Felhőhöz kapcsolódó további fogalmak

Dolgok internetje (Internet of Things)

A dolgok internetje (Internet of Things – IoT) olyan hálózatba kötött fizikai objektumok – eszközök, épületek, járművek, stb. – halmazát jelenti, amelyek beépített elektronikával, szoftverrel, szenzorral, illetve hálózati kapcsolattal rendelkeznek, amin keresztül a mért adatokat gyűjtik és továbbítják emberi beavatkozás nélkül.

Az IoT képessé teszi ezeket a tárgyakat arra, hogy egy vezérelt kapcsolaton keresztül meglévő hálózathoz csatlakozzanak. Az így felépített kapcsolat lehetőséget biztosít arra, hogy sokkal közvetlenebb integrációt biztosítsunk a fizikai világ és a számítógép-alapú világ között.

 

Nagy Adat (Big Data)

Az emberiség által előállított adatok mennyisége évről évre jelentősen emelkedik: az egyre nagyobb számban eladott okos eszközök, a felhasználók által előállított tartalmakat egyre szélesebb körben támogató internetes technológiák, valamint az általános műszaki fejlődés is mind hozzájárulnak ehhez a trendhez. Ezt a mennyiségű adatot – ami gyakran strukturálatlan formában jelentkezik, például hang, kép és videó formájában – hagyományos eszközökkel nem lehet megfelelő válaszidővel feldolgozni, ezért újfajta eszközök használatára van igény.

 

Nagy adatnak nevezzük a nagy mennyiségű, gyorsan keletkező (valós idejű) és / vagy nagy változatosságú (nem strukturált) információ halmazt, melynek kezelésére, feldolgozására, a bennük rejlő összefüggések felismerésére és kiaknázására új, a hagyományos módszerektől merőben különböző megoldások kerültek kialakításra (például: Hadoop, gépi tanulás).

 

A Nagy Adat az alábbi tulajdonságokkal jellemezhető:

  • Méret (Volume) – jelentős, terrabájtnál nagyobb volumen.
  • Keletkezési sebesség (Velocity) – az adat keletkezései sebessége.
  • Változatosság (Variety)
    • korábban strukturált adatok kezelése volt jellemző (pl. pénzügyi, műszaki adatok);
    • jelenleg inkább nem strukturált adatok jellemzőek (szöveg, email, kép, videó, hang).
  • Hitelesség (Veracity) – az adat megbízhatósága.

 

A nagy adat esetében nemcsak nagyon sok (például egy országos lakcímnyilvántartás), hanem nagyon nagy változatosságú adatról is beszélünk (például egy közösségi oldal tartalmát – képeket, szöveget, videókat – tartalmazó adatbázisról).

 

Ezen adatok gyűjtése, kezelése, felhasználása erősen új megközelítéseket igényel az informatikai részéről és az esetek nagy részében nyilvános, bármikor elérhető adatforrásokon alapul. Így a feldolgozásnál adódik, hogy igény szerinti kapacitást vegyenek nyilvános vagy virtuális magán felhőszolgáltatásként igénybe.

 

Végponti eszközök és BYOD

 

Végponti eszközök

A végponti eszközök azok az eszközök, amik segítségével a felhő alapú szolgáltatásokat a végfelhasználó igénybe veszi. Az alábbi platformokra kell tervezni az igénybevételt:

Asztali számítógépek (PC), melyek jellemzői:

  • nagyméretű kijelző, billentyűzet, egér;
  • Apple, Linux vagy Microsoft operációs rendszerrel és szoftverkörnyezettel működnek.

Hordozható számítógépek (laptop, notebook), melyek jellemzői:

  • Hordozható (mobil) kivitel, beépített energiatároló;
  • Közepes méretű kijelző, beépített billentyűzet és egér;
  • Jellemzően Apple, Linux vagy Microsoft operációs rendszerrel és szoftverkörnyezettel működnek.

Hibridek (hordozható gép és táblagép egyben), melyek jellemzői:

  • Hordozható (mobil) kivitel, beépített energiatároló;
  • érintőfelület, nagy vagy kisebb kijelző;
  • Apple, Linux vagy Microsoft operációs rendszerrel és szoftverkörnyezettel működnek.

Tabletek, melyek jellemzői

  • kisebb kijelző, érintőfelület;
  • Google (Android), Apple (iOS) vagy Microsoft operációs rendszerrel és szoftver környezettel működnek.

Okostelefonok, melyek jellemzői:

  • kicsi kijelző, érintőfelület;
  • Google (Android), Apple (iOS) vagy Microsoft operációs rendszerrel működnek.

Egyéb eszközök:

  • okosórák, viselhető, esetleg testbe építhető, eszközök.

Web alapú szolgáltatások, melyek:

  • jellemzően egy böngészőből elérhető szolgáltatások;
  • eszközfüggetlen, webes szabványok, előírások és a kijelző, beavatkozó szervek méretének figyelembe vételével.

