IVSZ.hu / IVSZ Alapszabály
IVSZ Alapszabály
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége[1] (továbbiakban Szövetség/IVSZ) Közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok a már korábban megalakított és – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint – szövetségi formában – működő egyesületet az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek érdekében az alábbi, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.
[1] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
I. Elnevezés, jogállás
1.§ (1) A Szövetség önálló jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú célokat követő és feladatokat ellátó, politikai pártoktól és egyházaktól független társadalmi szervezet.
(2) A Szövetség nem folytat pártpolitikai és vallási tevékenységet, részükre anyagi és erkölcsi támogatást nem nyújt, valamint nem állít jelölteket országgyűlési és önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokon.
(3) A Szövetség a technológiai vállalkozások és non-profit társ- és szakmai szervezetek tevékenységét összehangoló, segítő és támogató demokratikus, önkormányzati elv alapján működő szakmai érdekvédelmi és –képviseleti szervezete.
2.§ (1) A Szövetség teljes neve: IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége[1]
(2) Rövidített elnevezése: IVSZ
(3) Idegen nyelvű elnevezése: IVSZ – Hungarian Association of Digital Companies[2]
(4) Működési területe: Magyarország
(5) Székhelye: 1095 Budapest, Tinódi utca 1-3., földszint 2.[3]
[1] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[2] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[3] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
II. A Szövetség célja, feladatai és tevékenysége
3.§ A Szövetség célja:
Az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá az infokommunikáció, digitalizáció hazai és nemzetközi elismertségének növelése, valamint IKT kutatás fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása és végzése.
4.§ A Szövetség feladatai:
- koordinálja és Tagokat szervez a Szövetség céljának a megvalósítása érdekében,
- aktívan részt vesz és részt vállal az IKT szakterülettel kapcsolatos jogi, törvénykezési, kormányzati döntések előkészítésében, képviselve a Tagok érdekeit,
- a Tagok, valamint az IKT szakterület érdekeinek szakmaetikai képviselete és védelme,
- az érintett Tagok, mint szerzői jogi védelem alá eső művek felhasználóinak szakmai képviselete, különösen a szerzői és szomszédos jogok kezelését végző szervezetek díjszabásainak véleményezése során,
- kapcsolattartás a gazdasági, kormányzati és más állami döntéshozó testületekkel, kormányzati szervekkel és külföldi/nemzetközi szakmai és társszervezetekkel,
- a Tagok rendszeres tájékoztatása és Tagok közötti szakmai információcsere elősegítése, valamint a Tagok közötti esetlegesen felmerülő szakmai, etikai kérdések megoldása,
- az IKT szakterület fejlődésének elősegítése, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése,
- forrásszerzés a Tagok számára illetve a tagok céljainak elérése érdekében,
- a szakterület/iparág nemzetközi kapcsolatainak bővítése, fejlesztése,
- szakmai fórumok, rendezvények és gyakorlati – elméleti képzések, továbbképzések szervezése.
III. A Szövetség tagsága
5.§. A Szövetség a tagokból – a továbbiakban: Tagok – áll, és tagozatokra – a továbbiakban: Tagozatok – tagozódik. A Tagozatok megnevezését a jelen Alapszabály 1. számú Melléklete tartalmazza.
6.§ (1) A Tagsági viszony formái:
- teljes jogú tag
- társult tag / társult szervezet
- tiszteletbeli tag
A Szövetség jelen Alapszabályában a (nagy kezdőbetűvel kiemelt) Tag/Tagok kifejezés minden esetben a teljes jogú Tagot jelenti, kivéve, ha erről a szöveg egyértelműen másként nem rendelkezik. A Szövetségben tisztséget kizárólag a Tag által delegált Tagi képviselő viselhet.
(2) A Szövetség Tagja lehet minden, a székhelye szerinti jog szerint bejegyzett/nyilvántartásba vett vállalat, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, amely vagy aki a Szövetség Alapszabályát, egyéb Szabályzatait, Etikai Kódexét, valamint a Szövetség határozatait magára nézve kötelezőnek elismeri, és az éves tagdíjat megfizeti, illetve az Elnökség dönt a tagság elfogadásáról.
