Az IVSZ állásfoglalása a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáról
Az IVSZ üdvözli a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia megszületését és a 3 pilléren alapuló strukturális felépítését, de aggodalmának ad hangot, hogy a szakmai álláspontunkkal szemben nem a megelőzés pilléren van a hangsúly, pedig az lenne közép- és hosszútávon hatékony gyermekvédelmi eszköz, kiemelt társadalmi érdek és stratégia. Ehelyett sokkal inkább a kettes pillér, a Védelem és a Biztonság emelkedik ki.
Összhangban a Digitális Oktatási Startégiával javasoljuk, hogy a biztonság tudatosságra való felkészítés jelenjen meg hatványozottan hangsúlyosan a startégiában. Továbbá javasoljuk, hogy a felkészítés semmiképpen se kizárólag az Informatika, mint tantárgy keretein belül kapjon helyet, hanem egy a tudatos média fogyasztásra fókuszáló tanóra mellett a teljes köznevelési folyamatot átható, egyfajta attitűdre való törekvés keretein belül jelenjen meg az egyes tanórákon történő digitális tananyagfeldolgozáson keresztül is.
A témába tartozó kérdések gyakran inkább erkölcsi- és jogi kérdések, sem mint technológiai jellegűek, és ebből fakadóan a helyes példával történő nevelés elengedhetetlen a folyamatban, illetve a Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazott „gamifications” megoldásokon keresztül könnyen befogadhatóvá lehet tenni az elsajátítandó ismereteket.
További észrevételünk, hogy a megelőzés egyik fontos ága, a korai észlelés semmilyen formában nem jelenik meg a stratégiában. Örvendetesnek látnánk, ha a tudatosítási programokra vonatkozóan állami programok indulnának, melyekre jó példákat jelentenek a holland vagy belga kezdeményezések, melyek keretein belül az állam felvállalta az információbiztonsági tudatosság és a digitális médiafogyasztás széles körű elterjesztésének feladatát.
Az IVSZ szakmai véleménye szerint a digitális gyermekvédelmet nem lehet megoldani tisztán a köznevelési kereteken belül, a család, elsősorban a szülők hathatós közreműködése nélkül mindez kivitelezhetetlen. Ezen törekvéseken belül a stratégia helyesen megfogalmazza a szülők tudatosításának feladatát, de véleményünk szerint ezen túlmenően a szülőket aktívan be kell vonni magába a folyamatba, és az iskola (pedagógusok) és a szülők folyamatos interakciója és együttműködése mellett kell megvalósítani, mert bár elképzelhető, hogy maga a cselekmény már otthon történik, de annak hatásai egyértelműen az iskolában is jelentkeznek. További előnye az ilyen rendszernek, hogy elkerülhető az elkövetők azonnali kriminalizálása és az ilyen közösség a mintakövetés alapján segítséget tud nyújtani a helyzet kezelésében.
Az IVSZ a Digitális Oktatási Stratégiával összhangban fontosnak tartja, hogy a gyermekek védelmére irányuló tudatosítás megfelelő szinten jelenjen meg már az óvodákban is, hiszen már az óvodás korú gyermekeink is aktívan használják a digitális kor adta vívmányokat és eszközöket, de a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiában erre vonatkozó elemeket nem találtunk. További előnye ebben a korban történő tudatosítási tevékenységnek, hogy a szülőket sokkal könnyebb bevonni a folyamatba ebben a gyermekek óvodáskori életszakaszában.
Az IVSZ a startégiában megnevezett hálózati szintű szűrőprogramok alkalmazását a gyermekekre káros tartalmak vonatkozásában még alapbeállításként sem tartja szakmailag elfogadhatónak.
Egyrészt ezzel komoly plusz anyagi terheket rónánk az internetszolgáltatókra, másrészt személyiségjogi és nemzetbiztonsági problémákat és kérdéseket generálnánk, harmadrészt az alkalmazásának hatékonysága is megkérdőjelezhető, mivel az ilyen szűrőprogramokat már kis korban képesek a gyerekek kijátszani.
Javaslatunk szerint a kérdést két részre bontanánk. Rövid távú célként a közoktatásban található intézmények internetelérését szavatoló Sulinet hálózaton történő központi tűzfal szabályozás és szűrőfeltételeket lehet egy első szintű megoldás, és az egyes intézmények ezt tovább finomíthatják a szervezetükön belül alkalmazandó átjáró és/vagy munkaállomás szintű szűrőprogramokkal. Középtávú célként mindez kiterjeszthető egyéb olyan területekre (pl. könyvtár, stb.), ahol hasonló kitettséggel rendelkeznek. A lakossági szféra esetén egyértelműen a munkaállomásokon történő szűrőprogramok alkalmazását tartjuk elfogadhatónak, melyekből mind ingyenesen elérhető, mind fizetős változatok bőségesen állnak a rendelkezésre.
Javaslatunk szerint az internetszolgáltatóknak ezen munkaállomás szintű szűrőprogramok elérhetőségeit kellene megosztania az ügyfeleikkel egy alkalmazási segédlettel egyetemben, mely segédlet elkészítésben az IVSZ szívesen közreműködik.
Reméljük, javaslatainkat hasznosnak találják, beépítik a Programba és az erre épülő kormányhatározat életbe lép.