„Kit érdekel a magyar piac a magyarokon kívül?”

Bár vannak a kis piacnak nyilvánvaló előnyei, egy startupnak érdemes a kezdetektől fogva globálisan gondolkodnia. Marvin Liao, a San Francisco-i 500 Startups Partnere a nagyvállalatok és startupok együttműködéséről, az IKT szektor elmúlt 25 évéről és jelenéről, a közép-európai régió előtt álló kihívásokról és a magyar startup ökoszisztémáról osztotta meg velünk véleményét. A 25. MENTA konferencia egyik fő előadójával Biás Csongor, a Millenáris Startup Campus szakmai vezetője készített szókimondó interjút.

 

A MENTA konferencián egy panelbeszélgetés előtt vitaindító előadást tartasz majd a nagyvállalatok és a startupok együttműködéséről. Hogy látod, mi a helyzet most e téren? Milyen a nagyvállalatok és a startupok ideális együttműködése?

Nos, én mindig nagyon őszinte voltam ebben a kérdésben. Az én startupjaim, akikkel foglalkozom, tipikusan magvető, korai fázisban vannak. Arra kérem őket, hogy ne működjenek együtt a nagyvállalatokkal, mert nem sok értelme van. A nagyvállalatok ugyanis nem értenek ahhoz, hogyan lehetne a korai fázisban segíteni az induló vállalkozásokat. A B körös befektetési szakaszban már sokkal több értelme van az együttműködésnek, amikor már kiforrottabb az üzleti modell, amikor a startupok is jobban tudnak már alkalmazkodni a nagyvállalatok elhúzódó döntési és működési folyamataihoz. Nagy általánosságban én támogatom a nagyvállalatok és az induló vállalkozások együttműködését, de csak a megfelelő helyen és időben.

 

Szóval a hackathonok és korai fázisú akcelerátor programok haszontalanok?

Igen, azok. Most őszintén, ahhoz, hogy az együttműködésnek bármi értelme és értéke is legyen a nagyvállalatok számára, ahhoz az kellene, hogy fenntarthatóan képesek legyenek működtetni a programjaikat, hosszú időn keresztül.

A legtöbb nagyvállalat azonban „meggondolja magát”, tipikusan egy év múltán. És ilyenkor minden addig megszerzett tapasztalat, tudás elveszik. Azt gondolom, hogy a nagyvállalatok felállása, működése egész egyszerűen nem megfelelő a korai fázisú startupokkal való együttműködéshez. Nem zárom ki, hogy lehetnek ennek ellentmondó példák is, mindazonáltal a tapasztalatom szerint a korai fázisú startupokkal való együttműködések zöme elbukik, a nagyvállalatok miatt.

 

Nos, ez lesz a 25. MENTA, az IVSZ szervezésében. Hogy látod, mi történt az IKT szektorban az elmúlt 25 évben? Honnan indultunk, s hová jutottunk?

Nos, nagyot változott a világ. Onnan indultunk, hogy egy pár furcsa fickó elkezdett bütykölni valamit egy sufniban és ma már ott vagyunk, hogy a technológia minden ágazatban és az élet minden területén meghatározó, alapvető tényezővé vált.  A tech-fiúk ma már nem kockafejek, hanem az igazán cool fickók. Nézd meg a részvénypiacokat, mely vállalatoknak van a legnagyobb értéke? Leginkább a technológiai vállalatoknak. Korántsem ez volt a helyzet 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Ha belegondolsz abba,  milyen hatása van a technológiának a társadalom egészére, akkor láthatod, hogy most növünk fel igazán.

 

Beszélhetünk még egyáltalán technológiáról? Olyan kiüresedettnek tűnik már ez a szó.

A technológia mindent áthat, gondolj csak bele, milyen hatása van a közösségi média platformoknak az életünkre. Hatásuk van a politikára, sőt, ahogy láthatjuk, választásokra is. A technológia mindenhol tetten érhető. És ez izgalmas és félelmetes is egyben. A technológiai iparág most kezdi felismerni, milyen felelősséggel is tartozik a társadalomért.

 

Térjünk vissza a startupokra, a korai fázisú induló vállalkozásokra. Könnyebb vagy nehezebb dolguk van ma piacra lépni?

Nos, kétségtelenül könnyebb ma már vállalkozást indítani, de minden korábbinál nehezebb az áttörés, és hogy sikeres is legyen a vállalkozás. Miért? Ma már sokkal nagyobb a zaj, a verseny, sokkal több pénz kell, hogy nagyra tudj nőni. De az is igaz, hogy aki ilyen versenykörnyezetben képes áttörni és megerősödni, az nagyon erőssé, sőt a legerősebbé is válhat.

 

Melyek ma a legizgalmasabb területek a startup világban?

A Fintech elképesztő izgalmas még mindig, vagy az egészségügyi digitalizációs megoldások területe. De nézzünk ennél még érdekesebb példát! A hagyományos szoftverbizniszben is egészen elképesztő tartalékok vannak még. Ha a szoftvert, mint szolgáltatást nézzük (SaaS), azt látjuk, hogy a termékek alig 20-30 százaléka van csak a felhőben. Szóval hatalmas növekedési lehetőségek vannak ám még előttünk.

