Digital Decade – Magyarország lemaradásban a digitalizációban

 

Az uniós tagállamok digitális fejlettségét mérő index, a Digital Decade (Digitális Évtized) szerint Magyarország jó minőségű optikai hálózati infrastruktúrával és erős pozícióval rendelkezik a digitális közszolgáltatások, különösen az e-egészségügy területén. Ám hazánk továbbra is lemaradásban van az üzleti digitalizáció és a kulcstechnológiák alkalmazása terén – különösen a kkv-k és a lakosság alapvető digitális készségeiben. Digitális szakemberből sem itthon, sem az uniós tagállamokban nincs elég, de európai szinten a legégetőbb probléma a technológiai szuverenitás hiánya a félvezetőgyártás, a kritikus infrastruktúrák, a felhőszolgáltatások, valamint a kiberbiztonság területén.

Az Európai Bizottság 2026-os State of the Digital Decade (A digitális évtized helyzete) jelentése szerint az Európai Unió legnagyobb elmaradása a technológiai önállóság és a kritikus infrastruktúra terén mutatkozik meg. Bár az 5G mobilhálózatok kiépítése a tagállamokban jól halad, a vezetékes optikai hálózatok és a nagykapacitású internet elterjedése jócskán elmarad a várttól.

Európa nem elég szuverén a technológiában

Ennél is kritikusabb a helyzet a globális félvezetőpiacon, ahol az EU jelenleg mindössze 9%-os részesedéssel bír a 2030-ra kitűzött 20%-os célhoz képest. Ez a külső piacoktól való kitettség a felhőszolgáltatások és a kiberbiztonság területén is súlyos függőséget eredményez, amit a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése és az azzal járó számítási kapacitásigény csak tovább fokoz.

A másik kritikus terület a humán tőke és a vállalkozások felkészültsége, ahol a digitális készségek hiánya jelenti a fő szűk keresztmetszetet. Az IKT-szakemberek aránya a munkaerőpiacon még mindig csak 5% körül mozog, ami fele a 2030-as célnak, és különösen alacsony a nők jelenléte ezen a pályán. Mindez közvetlenül hátráltatja a kis- és középvállalkozások digitalizációját, amelyek komoly forráshiánnyal is küzdenek.

Hálózatok terén és e-ügyintézésben jól állunk

Magyarország az idei jelentés eredményei szerint továbbra is kiválóan teljesít a távközlési hálózatok kiépítettségében, különösképp a nagykapacitású és az optikai összeköttetések lefedettségében, amelyek jelentősen meghaladják az uniós átlagot.

Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelkedő terület a digitális közszolgáltatások köre, azon belül is az állampolgároknak nyújtott e-kormányzati funkciók, illetve a digitális egészségügyi szolgáltatások (amilyen például az EESZT), amelyek lehetővé teszik a magyarok számára, hogy transzparens módon, digitálisan érhessék el a teljes egészségügyi kórtörténetüket és leleteiket.

Sem magánszemélyként, sem cégként nem használjuk ki a digitalizációt

A fent említett fejlett távközlési infrastruktúra stabil alapot biztosíthat a jövő digitális gazdasága számára, ám megléte ellenére a magyar gazdaság nem képes teljeskörűen kiaknázni a digitalizáció előnyeit.  A legkritikusabb elmaradás a vállalkozások digitalizációjában, különösen a kkv-szektorban tapasztalható. A felhőalapú szolgáltatások, a fejlett adatelemzési eszközök és a mesterséges intelligencia üzleti célú integrációja terén Magyarország elmarad az uniós versenytársak mögött.

Ezt a technológiai lemaradást súlyosbítja a lakosság digitális készségeinek alacsony szintje: csupán a magyarok 57,3 százaléka rendelkezik alapvető készségekkel, ami elmarad a 60,4 százalékos uniós átlagtól, és rendkívül távol esik a 2030-ra elérni kívánt 80 százalékos céltól. A hazai kkv-k 59,8 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel, ami jóval alatta van a 71,4 százalékos uniós átlagnak, és jelentősen alulmúlja a 2030-ra kitűzött 90 százalékos célt. Hasonlóan jelentős a lemaradás a komplex digitális tudású kkv-k terén is: itthon ezek aránya 5,5 százalék az EU-s 9 százalékhoz képest.

Az alapvető digitális írástudás hiánya komoly gátat szab mind a digitális közszolgáltatások még szélesebb körű lakossági kihasználtságának, mind a munkaerőpiac modernizációjának, fenntartva a digitális szakadékot az idősebb generációk és a vidéken élő lakosság körében.

„A jelentés világosan mutatja: a vállalkozások és az emberek jelentős része még nem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az IVSZ szakmai állásfoglalása is arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi versenyképesség alapja a technológia mellett a tudás: olyan humán tőkére van szükség, amelyben az alapvető digitális és MI-készségek, a STEM- és IKT-kompetenciák, valamint az egész életen át tartó tanulás szemlélete széles körben jelen van. A kkv-k digitális felzárkóztatása, az alapvető digitális készségek fejlesztése és az IKT-szakemberhiány enyhítése nem halogatható tovább, mert ezek nélkül a magyar gazdaság versenyképessége is sérül. Éppen ezért hívtuk össze újra az IVSZ által létrehozott »Koalíció a digitális készségekért és munkahelyekért« tagjait: a szakmai szervezetek, vállalatok, kormányzat és az akadémiai szféra közös gondolkodására, összehangolt cselekvésre és olyan programokra van szükség, amelyek valódi segítséget adnak a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak a digitális átállásban” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Pedig a 2026-os speciális Eurobarométer felmérés adatai alapján a magyarok rendkívül elkötelezettek a digitális fejlesztések iránt, és határozott elvárásokat támasztanak mind a nemzeti, mind az uniós döntéshozókkal szemben. 85%-uk gondolja úgy, hogy a digitális szakpolitikának kiemelten magas vagy magas prioritást kellene élveznie az Európai Unió jövőjében. Ez az arány lényegesen felülmúlja a 79%-os uniós átlagot, jelezve a hazai társadalom nyitottságát.

Meg kell menteni a kkv-k felzárkóztatásának költségvetését

A Digitális Évtized céljainak elérése érdekében kidolgozott magyar nemzeti stratégiai ütemterv végrehajtása intenzív szakaszban van, de komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel a finanszírozási ciklusok szempontjából. A magyar nemzeti ütemterv 44 intézkedést tartalmaz, amelyeket összesen 2,489 milliárd eurós költségvetés támogat, az intézkedésekhez kapcsolódó teljes állami költségvetés 575 millió euró.

Tekintettel arra, hogy az intézkedések 48%-a 2026 végével kifut, Magyarországnak sürgősen gondoskodnia kell a finanszírozási folyamatosság biztosításáról. A források hirtelen elapadása komolyan veszélyezteti az eddig elért eredmények fenntartását és a hazai kkv-szektor digitális felzárkóztatását.