 

Saját, személyes eszközök használata (BYOD – Bring your own device)

A BYOD alatt értjük azt a megközelítést, illetve eszközöket, amelyeket a végfelhasználó alapvetően személyes (nem vállalat tulajdonában lévő) eszközként használ (pl.: saját okostelefon, tablet), és erről az eszközről kívánja elérni a vállalat által nyújtott informatikai szolgáltatásokat is munkavégzés céljából (pl.: céges elektronikus levelezés) és ezt a cég engedélyezett és szabályozott módon lehetővé teszi. Ilyen esetben a személyes (magán) tulajdonú eszköz kap feljogosítást a vállalati erőforrások elérésére. A BYOD készüléken elkülönítve tárolhatóak a privát és vállalati adatok, utóbbiak egy elkülönített, titkosított konténerben. A „vállalati” rész távolról, külön menedzselhető, akár az eszköz használatának telekommunikációs csatornái és díjai is különválhatnak (pl.: 2 SIM kártya használatával).

 

Felhő szerződés szükséges, néhány figyelemre méltó eleme

A felhő szolgáltatások igénybevételérhez szükséges szerződésben a jogi és műszaki tételek mellett mindenképpen szükséges kitérni az alábbi pontokra is:

  • meghatározások;
  • adatok megőrzése;
  • technikai korlátozások;
  • általános adatvédelmi és biztonsági feltételek;
  • adatfeldolgozási feltételek;
  • a felhő szolgáltatásba való be- és kiköltözés módjai;
  • a szolgáltatás lemondása utáni adatkezelés (pl. törlés, mentések megőrizhetősége);
  • a rendszerek, adatok kiköltöztetésének módja, felelőssége.

A felhő alapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződés speciális rendelkezéseit a következő pontokban foglaltuk össze.

 

Szerződés típus

A szolgáltatók általában vállalkozási szerződés keretében vagy licence szerződés formájában kínálják a felhő szolgáltatásaikat.

 

Felelősség

A felhő szolgáltatásokra jellemző a korlátozott felelősségvállalás. A felelősség korlátozása vonatkozhat a különböző kárfajtákra (tényleges kár, elmaradt haszon, közvetett-közvetlen kár, stb.) és akár ezzel párhuzamosan felső limitösszeg is meghatározható. Bizonyos károkozásokra a felelősség nem korlátozható.

 

Ügyfél hozzájárulás

A felhő szolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges az ügyfél hozzájárulása a szolgáltatói oldalon, a felhőben tárolt, az ügyfél által rendelkezésre bocsátott / feltöltött adatok – különösen a személyes adatok – használatához. A használat célhoz kötött, tehát a felhő szolgáltatás biztosítása érdekében, arra korlátozottan történhet. Az adatok harmadik személyek felé történő továbbítása általában tiltott, kivéve a jogszabály alapján kötelező adatátadást.

 

Adattárolás

Tekintettel arra, hogy az adattárolás szolgáltatótól függően a világ bármely szegletén elképzelhető, így a szerződéseknek rendelkezniük kell arról, hogy hol történik az adattárolás, milyen értesítési kötelezettségek kapcsolódnak a külföldön, akár EU-n kívül történő adattároláshoz.

 

Licencelés, szolgáltatói és saját licencek (BYOL – Bring your Own Licence)

A szolgáltatói szerződésben külön pontban ki kell térni a végfelhasználói licencek kérdésére, és azok típusára is.

A felhőszolgáltatások licencelése SaaS esetében egyszerű, a szolgáltatási díj tartalmaz minden olyan költséget, ami a használathoz szükséges.

PaaS és SaaS esetében a használni kívánt szoftverekre elő lehet fizetni a felhőszolgáltatónál, havi díjas konstrukcióban. Ezzel az előfizetéssel csak a szoftver használati jogát szerzi meg az ügyfél az előfizetés időtartamára, annak telepítéséről, üzemeltetéséről és licenc-megfelelőségéről önállóan kell gondoskodnia. Előfizetés esetében az infrastruktúra alapú (pl: CPU, memória) licencek várhatóan megfelelnek a felhőszolgáltatásnak, a felhasználó alapú licencek megfelelőségéről a felhasználónak kell gondoskodnia.

A nem SaaS szintű felhőszolgáltatásnál felvetődik, hogy az infrastruktúra és a platform szintű szoftver rendszerek licencelését kinek és hogyan kell megoldania. A „tulajdonolt” szoftverek, amennyiben nem felhő kompatibilis licenceléssel rendelkeznek, nehezen tehetők kompatibilissé, erős együttműködést és folyamatos adatszolgáltatást igényel mind a szolgáltató, mind az ügyfél részéről. Elsősorban virtuális magán felhő esetében lehet használható megoldást találni. Például egy IaaS szolgáltatás esetén, ha az ügyfél önmagának foglal erőforrást, akkor a saját operációs rendszer, adatbázis-kezelő és alkalmazás szerver licenceit kell használnia.