Alapvető kompetenciák is hiányoznak a cégeknél a megfelelő adatkezeléshez

2018.02.15

Interjú  Cecilia Bonefeld-Dahl-lal, a DigitalEurope főtitkárával

Az interjú szerkesztett változata a Világgazdaság 2018. február 15-ei számában jelent meg.

A cégek mindössze ötöde számít arra, hogy határidőre felkészül a GDPR alkalmazására – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Cecilia Bonefeld-Dahl, az infokommunikációs technológiai szektor nemzeti érdekképviseleteit, illetve piaci szereplőit európai uniós szinten összefogó Digital Europe főtitkára. A szakember az IVSZ által szervezett Data Economy Conference vendégelőadója volt. A főtitkár beszélt arról is, hogy miért fontos a digitális készségek fejlesztése, illetve milyen területeken előzhetik meg amerikai riválisaikat az európai technológiai vállalkozások.

Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope főtitkára

Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope főtitkára

Az IDC előrejelzése szerint az európai adatpiac 2025-re a duplájára, 147 milliárd eurósra nő. Kik lehetnek a fejlődés nyertesei, és mit kell tenniük a vállalatoknak, hogy a folyamat haszonélvezői között legyenek?

Azt gondolom, hogy a vállalkozások egyik fontos feladata, hogy nyomást gyakoroljanak a politikai döntéshozókra annak érdekében, hogy fejlesszék a digitális készségeket, amelyek esetében nagy az elmaradásunk Európában. A közelmúltban Brüsszelben tartottam előadást a digitalizációról 15-16 éves diáklányoknak, és beszéltem a programozásról is. Az egyik fiatal lány egyszer csak megkérdezte, hogy egyáltalán mi az a kód? Visszakérdeztem, hogy mennyit használja naponta az okostelefonját, amire az volt a válasz, hogy 7-8 órát. Rámutattam, hogy azt, hogy egy szimbólumot megérintve a kijelzőn üzenetet tud beírni, hangulatjelet tud csatolni hozzá, azt is a kódolásnak köszönheti. Azt kell mondjam, hogy van egy generációnk, ami egy kicsit „elveszett”. Tudják ugyan használni az okoseszközöket, de semmi ötletük sincs arról, hogy mi van ennek a hátterében. A kormányzat mellett persze az európai it-iparnak is fontos szerepe van abban, hogy promótálja a digitális készségek fejlesztését, és befektessen ebbe a területbe, mert egyébként nem tud versenyképes maradni.

 

Véleménye szerint mely technológiák játsszák majd a legnagyobb szerepet az adatipar fejlődésében?

Először is szükség van a megfelelő digitális infrastruktúrára, és nem csak az egyes országokon belül, hanem a határokon átnyúlva, egész Európában. Erre szerintem alkalmas lesz majd az 5G. Egyértelműen az adattechnológiák dominálnak majd a folyamatban, mint például az adatelemzés.

 

Sokszor hallani konferenciákon azt a vélekedést, hogy a legfontosabb kérdés az, hogyan tudunk az egyre több, rendelkezésre álló adatból hasznos információt kinyerni. Hogyan hasznosíthatjuk az adatokat és mit tehetnek a vállalkozások, hogy előre lépjenek ezen a területen?

Képzéssel, és olyan példák bemutatásával lehet segíteni a cégeket, amikből kiderül, hogy az adatok megfelelő kezelése és hasznosítása hogyan tudja támogatni az üzleti célok elérését. Ebben szerepük van a vállalati it-részlegeknek, de a különböző digitális iparági szövetségeknek is. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatkezelés kapcsán meg kell felelniük a társaságoknak az új uniós adatvédelmi előírás, a GDPR rendelkezéseinek.

 

Ha már szóba hozta a GDPR-t, néhány hónapon belül kötelező lesz az alkalmazása. Felkészültek rá a vállalkozások?

Egyértelműen nem. A legutóbbi felmérések szerint a cégek mindössze 19 százaléka állítja, hogy a határidőre teljesen felkészül a GDPR előírásainak betartására. Ráadásul ez a szűk kör azon vállalkozásokból kerül ki, amelyek egyáltalán foglalkoznak a kérdéssel. Úgy vélem, idő kell ahhoz, hogy a GDPR beépüljön a cégek mindennapi gyakorlatába, de bízom abban, hogy az egységes adatkezelési szabályozás előnyei meggyőzik a társaságokat arról, hogy érdemes foglalkozni ezzel.

 

A biztonság mindig is egy érzékeny téma volt az adatkezelés kapcsán. Miket tart a legnagyobb fenyegetéseknek és hogyan érdemes védekezniük a vállalkozásoknak?

A legnagyobb fenyegetést – hogy is fogalmazzak diplomatikusan – a képességek, a tudás, illetve annak hiánya jelenti. Olyan alapvető kompetenciák hiányoznak sok esetben a cégeknél is, mint az, hogy hogyan és milyen sűrűn frissítsék a rendszereiket, milyen védelem legyen az eszközeiken, stb. Látni kell, hogy kialakult a fizikai mellett egy párhuzamos, virtuális világ és meg kell érteni, hogy ez hogyan működik, mik a szabályszerűségei és hogyan lehet elkapni a rosszfiúkat. Számos kormány tesz komoly erőfeszítéseket ezen a fronton, de szerintem határokon átívelő együttműködésekre van szükség, mert a kiberbűnözők sem állnak meg az országhatároknál. A védelmi termékekre is jó lenne valamilyen minősítés, hogy megfelelnek-e a biztonsági kihívásoknak.

 

Korábban gyakran találkoztam azzal a véleménnyel, hogy Európa az innováció területén lemaradt az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest, a kontinens vállalkozásai pedig elveszítik a piacaikat az infokommunikációs technológiai szektorban. Hogyan lehetne kezelni ezt a problémát?

Valóban, a nagy amerikai technológiai cégek nagyon gyorsak az innovációban, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a globális jelenlétükkel egy nagy, világszintű ökoszisztémát építenek, ami növekedési lehetőségeket kínál az európai kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) is.

 

Azonban ha a legsikeresebb startupok listáját böngésszük, akkor is főleg amerikai cégekkel találkozunk és nagyon kevés az egymilliárd dollárnál többet érő európai „unikornis”.

Ez azért alakult így, mert mi nem lovagoltuk meg az új ipari forradalom kínálta lehetőségeket olyan gyorsan, mint a tengerentúlon tették. A régi ipari forradalom arról szólt, hogy olcsón, jó minőséget állítsunk elő, és akkor piaci részesedéshez juthatunk. A digitális forradalom már a fogyasztókról és arról szól, hogy minél gyorsabban jussunk el a piacra. Arra kell koncentrálnunk, amiben jók vagyunk. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy Európa lemaradt volna. Mindig is más ipari struktúránk volt, sokkal nagyobb arányban voltak a kisebb cégek, mint Egyesült Államokban. Az európai kkv-k esetében még most is kihívást jelent, hogy felismerjék a globális lehetőségeket és a digitalizáció által képviselt hozzáadott értéket. Egy felmérés szerint Észak-Európában azok a cégek, amelyek digitalizálták az alapfolyamataikat, négyszer olyan gyors növekedést értek el, mint azok a társaságok, amelyek nem lépték ezt meg. Bár a Google-al és a Facebookkal szemben B2C vonalon lehet, hogy elveszítjük a küzdelmet, de B2B szinten jók az esélyeink.

 

Az interjú szerkesztett változata a Világgazdaság 2018. február 15-ei számában jelent meg.