITALK: Robotérettségi-találkozó meetup 2020 beszámoló

Az előadásokat követő beszélgetéshez csatlakozott Perity Gábor, aki a témát beszállítói (KUKA Robotics) oldalról képviselte. Gábor elmondása szerint 2007 óra hatalmasat fordult a piac, minden évben tudtak fejlődni, ugyanakkor a Joseph előadásában mutatott 2017-es adatok Magyarország esetében jelenleg is érvényesek. A hazai nagyvállalati kör elsősorban az autóiparhoz kapcsolódik, így ott nem probléma a robotizáció kérdése. A KKV-k mostanában jutottak el abba a stádiumba, hogy „ha kimarad, lemarad”, azaz a cégvezetők felismerik, hogy ha egy újabb céges autó megvásárlása helyett inkább robotokba forgatnak vissza, akkor képesek lesznek fejlődni.

Gábor szerint a hazai cégek körében a robotokkal, automatizálással kapcsolatos hozzáállást nagyban befolyásolják a generációs kérdések is. Ezért úgy látja, hogy amint az Y generáció képviselői átveszik a kormányrudat, akkor egy nagyobb robot boom várható. A HR szakértő ezt a gondolatmenetet azzal egészítette ki, hogy a döntéshozó réteg még mindig az idősebb generációból kerül ki, így a fiatalítással várhatóan érkezik majd a nyitott szemlélet, a nemzetközi példák alkalmazása, amin a sokkal magasabb szintű nyelvtudás is minden bizonnyal segíteni fog.

A BME egyfajta szolgáltatóként követi le a piacon tapasztalható folyamatokat: „ha megjelenik egy új technológia, akkor az nálunk legkésőbb fél éven belül megjelenik az oktatásban”, tette hozzá Charaf Hassan. A dékán azt is kiemelte, hogy nem „pszichológusokat”, ellenben nyitott szemléletű, olyan szakembereket képeznek, akik értik, érzik a piacot, és képesek arra, hogy a munkába állásukkal befolyásolják az általános hozzáállást.

A robotmegoldásokat szállító, illetve az azt megrendelő cégek viszonyáról Joseph Vajda annyit jegyzett meg, hogy aki csak terméket eladni érkezik, azzal nehezen tudnak bármit kezdeni. Ha azonban a folyamat egy átfogó beszélgetéssel indul, a másik fél valóban meg akarja érteni a megoldandó problémát, és amit nem tud megoldani, azt be is ismeri, az valószínűleg gyümölcsöző kapcsolatot fog jelenteni. Perity Gábor ehhez annyit tett hozzá, hogy rendkívül nehéz helyzetben vannak esetenként, hiszen olyan folyamatokra kell napokon belül megoldást szállítaniuk, amelyeket a cégek hosszú évek óta csiszolgatnak, finomítanak. Ilyen például a Tungsram autókba szánt izzóinak minőségellenőrzése, amit 16 ezer dollár elköltése után sem sikerült tökéletesen megoldani szenzorokkal, valamint kamerákkal. A cég azonban ezt sem fogja fel kudarcként, hiszen a felismerést gyors döntés követte, ami után egyelőre visszatértek a hagyományos ellenőrzési módszerekhez.

A meetup résztvevői, előadói összességében egyetértettek abban, hogy a legtöbb esetben még mindig az emberek, döntéshozók meggyőzése a nehezebb és nem a technológia implementálása vagy egy szoftver megírása. Nagy szükség van a kultúraváltásra, mert ez kell ahhoz, hogy a robotizáció a nyitottsággal találkozva olyan fejlesztéseknek adjon utat, ami értéket teremt és hatékonyságot növel.