Friss és ropogós felmérés a hazai startupok állapotáról – Startup Riport 2021

Második alkalommal készítette el a hazai startup ökoszisztémával foglalkozó éves jelentését a Startup Hungary, a hazai startup ökoszisztéma fejlesztését célzó alapítvány, melynek alapítói között az IVSZ is szerepel. A felmérésből kiderül, hogy bár 2021. az egyik legsikeresebbnek tekinthető év volt a hazai startupok szempontjából, régiós összehasonlításban a szektor továbbra is lemaradásban van. Míg 2015-ben 5 unikornis volt Közép-Kelet-Európában, ma több mint 37. A Magyarországról indult cégek közt még mindig csak a LogMeIn szerepel ezen a listán. A felméréssel a készítők azokat a közös pontokat szeretnék beazonosítani, amelyek a növekedési pályára álló, és nemzetközileg is értelmezhető scale up-pá fejlődő hazai startupokat jellemzik. Emellett a jelentés célja, hogy a jó gyakorlatok nyomán támogassák a hazai ökoszisztéma további szereplőinek fejlődését.

“2021 kétségtelenül az egyik legsikeresebb éve volt a hazai startupoknak” – írja a Forbes a témával foglalkozó cikkében. Tavaly több nemzetközi top-ligás VC jelent meg a hazai piacon, több exit is beért, és egyre erősebben érződik a hálózatosodás a közösségben. A sikersztorik közül kiemelkedik a SEON, akik egy 2021-es sikeres Series A tőkebevonás után épp a napokban kaptak 94 millió dolláros Series B befektetést az Institutional Venture Partners vezetésével (a körben részt vett még a Creandum és a Portfolion is).

A Startup Hungary felméréséből, amit idén 212 startup töltött ki, szintén kirajzolódik egy pozitív trend. 2021-ben 10 cég nőtt bele, és így már összesen 27 startup tartozik a jelentés által „bajnok” (champion) startupként megkülönböztetett körbe, amelyek jellemzője, hogy havi ismétlődő bevételük eléri a 80 000 eurót, legalább havi 5%-ot növekednek vagy van nemzetközileg jegyzett befektetőjük.

Eközben közel 40 százalékkal csökkent azoknak az úgynevezett „akadozó” (pretender) startupoknak a száma, amelyek már több mint 3 évesek, havi bevételük nem éri el a 10 000 eurót és nem sikerült megtalálniuk a product-market fit-et. Utóbbi jelentős csökkenésnek az oka, hogy sok ilyen cég döntött úgy, hogy nem folytatja tovább a projektjét, illetve többen új startup építésébe kezdtek. Ez magyarázza bizonyos mértékben azt is, hogy az előző évben készült és a mostani kutatás résztvevői között csak 60 százalék átfedés van.

Ami a jövőjüket illeti, a startupok még a tavalyi évben mérthez képest is optimistábbak.

A válaszadók 41%-a gondolja úgy, hogy unikornis lesz belőlük, míg 84%-uk úgy látja, kulcsszereplővé válik a nemzetközi piacokon. A 2020-ban mért adatokhoz képest csak fele annyian gondolják úgy, hogy el fognak bukni.

Ennek az optimizmusnak némileg ellentmond, hogy a felmérés alapján a legtöbb csapat nehezen találja meg a nemzetközi növekedés útját. A válaszadók többsége, 37%-uk kizárólag a helyi piacra koncentrál, további 19%-uk pedig bevételének kevesebb, mint negyedét szerzi nemzetközi értékesítésből.

A legnagyobb kihívás a válaszadók számára az értékesítés és az ügyfelek megszerzése – ezzel 61%-uk küzd. Míg az akadozóknál a finanszírozás, addig a bajnokoknál a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb akadálya a növekedésnek.

Ha már akadályokról beszélünk, az idei jelentésben a szabályozással kapcsolatos témák dedikált fejezetet kaptak.

A hazai startupok nagy része komoly hátránynak érzi ugyanis a hazai szabályozásból adódó nehézségeket. Elsősorban a napi bürokrácia csökkentését, járulékkedvezményeket, hatékony ESOP-szabályozást tartanának hatékony segítségnek.

Az IVSZ digitális gazdaság előmozdítása, élénkítése érdekében végzett tevékenységei és kutatásai középpontjában is évek óta jelen vannak a startupok és a teljes hazai startup ökoszisztéma fejlesztése, amely az „Összefogás a digitális Magyarországért!” c. kiáltványban is helyet kapott.

Ezen pillér vitaanyagában az IVSZ is olyan javaslatokat tett a startup-ökoszisztéma fellendítésére, amelyek között szerepel a startup barát szabályozás kialakítása, a tudásmegosztás és szemléletformálás, illetve az állami és EU-s erőforrások hatékonyabb felhasználása. A piaci finanszírozási források ösztönzése, adókedvezmények bevezetése a magán -, és intézményi befektetőknek szintén kiemelt javaslat. A startup ökoszisztéma fejlődésének folyamatos mérését és az iparág láthatóságának növelését is fontosnak tartjuk, amelyre a minden évben elkészülő Startup Riport is jó példát mutat.