Az IVSZ képzési vouchert javasol az egész életen át tartó tanulás elterjesztésére

A COVID-19 válsághelyzet megerősítette, hogy a digitális platformon megvalósuló felnőttképzési programok kritikus fontosságúak a gazdaság újraindítása szempontjából – fogalmaz a digitális gazdaság vállalkozásait tömörítő IVSZ oktatási munkacsoportjának felnőttképzési javaslatcsomagja. A szakértői anyag becslése szerint legalább 250-500 ezer aktív korú ember képzésére lenne szükség, ami akár több száz milliárd forintba is kerülhet, ám a munkavállalók felkészültségének erősítésébe történő befektetés sokszorosan megtérül a vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességének növekedése által.

A digitális felnőttképzés a gazdaság újraindításának hatékony eszköze

Az IVSZ által ma közzétett dokumentum emlékeztet arra, hogy Magyarországon a munkaerőpiac dinamizmusát eddig is jelentősen gátolta a felnőttképzésben való alacsony részvételi hajlandóság, illetve a munkavállalók digitális kompetenciáinak hiánya. A vírushelyzet miatti korlátozó intézkedések nyomán leálló felnőttképzés nemcsak az egyes ágazatokra, hanem a teljes nemzetgazdaságra nézve is drámai hatással bír, hiszen ezzel a gazdasági válsághelyzet kezelésének egyik legfontosabb eszköze lehetetlenül el.

A kormányzat egy március végén kiadott rendelettel elhárította a digitális platformon, távoktatás formájában nyújtott felnőttképzés útjában álló legfontosabb adminisztratív akadályokat, ahhoz azonban, hogy a digitális felnőttképzés jelentős mértékben hozzájárulhasson a gazdaság revitalizálásához, további lépések szükségesek.

Az IVSZ Oktatási és Digitális Munkaerő Munkacsoportja által a munkacsoportban tevékeny szakemberek bevonásával elkészített javaslatcsomag szerint egyebek között szükség lenne a rendelet hatályának a válságidőszakon túlra való kiterjesztésére, a képzésekben való részvételt segítő, valamint az azzal kapcsolatos korlátokat lebontó ösztönzők és támogatások bevezetésére, a digitális kompetencia hatékony és tömeges fejlesztésére, képzési módszertanok és eLearning megoldások fejlesztésére, valamint olyan szabályozások bevezetésére, amelyek a lehető legkisebb adminisztrációs terhet róják a képzési folyamat szereplőire.

A szakértői anyag kiemeli továbbá a máshol már bevált módszertanok és eszközök alkalmazásának (LMS, LCMS, TLA, xAPI), a képzések megfelelő dokumentálásának és az elektronikus ügyintézés (az igazolások beszerzésére tanúsítványok kiadására) bevezetésének jelentőségét. Annak érdekében, hogy az eddiginél többen vegyenek részt digitális felnőttképzésben, és ez a lehetőség a hátrányos helyzetűek számára is elérhetővé váljon, az IVSZ szakértői szorgalmazzák

  • egy képzési voucher bevezetését munkaadóknak és munkavállalóknak;
  • képzők közvetlen támogatását (a képzések árának csökkentése érdekében);
  • a szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére való felhasználhatóságát;
  • DiákHitel, illetve kamatmentes hitel elérhetőségének biztosítását;
  • egy „Tanuló Magyarország” program elindítását, melynek célja az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) elterjesztése, illetve a digitális kompetencia fejlesztésére alkalmas hatékony programok bevezetése;

A szakértői anyag készítőinek becslése szerint 250-500 ezer aktív korú ember képzésére, továbbképzésére és kompetencia-fejlesztésére lenne szükség. Ennek költsége akár több száz milliárd forint is lehet, ám e forrás részben már ma is rendelkezésre áll a gazdaságfejlesztési célú uniós GINOP források között. A fennmaradó összeget a gazdaságvédelmi alap terhére lehetne biztosítani.

Hosszabb távon a magyarországi felnőttképzési piac megújításához az IVSZ elengedhetetlennek tartja a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) és a Digitális Munkaerő Programban (DMP) megfogalmazott, a Kormány által már elfogadott intézkedések következetes és hatékony végrehajtását.

“Az IVSZ javaslatai a digitális felnőttképzés fejlesztésére a gazdaság revitalizálása érdekében” című teljes javaslatcsomagot itt tudod megnézni.