2025.11.27

Digital Omnibus: kevesebb teher, több innováció az európai vállalkozásoknak

November 19-én tette közzé az Európai Bizottság a Digital Omnibus javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy csökkentse az európai vállalkozások adminisztratív és megfelelési terheit. Üdvözlendő, hogy az európai szabályozás védi az alapvető jogokat és értékeket, ugyanakkor a megvalósult szabályozás bonyolultsága, komplexitása, sokszor nem egyértelmű megfogalmazása extra terhet jelent a vállalkozásoknak, mely komoly akadályozó tényező a versenyképesség terén. A javaslat célja, hogy a cégek több erőforrást fordíthassanak innovációra és növekedésre, felzárkózzanak  a technológiai fejlődés élvonalához, miközben továbbra is maradéktalanul betartják az alapvető jogokra, az adatvédelemre, a biztonságra és a méltányosságra vonatkozó európai szintű normákat. 

A DigitalEurope – a digitális témákban legmeghatározóbb európai szakmai szervezet – folyamatosan nyomon követi és véleményezi a javaslatcsomagot, ezáltal részt vesz annak alakulásában. Az   IVSZ, mint DigitalEurope tagszervezet is aktívan közvetíti a csomaggal kapcsolatos magyar véleményeket.  

Miről szól a javaslatcsomag? 

A Digital Omnibus javaslatcsomag egyszerűsíti a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó szabályokat, kiegészítve egy adatuniós stratégiával, amely magas minőségű adatokat biztosít az AI és a European Business Wallet számára. 

Az egyszerűsítési javaslatokkal az EU 2029-ig akár 5 milliárd euró adminisztratív költségmegtakarítást is elérhet.  

1. Digital Omnibus 

A Digital Omnibus javaslatcsomagban a Bizottság a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó szabályozások könnyítését vagy egyszerűsítését javasolja, egyebek mellett: 

Innovációbarát AI-szabályok:

  • Az Annex III. magas kockázatú rendszerekkel kapcsolatos szabályok alkalmazásának kezdetét legfeljebb 16 hónappal elhalasztják (2026. augusztusról 2027. decemberre), azonban a szabályok hamarabb is hatályba léphetnek, ha a Bizottság megállapítja, hogy a szükséges szabványok és támogató eszközök rendelkezésre állnak a vállalkozások számára. Az Annex I. magas kockázatú rendszerekkel kapcsolatos szabályok alkalmazását 2027. augusztusról 2028. augusztusra halasztanák. 
  • Kiterjesztik a kkv-k és a kis- és közepes kapitalizációjú cégek (SMC-k) számára biztosított egyszerűsítéseket, ideértve az egyszerűsített műszaki dokumentációs követelményeket. 
  • EU-szintű szabályozási tesztkörnyezet lehetősége (bizottsági hatáskörben), a nemzeti szintű tesztkörnyezetek kapcsán a hatóságok együttműködésének megerősítése,  
  • AI-jártassággal kapcsolatos kötelezettség: nem lesz kötelező (bár ez év februártól az lenne), de szorgalmazott. 
  • „Megerősítési torzítás” (confirmation bias) és korrekciója érdekében tisztázták az adatkezelési jogalapot. 
  • További iránymutatások várhatóak az alkalmazás megkönnyítésére (pld. a felelősség kérdése az értéklánc mentén, magas kockázatú rendszerek utókövetése, AI Act és a Machinery Regulation valamint Cyber Resilience Act viszonya, stb.) 

A kiberbiztonsági jelentések egyszerűsítése: a javaslatcsomag bevezet egy egykapus bejelentési lehetőséget (ENISA), ahol a vállalatok minden incidensjelentési kötelezettségüket teljesíthetik. Jelenleg a vállalatoknak több jogszabály alapján is be kell jelenteniük a kiberbiztonsági incidenseket, többek között az NIS2, a GDPR és a DORA alapján is.  