(3) A Szövetségbe belépési szándékot az erre rendszeresített adatlapon kell kérelmezni a Szövetség irodája: „IVSZ Iroda” (a továbbiakban: Iroda) felé. A jelentkezést az Elnökség bírálja el, figyelembe véve az Alapszabály 1. számú Mellékletében foglalt kritériumokat. Az Elnökség a belépési kérelmet megtagadhatja, amennyiben a Szövetségbe belépni kívánó tagjelöltnek vagy jogelődjének a Szövetséggel szemben fennálló tagdíj (vagy egyéb) tartozása áll fenn, illetve amennyiben a belépni kívánó Tag nem felel meg a jelen Alapszabály 6.§ (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak.
(4) A Szövetség társult tagja – a továbbiakban: Társult Tag – lehet az Elnökség határozata alapján minden olyan a székhelye szerinti jog szerint bejegyzett/nyilvántartásba vett nonprofit szervezet, más szövetség, alapítvány, egyesület, klaszter, amelyik a Szövetség Alapszabályát, egyéb szabályzatait, Etikai Kódexét magára nézve kötelezőnek ismeri el és az éves tagdíjat megfizeti.
(5) A Szövetség társult szervezetévé – a továbbiakban: Társult Szervezet – válhat, társult tagi státuszban az Elnökség határozata alapján, a Szövetség céljaival egyetértő non-profit szervezet, állami intézmény, más szövetség és egyesület vagy klaszter.
(6) A Szövetség tiszteletbeli tagja – a továbbiakban: Tiszteletbeli Tag – lehet az Elnök javaslattételét követően az Elnökség határozata alapján, azon természetes személy, aki tevékenységével vagy anyagi támogatással hozzájárul a Szövetség céljainak megvalósításához és/vagy az IKT szakterület elismertségének és fejlődésének megvalósításához.
IV. A Tagok jogai és kötelezettségei
7.§ (1) A Szövetség azonos típusú tagjait egyenlő jogok és kötelezettségek illetik meg, jogaikat a tagok személyesen vagy képviselőik útján gyakorolják.
A Tag a Szövetségbe történő belépést követően jogosult:
- hivatalos iratain „Az IVSZ Tagja” elnevezést feltüntetni
- valamely Tagozat és bármelyik munkacsoport munkájában szavazati joggal részt venni,
- egy vagy több Testület munkájában szavazati joggal részt venni,
- a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
- a Szövetség rendezvényein részt venni,
- ezen felül a Tag vagy képviselője tisztségviselővé választható.
- igénybe veheti a Szövetség által nyújtott kedvezményeket;
- az egyes testületi szervek vezetőitől és a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást kaphat;
A Tag köteles:
- az Alapszabály rendelkezéseit, a Szövetség egyéb szabályzatait és a Közgyűlés határozatait betartani,
- a tagdíjat a Tagdíjszabályzatban megállapított és rá irányadó határidőben és mértékben a Szövetség részére megfizetni,
- elfogadni a Szövetség céljait
A Szövetség rendes Taggá választásáról a Szövetség Elnöksége egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A Társult Tag jogosult:
- hivatalos iratain „Az IVSZ Társult Tagja” elnevezés feltüntetésére,
- részt venni a Szövetség valamennyi rendezvényén, amelyeken ugyanolyan pénzügyi kedvezmények illetik meg, mint a Szövetség Tagját,
- c) az Elnökség felkérésére aktív tagja lehet minden Testület tevékenységének tanácskozási joggal; sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkezik.
