2026.11.18

Az IVSZ szerint ezeken a területen kell azonnal lépnie a kormánynak: a legfontosabb az AI-használat nemzeti oktatásának kialakítása 

 

A mesterséges intelligencia már nem csupán a jövő, hanem a gazdasági növekedés kulcsfontosságú, jelenkori motorja, Magyarország pedig döntéskényszerbe került. Vagy meglovagolja a technológiai forradalmat és felszámolja az AI-analfabetizmust, vagy végleg beszorul az európai gazdaság másodosztályába a nemzetközi óriáscégek egyszerű kiszolgálójaként. Az IVSZ ezért hat területen javasol konkrét beavatkozásokat a döntéshozóknak, a legsürgetőbb feladatnak pedig a hazai oktatási rendszer felkészítését tartja a mesterséges intelligencia már beköszöntött korszakára. 

Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége által összeállított Gazdasági fordulat az AI erejével című szakpolitikai javaslatcsomagjában hat területen javasol beavatkozásokat a magyar gazdaság megerősítése érdekében. Mivel technológiai fejlődési tempó nem várja meg, hogy a bürokrácia beérje, az IVSZ számos azonnal, és jövőre  megvalósítható javaslattal él a 2028-2034-es uniós költségvetési ciklusra szánt feladatok mellett. 

Az IVSZ az alábbi területeken tart szükségesnek beavatkozást a versenyképesség megőrzésének érdekében: 

  • Készítsük fel a magyar munkaerőt az AI-korszakra!  
  • Tegyük elérhetővé a vállalkozások számára az AI használathoz szükséges adatokat és infrastruktúrát!  
  • Váljon az AI a magyar kkv-k mindennapi eszközévé!  
  • Segítsük növekedési pályára a magyar startupokat!  
  • Gyorsítsuk fel az AI alkalmazását a gazdaság kulcságazataiban!  
  • Legyen az állam az innovatív AI-megoldások első felhasználói között!  

“A mesterséges intelligencia gazdasági lehetőségeinek kiaknázása csak akkor valósulhat meg, ha a magyar munkavállalók saját szakmájukban magabiztosan, biztonságosan és értékteremtő módon képesek alkalmazni az ezen alapuló új technológiákat. Jelenleg a hazai kkv-k AI-használata (10,4%) jelentősen elmarad az uniós átlagtól (20%), ezért a leginkább sürgető feladat az AI-analfabetizmus megszüntetése, hiszen az AI-kompetencia ma már a munkaerő jövőbeli versenyképességének alapvető feltétele, amelynek hiányában a hazai gazdaság súlyos lemaradást kockáztat” – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. 

Már napjaink dolgozója is profi AI-használó kell legyen  

Magyarország jelenleg a digitális készségek és az AI-vállalati adaptáció terén is elmarad az európai uniós átlagtól, ami az IVSZ szerint azonnali beavatkozást tesz szükségessé. A cél, hogy 2034-re a 16–74 éves magyar lakosság legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, illetve az IKT szakemberek aránya érje el az uniós átlagot a Digital Decade index egységes módszertana szerint mérve.  

Érdemi beavatkozás nélkül a technológia bővülő használata ugyan fejlesztheti a munkavállalók digitális készségeit, de ez önmagában nem lesz elégséges a munkaerőpiac által elvárt új kompetenciák (pl. a felelősségteljes AI-használathoz szükséges kritikus gondolkodás, együttműködési képesség) megszerzéséhez. Ennek a hiánya a meglévő digitális szakadék elmélyüléséhez vezethet. 

Programozók helyett jönnek az adattudósok 

Néhány évvel ezelőtt még a piacról hiányzó húszezer informatikusról beszéltünk, és bár a hazai IKT-szakemberek aránya (4,6%) továbbra is elmarad az uniós átlagtól (5,0%), az AI-alapokon bővülő gazdaságnak már elsősorban nem hagyományos informatikusokra, hanem interdiszciplináris szemléletű adattudományi, mesterséges intelligencia és kiberbiztonsági szakemberekre van szüksége, akik fel vannak készülve az AI által átalakított munkakörök ellátására, de az új, ma még ismeretlen szakmák, tevékenységek, foglalkoztatási formák betöltésére is. 

Azonnal fel kell készíteni az oktatási rendszert az AI-ra 

A legelső és leggyorsabban megvalósítandó lépés az oktatási rendszer felkészítése az AI alkalmazására, ami azért is sürgető, mert egy kormányhatározat 2026. december 31-i határidővel már rendelkezik ennek bevezetéséről. Mivel évente mintegy 100 ezer fiatal kerül ki az iskolákból, elengedhetetlen, hogy a pedagógusoktól megfelelő technikai és etikai iránymutatást kapjanak a felelős AI-használathoz. A szakmai szervezetek bevonásával készülő oktatási anyagoknak tartalmazniuk kell óravázlatokat, adatvédelmi példákat, valamint tisztázniuk kell, hogy az AI-eszközök mire és milyen feltételekkel használhatók az iskolákban. 

2027-ben megvalósítandó feladatok 

A már aktív munkaerő fejlesztése érdekében a vállalati szektort kell ösztönözni. Munkáltatói adókedvezményt kell bevezetni a dolgozók digitális kompetenciafejlesztő képzéseinek igazolt költségei után.   Ennek az ösztönzőnek egyszerű feltételekkel kell működnie, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) is élni tudjanak vele. A támogatott programoknak a konkrét munkaköri feladatokhoz kell igazodniuk, kiemelt figyelmet fordítva az adattudatosságra, a kiberbiztonságra, valamint az alacsonyabb digitális felkészültségű munkavállalók felzárkóztatására. 

A 2028-2034-es ciklusra szóló javaslatok 

Az IVSZ hosszú távra szóló javaslata egy munkahelyváltás esetén is hordozható, többéves egyéni AI tanulási számla és egy uniós alapú egységes platform bevezetését célozza. A rendszer személyre szabott, gyakorlatias modulokon keresztül tanítaná az AI biztonságos használatát, amit munkáltatók által elismert tanúsítványok igazolnak. A programot mentorálás, folyamatosan frissülő tananyag, valamint a munkáltatók által biztosított tanulóidő és karrier-előrelépési lehetőség tenné teljessé.