Innovációbarát adatvédelmi keretek: A GDPR célzott módosításai harmonizálják, egyértelműbbé és egyszerűbbé tesznek egyes szabályokat az innováció ösztönzése és a szervezetek megfelelésének támogatása érdekében. A Bizottság megítélése szerint a GDPR lényege nem változik, a személyes adatok védelmének legmagasabb szintje megmarad (bár egyes jogvédők ezt vitatják). Érdekes elem, hogy a Bizottság javasolja a személyes adat definíciójának kiegészítését azért, hogy olyan adatvédelmi technológiákat, mint pld. az álnevesítés visszatükrözze a szabályozás (melyeket – a GDPR megnyitása híján – eddig csupán az EU Bíróságának ítéletei fogadtak be az európai jogalkalmazásba). 

A cookie-szabályok modernizálása az online felhasználói élmény javítása érdekében: A módosítások csökkentik a felugró cookie-üzenetek megjelenésének gyakoriságát, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egy kattintással jelezzék hozzájárulásukat, valamint a böngészők és az operációs rendszer központi beállításain keresztül mentsék el cookie-beállításaikat. 

Az adatokhoz való hozzáférés: A digitális javaslatcsomag célja a fogyasztók és a vállalkozások számára egyszerűbbé tenni az adatokhoz való hozzáférést az alábbiak révén: 

  • Az uniós adat szabályok (ODD, DGA, FFDR) összevonása a Data Act-ben, a P2B rendelet visszonása a jogi egyértelműség javítása érdekében;   
  • Célzott mentességek bevezetése a kkv-k számára az adatvédelmi törvény egyes felhőszolgáltató-váltási szabályai alól; 
  • Az európai AI-cégek támogatása: magas minőségű, élő adatkészletekhez való hozzáférés biztosítása révén; 
  • Publikálták a rég várt adatmegosztási modell szerződéses feltételeket, valamint a felhőszolgáltató váltási egységes szerződéses  feltételeket; 
  • Az adatmegosztás elutasítására egy új, „high risk of disclosure”  beiktatása, ha a harmadik országban az EU-s szintnél gyengébb a szabályozási védelem; 

B2G adatmegosztási esetek további szűkítése (statisztika maradt).  

2. Data Union Strategy 

Az új adatuniós stratégia (Data Union Strategy) további intézkedéseket vázol fel, mellyel biztosítani szeretné, hogy  az AI fejlesztések számára több, magas színvonalú adatot álljon rendelkezésre,  például adatlaborok létrehozásával. Létrehozzák a „Data Act jogi ügyfélszolgálatot”. További cél erősíteni Európa adatszuverenitását olyan stratégiai intézkedések révén, mint az „anti-leakage toolbox” , az érzékeny, nem személyes adatok védelmét szolgáló intézkedések és az EU-adatok külföldön történő kezeléséhez készülő iránymutatások. 

A DigitalEurope főbb megállapításai a javaslatcsomaggal kapcsolatban: 

  • Prioritást kell biztosítania a B2B szabályozásnak, mivel ez adja Európa digitális erősségének alapját 
  • Az AI Act bevezetéséhez fontos a végleges műszaki szabványok megléte  
  • A Data Act adatmegosztási előírásainál ösztönzőkre van szükségük, nem pedig kötelezettségekre. Az EU-nak az önkéntes ipari adatmegosztást kell ösztönöznie, miközben védi a vállalatok szellemi tulajdonát. 
  • A felhőszolgáltató-váltásra vonatkozó szabályoknak védeniük kell a meglévő és testreszabott/egyedi B2B szerződéseket. 
  • A kiberbiztonsági jelentéstételt a gyakorlatban is egyszerűsíteni kell, egyebek mellett a vonatkozó jogszabályok harmonizálásával. Az egységes incidensjelentési platform bevezetése hasznos, de a jelentések tartalmát és határidejét is össze kell hangolni, és az alacsony kockázatú termékekre enyhébb kiberbiztonsági törvényi követelményeknek kell vonatkoznia. 

Következő lépések 

A „Digital Omnibus”  jogszabálycsomag tervezet elfogadási procedúrája most indul, a szöveg az Európai Parlament és a Tanács elé kerül, 2027. 3. negyedévre várható a végleges elfogadás. Ezek a javaslatok az első lépést jelentik a Bizottság egyszerűsítést és hatékonyságnövelést célzó stratégiájában,következő lépésként 2026. március 11-ig széles körű konzultációt folytatnak arról, hogy a digitális szabályozás hatékony, arányos és jövőtálló-e (Digital Fitness Check).