Az IT-cégek finanszírozási lehetőségei banki szemmel

2019.04.17

A jelenlegi kedvező gazdasági környezet és a vállalkozások optimizmusa új lendületet adhat a digitális fejlődésnek Magyarországon. Idén végre a kkv-k körében is felgyorsulhat a technológiai fejlődés, ami garantálná a szektor versenyképességének hosszú távú növekedését. Eközben az IT-cégek is egyre nyitottabbak a banki hitelekre, a finanszírozók pedig szívesen kiszolgálják ezt az erősödő igényt. Hitelezői szempontból az ágazatban rejlő óriási potenciál egyedi megközelítést, jól strukturált finanszírozói gondolkodást és megoldásokat kíván – véli Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője, akivel a hazai cégek digitális helyzetéről és az informatikai vállalkozások számára elérhető forrásbevonási lehetőségekről beszélgettünk.

Toldi Balázs Budapest Bank interjú

Hogy látja, milyen évük volt tavaly a magyar vállalatoknak?

Az alacsony kamatkörnyezet, a gazdasági konjunktúra és a növekvő GDP optimizmusra sarkallta őket. Ez a magas beruházási kedvben is megmutatkozott, tapasztalatunk szerint nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k is szívesen fejlesztettek. Ennek fontos eszköze volt a külső finanszírozás, így a banki hitel is. Az elmúlt évben soha nem látott mértéket öltött a vállalati hitelfelvétel az MNB adatai szerint. Mindez a Budapest Bank tavalyi eredményein is meglátszott: a vállalati üzletág hitel- és a lízingállománya együttesen meghaladta a 700 milliárd forintot, a kkv-knak kihelyezett hitelállomány tekintetében pedig piaci átlagon felül teljesített. Az EU-s források szintén komoly beruházási szándékot hoztak magukkal, aminek köszönhetően a hitelprogramok indulása óta összesen 152 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett a Budapest Bankhoz az MFB Pontokon keresztül, melynek 97%-a a kkv-szektort célozta. Persze kihívásokkal is találkoztak a vállalatok 2018-ban, például egyre több ágazatban okoz nehézségeket a szűkülő munkaerő-kínálat. A vállalatok javuló tőkehelyzete és finanszírozási lehetőségei azonban lehetővé teszik, hogy ezt a problémát is új beruházásokkal – például automatizációs, digitalizációs fejlesztésekkel – orvosolják a cégek.

Mi várható 2019-ben?

A gazdasági környezet továbbra is kedvez a vállalatoknak, és finanszírozási szempontból is adottak a lehetőségek a fejlődésre, növekedésre. Banki oldalról 2019-ben a hitelállomány további bővülésére számítunk, amit valószínűleg az elmúlt évekhez hasonlóan az MFB Pontokon értékesített EU-források is támogatni fognak. Bár legutóbbi ülésén a Monetáris Tanács továbbra sem emelte a kamatszintet, idén már érdemes számolni a kamatkörnyezet esetleges változásával. Az óvatosság jegyében megindulhat a fix kamatozású hitelek térnyerésére, és ebben várhatóan a januárban elindult NHP fixnek jelentős szerepe lesz. A jegybank programjának nem titkolt célja, hogy egészségesebbé tegye a kkv-hitelezési piac szerkezetét, ami az NHP 3. szakaszának lezárása óta nem a kívánt módon változott. Míg 2015-ben az 1 évnél hosszabb futamidejű kkv-forinthitelek 80%-a volt kamatfixált, az elmúlt évben ez már csak 20% körül alakult. Ez az arány amellett, hogy nemzetközi összehasonlításban is alacsony, arra utal, hogy kevés vállalat jut hosszú távú, kiszámítható finanszírozáshoz.

Informatikai cégeknek releváns lehet az NHP fix? Meddig és milyen feltételekkel érhető el a konstrukció?