A Társult Tag köteles:
- e) a mindenkor hatályos Tagdíjszabályzat szerinti és rá irányadó tagdíjat határidőre megfizetni,
- az Alapszabály rendelkezéseit, a Szövetség egyéb szabályzatait és a Közgyűlés határozatait betartani,
- elfogadni a Szövetség céljait és Etikai Kódexét
(3) A Tiszteletbeli Tag jogosult:
- „IVSZ Tiszteletbeli Tagja”, elnevezés hivatalos iratain történő feltűntetésére,
- az Elnökség felkérése esetén tanácskozási joggal a Szövetség munkájában részt venni,
A Tiszteletbeli Tag jogaira és kötelezettségeire egyebekben az Ectv. 4.§ (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) A Szövetség jelen Alapszabály 6.§ (1) bekezdésében megnevezett minden tagja köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel veszélyeztetné a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét.
V. A Szövetség tagdíjrendszere
8.§ Az éves tagdíj mértékét és megfizetésének módját az Iroda előterjesztése alapján az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg. Amennyiben a soron következő Közgyűlésre a tagdíjakkal kapcsolatban új előterjesztés nem érkezik, az aktuális tagdíj mértéke további egy évig (azaz a tárgyévet követő évben is) automatikusan alkalmazandó. A tagdíjfizetés részletes szabályait a Szövetség mindenkor hatályos Tagdíjszabályzata tartalmazza.
VI. A tagsági viszony megszűnése
9.§ (1) A 6.§ (1) bekezdésében foglalt tagok tagsági jogviszonya megszűnik
- a) a tag kilépésével,
- b) a tag kizárásával,
- c) a tag jogutód nélkül megszűnésével, továbbá Tiszteletbeli Tag esetén elhalálozással,
- d) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával.
(2) A tag kilépési szándékát írásban, a Szövetség székhelyére címzett ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, bármikor indoklás nélkül bejelentheti az Elnökségnek. A tagsági viszony kilépéssel az arra irányuló írásbeli bejelentés Szövetség által történő kézhezvételének napján szűnik meg. Az Elnökség a tag kilépési szándékát határozatával tudomásul veszi, és ezt a határozatot írásban, hitelt érdemlően közli a kilépő taggal.
A tag kizárásának esetei
(3) A tagsági jogviszonyt az Elnökség kizárással jogosult megszüntetni, ha a tag a tagdíjat a Szövetség által tagdíjról kiállított számla esedékességének lejártát követően az Iroda kétszeri igazolt felszólítása ellenére sem egyenlíti ki. A Szövetség által közölt fizetési felszólításokra és a fizetési határidőkre a Szövetség mindenkor hatályos Tagdíjszabályzatában foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(4) A tagkizárás kérdésében első fokon a Szövetség Elnöksége, másodfokon a Közgyűlés jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a Tiszteletbeli Tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
(5) A 9.§ (3) bekezdésében foglalt eseten kívül kizárandó a Szövetség tagjai közül az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyezteti, valamint az a tag is, akit – akinek képviselőjét – a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a közügyek gyakorlásától eltiltott.
A kizárási eljárás
(6) A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az Elnök dönt. Az eljárás megindítását követően az Etikai és Fegyelmi Bizottság az esetet kivizsgálja, amelynek során tanulmányozza a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, bizonyítékokat, meghallgatja az eljárás alá vont tagot és javaslatot készít az Elnökség részére a döntés tárgyában. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
(7) A taggal az Elnökség kizáró határozatát annak meghozatalától számított 7 (hét) napon belül írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.
(8) A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Szövetség Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség (ideértve az alapszabály sérelmét is), illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles a Szövetség közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 (harminc) napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a Közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.
(9) A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
- a) az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
- b) fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a Közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.
VII. A Szövetség szervezete, szervezeti egységei
10.§ A Szövetség az alábbi szervezeti egységekre tagolódik és a következők szerint épül fel:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Elnök
- Alelnökök (4), akik közül:
- ba) 1 fő Informatikai szakmai tagozat által jelölt Alelnök
- bb) 1 fő Telekommunikációs szakmai tagozat által jelölt Alelnök
- bc) 1 fő Startup és scale-up tagozat által jelölt Alelnök
- bd) 1 fő Digitális Transzformációért felelős Alelnök
- 4 fő méret szerinti tagozatok által jelölt elnökségi tag
- 3 fő független elnökségi tag
- Tiszteletbeli Elnök
- Bizottságok
- Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság
- Etikai és Fegyelmi Bizottság
- Jelölő Bizottság
- Tagozatok
- A Szövetség Területi Szervezetei
A.) A Közgyűlés
11.§ (1) A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, a Közgyűlés a Tagok összessége. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a Közgyűlést, ha a Tagok legalább 1/3-a az összehívást az ok megjelölésével kéri, illetve ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet, döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza meg.
