Digitális transzformáció címmel szervezett közös konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A digitalizáció társadalmi hatásait kutató rendezvényen az MTA és az IVSZ együttműködési megállapodást írt alá, amelyben az Akadémia az üzleti szférával fog össze.
A konferencia 450 regisztrált résztvevővel teltházas volt. Az előadók alapos elemzést adtak a gép-ember viszony alakulásáról, bemutatták, hogy a társadalom, az egyén és vállalat szintjén mit jelent a digitális transzformáció. A technológia fejlődése exponenciális, az emberi egyén azonban továbbra is lineáris életet él. Mi történik a negyedik ipari forradalom után?
Rövid idő alatt rengeteget változtunk mi magunk is és közben olyan gépeket, szoftvereket, technológiákat hoztunk létre, amik alapjaiban változtatják meg a hétköznapokat is. Az ipari forradalmak idején mindig új modellek jönnek létre, ahogy volt az a gőzgép, elektromosság és a számítástechnika megjelenésekor – a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalom viszont a következő 20 évben több változást hozhat, mint amennyit az egész emberi társadalom eddig átélt. Ez az exponenciális fejlődés sajátossága, amit emberként nehéz megélni, hiszen a technológia és a társadalom ugyan exponenciálisan fejlődik, de mi emberek továbbra is lineáris életet élünk.
Az emberek és a mainál is „okosabb” technológiák egyre nagyobb átfedésbe kerülnek, az Internet of Things, vagyis a dolgok internete már nem csak egy elméleti paradigma, hanem a jelen valósága. A mesterséges intelligencia, robotok pedig már nem csak tudományos-fantasztikumok, kuriózumok, hanem a működő gazdaság nagyon fontos részei. A robotok ára drasztikusan csökken, miközben a képességeik gyorsan fejlődnek. Az egy évvel ezelőtt még csak divatos elektromos autó, a Tesla, pár hónapja egy szoftverfrissítés után képessé vált arra, hogy önmagát vezesse, ehhez minden szenzor már eleve benne volt az autóban. Néhány hete pedig már egyedül leparkol és ha kell előáll a garázsból. Az exponenciális technológiai növekedésre nem kell több bizonyíték, a kérdés az, hogy az egyének vagy éppen országok hogyan reagálnak a szoftverek és gépek evolúciójára, a valós idejű információk és bárhol elérhető adatok jelenségére.
Ebben a helyzetben rendkívüli fontossággal bír, hogy Magyarország szellemi- és anyagi erőforrásait a gazdaság fejlesztésében olyan területekre koncentrálja, amelyeken hagyományosan sikeres, kiemelkedő szellemi tőkével és tapasztalatokkal rendelkezik. A Magyar Tudományos Akadémia és az IVSZ: Szövetség a Digitális Gazdaságért közös szervezésében elindult konferencia-sorozat célja is az, hogy feltárja hazánk üzleti és tudományos lehetőségeit a következő évekre. Az akadémiai és az infokommunikációs szektor neves előadói közösen mutatnak utat az ember és gép viszonyának kezelésére, a szoftver alapú üzlet és a digitális-globális kultúra megértésére.
Digitalizálódó társadalom – szoftver, gép, ember, tudás
A konferencia vezérelőadója volt a svájci író-jövőkutató, Gerd Leonhard, akit a Wired magazin 2015-ben a tecnhológiai világ 100 legmeghatározóbb személyisége közé választott. Előadásában nem is messzire, 2020-ig tekintett előre, de a munka, munkahely, tudás, tanulás mégis egészen más szabályok szerint működik majd, mint amit ma ismerünk.
A konferencia előadásairól készült videók
Pléh Csaba
Új önmegvalósítás vagy elidegenedés: Viták a digitalizáció mentális hatásáról
Gerd Leonhard
Ember-gép viszony 2020-ban – hogyan kezeljük a társadalom digitális transzformációját?
Ságvári Bence
Digitális adatkor – a megismerés és kutatás új módszertanai
Frank Buytendijk
Túl a digitópián
Rab Árpád
Digitális önprogramozás és urbanizáció
Makó Csaba
Az európai gazdaság innovációs teljesítménye: szisztematikus országdifferenciák