Az NHP fix egy kkv-kra szabott hitelprogram, aminek keretében bármely szektor szereplői igényelhetnek beruházási hitelt, illetve lízinget. Főleg hosszú távú beruházásoknál érvényesül a konstrukció előnye, hiszen az általa biztosított, akár 10 évre fixálható, maximum 2,5%-os kamatszint jelenleg 5 évnél hosszabb futamidőre nem vagy alig érhető el a piacon. Informatikai cégek is élhetnek a lehetőséggel, illetve az NHP fix keretében igényelt forrás bármelyik ágazatban fordítható a digitális átalakulást támogató új beruházásokra.

A kkv-szektorban mennyire vannak fókuszban az ilyen típusú beruházások?

A magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése érdekében létfontosságú, hogy a vállalkozások törekedjenek digitalizálni, automatizálni folyamataikat, működésüket. A digitális átalakulás szükségességének felismerése ebben a szektorban csak most került fókuszba, amit többek között az ilyen célú beruházások volumenének lassú növekedése is jelez. A bank tavalyi, kkv-vezetők körében végzett kutatásából azonban látszik, hogy intenzíven foglalkoztatja a kérdés a szektor szereplőit, és a következő 4-5 évben 40%-uk az eddiginél lényegesen több forrást szándékozik a digitalizációra fordítani. Az élenjárók között főleg 700 millió forint éves nettó árbevétel feletti cégeket találunk, illetve olyan vállalkozásokat, ahol a tulajdonos vagy első számú vezető 45 évnél fiatalabb. Ez arra utal, hogy a kkv-szektor előtt álló, és most már egyre sürgetőbb generációváltás is nagyot lendíthet a digitalizáció folyamatán. Mindezt azonban a kkv-k nem feltétlenül tudják saját forrásból finanszírozni, ezért gyakran külső forrást is be kell vonniuk.

Külső finanszírozás szempontjából milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

Amellett, hogy finanszírozói szemmel mi is arra ösztönözzük a vállalkozásokat, hogy hajtsák végre a versenyképességük és hatékonyságuk növeléséhez szükséges fejlesztéseket és éljenek a jelenlegi kedvező banki források bevonásának lehetőségével, számos, az MFB Pontokon elérhető uniós forrás is innovációs és technológiai fejlesztési céllal kerül kiírásra. Tapasztalataink szerint ezek kifejezetten keresettek a kkv-k körében. A közelmúltban több pályázat határidejét meghosszabbították, az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló GINOP 3.1.2. beadásának határidejét június végére, a vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatására meghirdetett GINOP 3.2.2. határidejét pedig szeptember végére módosították. Szintén említésre méltó, hogy 2018 szeptemberétől 0%-os, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású visszatérítendő támogatás igényelhető a Digitális Jólét Hitelprogram keretében is.

Széles tehát az igénybe vehető külső források skálája, a bank saját forrású termékei mellett refinanszírozott konstrukciók és EU-s támogatási programok is rendelkezésre állnak. A finanszírozási mixben egyre fontosabb szerepet kap például a faktoring is, melynek segítségével az ügyfelek áthidalhatják az ebben az ágazatban is jellemző, gyakran 60-90, vagy akár 120 napos fizetési határidőket. Fontos szempont, hogy a hitelképességet alapvetően a követelés minősége határozza meg, így olyan kkv-k is banki finanszírozáshoz juthatnak, amelyek nem rendelkeznek a hitelfelvételhez megfelelő tárgyi fedezettel, viszont kiváló bonitású, jelentős mérettel bíró, a piacon ismert és elismert magyar és nemzetközi cégekkel, nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, vagy közvetítőként standard szoftvereket, hardvereket szállítanak.

Ha a tőke elérhető a digitális fejlesztésekhez, akkor mi szükséges még ahhoz, hogy komolyabb előrelépés történjen?

Úgy gondolom, hogy elsősorban azon a szemléleten kellene változtatni, amely a digitalizációt egyszerűen technológiai, nem pedig stratégiai kérdésként kezeli. Ez főleg a tulajdonos és a menedzsment szintjén dől el: nyitottak-e a technológiai újítások megismerésére, hajlandóak-e profi IT-szakembereket felvenni, és belátják-e, hogy aki ebben lemarad, jelentős versenyhátrányba kerülhet. Egyfajta kulturális szemléletváltásnak kell tehát történnie ahhoz, hogy az elérhető források kiaknázásával lendületet kapjanak az ilyen típusú fejlesztések.