 

Sokat utazol, gondolom, sokszor kérdeztek már arról, milyen különbségeket látsz Európa, különösen Közép-Kelet Európa és az Egyesült Államok között? Nem úszod meg ezt a kérdést most sem.

Nagyon izgalmasnak tartom a közép-kelet európai régiót, nem is véletlen, hogy olyan sokat utazom ide. Sokat jártam már – és még fogok is – Lengyelországban, Ukrajnában, Oroszországban, s most éppen Magyarországra készülök. Nagyon izgalmas a régió. A legnagyobb kihívás ezeken a piacokon az, hogy nincs egyensúlyban a startupok száma és az elérhető tőke, pénz. Nincs elég tőkebefektető vagy angyal befektető. Ez egyszerre jó és rossz is. Rossz azért, mert ha nincs pénz, akkor nem tud nőni az ökoszisztéma. Viszont jó azért, mert legalább sok független, tőkebefektetők nélküli vállalkozás van, amelyek valahogy egészségesebb kultúrával, szokásokkal rendelkeznek. Egy másik nagy kihívás a kereskedelmi területen van a régióban. Nincs ugyanis meg a megfelelő értékesítési és marketing gyakorlat a vállalkozások erőteljes felfuttatására. Ez a gyengeség azonban egyúttal nagy lehetőség is, ezért is utazom olyan sokat a régióba, hogy segítsek, ahol tudok.

 

Apropó, mint gondolsz arról a Magyarországon is bevett gyakorlatról, hogy a startup vállalkozások a termékfejlesztést az anyaországban tartják, míg a kereskedelmi, marketing funkciókat átköltöztetik érettebb, nagy piacokra, pl. az Egyesült Államokba?

Nos, ez egy tökéletes és életképes modell. Teljesen egyetértek vele. Olyan drágák lettek a mérnökök a Szilícium-völgyben, hogy hamarosan ki is halnak itt. Teljesen logikus, hogy az értékesítési, marketing funkciókat, esetleg vállalati székhelyet az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában hoznak létre, míg a fejlesztést, mérnöki munkát otthon tartják.

 

Ha már lokációkról beszélünk, kicsit más téma. Mit gondolsz a távoli munkavégzésről, a „remote work” kultúrájának változásáról?

Teljes mellszélességgel támogatom. Egyszerűen nevetséges irodabérleti árak vannak itt San Franciscóban, de nem sokkal jobb a helyzet Londonban vagy más nyugati nagyvárosokban sem. Ha körbenézek, egyre több vezető vállalatot látok, ahol a remote work, a távoli munkavégzés már teljesen természetes, sőt preferált.

 

Hogyan fejleszthető szerinted a startup ökoszisztéma Magyarországon, Budapesten?

Fejlődik az már most is. De hogy konkrét legyek, kellenek a jó helyi példák, olyan vállalkozások, melyek már megmutatták, hogyan lehet kitörni. Ilyenek pl. a Prezi vagy a LogMeln. Ez az alapja az egészséges ökoszisztémának. Aztán nem árt az sem, ha van pénz, ha vannak tőkebefektetők, angyalbefektetők, különféle befektetési alapok, akcelerátorok. De a hangsúly mégis csak a cégalapítókon és a vállalkozásokon van. Vegyük pl. Lengyelországot, ahol az ökoszisztéma igazán szörnyű volt, legalábbis az elérhető tőkealapok, akcelerátorok, stb. tekintetében. Mégis megjelentek olyan független, befektetők nélküli vállalkozások, főleg a B2B SaaS vonalon, melyek globális szolgáltatásokat tudtak nyújtani. Később aztán egyesültek más vállalkozásokkal és sikeressé váltak. Hasonló példákat láttam Ukrajnában is.

 

Szerinted mi a jó piacra lépési megközelítés a magyarországi vállalkozások számára? Sokan úgy gondolják, elég a magyar piacra fókuszálni először, mert elég nagy és érett, és elég csak második fázisban gondolkozni a globális terjeszkedésen. Az észt modell ennek ellenkezője: az észt piac ugyanis olyan kicsi, hogy ott már eleve globális bevezetésekben gondolkoznak.

Őszintén, kit érdekel a magyar piac a magyarokon kívül? Természetesen vannak a kis piacnak is előnyei, de azért azt mondom, globálisan kell gondolkozni. Lettországban, Észtországban, de Portugáliában és Finnországban is számos briliáns fejlesztőt és vállalkozást láttam. Ők mind a globális piacra lépés mellett döntöttek, egész egyszerűen azért, mert a helyi piac kicsi, nem elégséges. De igaz ez Ukrajnára is, ami ugyan egy nagy ország, de mégis, a gazdasági környezet arra kényszeríti őket, hogy elsősorban globális terjeszkedésben gondolkozzanak. Nemcsak a digitális, a globális az új normális.