A klasszikus értelemben vett informatikai vállalatokat hogyan látja banki vagy hitelezői szemmel? A Budapest Bank számára mennyire fontos ez a szektor?

A hazai vállalati hitelállománnyal kapcsolatos statisztikákból látszik, hogy a gépipari, pénzügyi és az energiaipari cégek mellett az informatikai vállalkozások hitelezése is jelentősen megugrott az elmúlt évben. Úgy tűnik, hogy az IT-cégek is egyre nyitottabbak a banki hitelekre, a finanszírozók pedig szívesen kiszolgálják ezt az igényt. Ez a Budapest Bank esetében is így van, azonban hozzá kell tenni, hogy minden esetben az adott beruházást, fejlesztést és a vállalkozást vizsgáljuk. Minden vállalkozás és finanszírozás ügylet egyedi, így nem a szektort vizsgáljuk első sorban, hanem azt, hogy milyen finanszírozási mix és konstrukció támogatná leginkább az adott projektet és a cég továbbfejlődését. A hazai informatikai és infokommunikációs technológiai szektor kiemelt szerepet tölt be a magyar nemzetgazdaságban és külkereskedelemben. Hitelezői szempontból az ágazatban rejlő óriási potenciál természetesen egyedi megközelítést, jól strukturált finanszírozói gondolkodást és megoldásokat kíván. Bankunk vállalati hitelportfóliójának mintegy 80%-át teszik ki a kkv-k, amelyek számára – ágazati sajátosságokat is figyelembe véve – egyedileg kidolgozott finanszírozási konstrukciókat biztosítunk. A korábban már említett MFB Pontjainkon keresztül elérhető pályázati források pedig további lehetőségekkel szolgálnak az ágazat képviselői számára is.

A digitalizáció a bankszektorban is fontos hívószóvá vált az elmúlt években. Hol tart most a szektor és ezen belül a Budapest Bank?

A digitalizáció a teljes bankszektor számára kihívást jelent, miközben rengeteg lehetőséget is rejt. Egyre inkább erre a területekre helyeződik át a bankok közötti verseny, hiszen a digitális szolgáltatások iránti ügyféligény folyamatosan növekszik. Ennek megfelelően a Budapest Bank vállalati üzletágánál is az elérhető digitális szolgáltatások körének bővítése áll a fejlesztések fókuszában. Hamarosan bevezetjük a Business ID mobilapplikációt, amellyel – a pénzügyi tranzakciók jóváhagyása mellett – már az elektronikus úton történő, helyfüggetlen és papírmentes dokumentum- és szerződés aláírást is az ügyfelek rendelkezésére tudjuk bocsátani, nagyfokú biztonság mellett. Azonban míg a lakossági szegmensekben az automatikus online rendszerek bevezetése kifejezetten célszerű, a vállalati ügyfelek kiszolgálása nem automatizálható teljes mértékben, a banki kapcsolattartókra mindig igény lesz.

Milyen szempontok alapján döntenek ma a magyar vállalkozások, amikor bankot választanak?

Az elmúlt években egyre több bank vette célba a magyar kkv-szektort, ami érezhetően növelte az ügyfélkörért folytatott versenyt. Árban és termékekben azonban már nem igazán tudunk versenyezni egymással, ezért is került előtérbe az ügyfélközpontúság. Mi abban hiszünk, hogy a vállalkozások a gyorsan elérhető pénzen túl főképp azt értékelik, ha olyan konstrukciót ajánlunk, amelyet az ő egyedi igényeinek, üzletmenetének mély megismerése és megértése mentén állítunk össze. Igyekszünk tehát együtt gondolkodni az ügyféllel, ami persze sok energiát igényel banki oldalról, de az eredményeinken látszik, hogy kifizetődő ez a stratégia.

*A Budapest Bank vállalati üzletága az évi 200 millió forint feletti árbevételű ügyfélkör kiszolgálásával foglalkozik. Felső határ gyakorlatilag nincs, így a kkv-fókusz mellett nagyvállalatokkal is foglalkozik az üzletág.