Közgyűlés ülés tartásával
(2) A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az Elnökségen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és a jelen Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(3) A Közgyűlés ülését az Elnök írásban hívja össze. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.
(4) A Közgyűlés főszabály szerint a Szövetség székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek Magyarország területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.
(5) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
- a) a Szövetség nevét és székhelyét;
- b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
- c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.
(6) Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a Tagok az ülésről legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontját megelőzően elektronikus levélben (e-mail) – a megküldött meghívó útján – értesülnek. A meghívó szövegét az Elnök köteles a Szövetség internetes honlapján egyidejűleg közzétenni. Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(7) *
(8) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 (öt) napon belül a Tagok és a Szövetség szervei a Közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Erről az összehívó személy az indítvány beérkeztét követően haladéktalanul dönt, és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről a tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.
(9) Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.
(10) A Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik az a Tag, aki az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tett és nincs tagdíj hátraléka. A Szövetség valamennyi Tagja egy szavazattal rendelkezik.
(11) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult Tagok több, mint a fele megjelent. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlésre az eredetileg meghirdetett napirenddel, ugyanazon a napon az eredeti időponthoz képest fél órával később kerül sor. A megismételt Közgyűlés, annak érdekében, hogy ne váljon működésképtelenné a Szövetség, a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére a Tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A Közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.
Az ülés lebonyolítása
(12) Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a Közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (ők egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is). A közgyűlést a Szövetség Elnöke vezeti le,de ezt a feladatát az általa felkért személynek (levezető elnök) delegálhatja amennyiben a közgyűlés ezt egyszerű többséggel elfogadja.. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag is lehet. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a Közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
(13) Ezt követően meg kell állapítani a Közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképesség esetén a Közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.
(14) A Közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.
A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást. Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.
A szavazás módja, a határozatok közlése
(15) A Közgyűlés határozatait zárt rendszerű elektronikus szavazással, a megjelent szavazásra jogosult Tagok több mint felének „igen” szavazatával (egyszerű szótöbbség) hozza. Név szerinti szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.
(16) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(17) A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(18) A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.
Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás)
(19) A Közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.
(20) A távszavazást az Elnök rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes Tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 (nyolc) napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.
(21) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 (három) munkanapon belül – ha valamennyi rendes Tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 (három) munkanapon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 (három) munkanapon belül közli a tagokkal.
(22) A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő Tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
(23) A közgyűlés olyan módon is megtartható, hogy a tagok a közgyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a közgyűlésen részt vevők személyének megállapítását.
(24) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlés által erre megválasztott személyek hitelesítenek.
A Közgyűlés hatásköre:
(25) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak:
- értékeli az Elnökség Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság által jóváhagyott éves beszámolóját (ezen belül az Elnökségnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentése) és dönt annak elfogadásáról,
- b) elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát megválasztja a Szövetség vezető tisztségviselőit, így az Elnököt, a Tiszteletbeli Elnököt, az Elnökségi Tagokat, az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjait, valamint dönt a vezető tisztségviselők visszahívásáról, megállapítja a díjazásukat;
- dönt a méret szerinti tagozatvezetők Elnökségi taggá, a Digitális Transzformációért felelős Alelnök, az Informatikai-, a Telekommunikációs-, a Startup, és Scale-up szakmai tagozatok tagozatvezetőjének Alelnökké történő megválasztása tárgyában,
- dönt a Szövetség megszűnése, vagy más szervezettel, szövetséggel, intézménnyel való egyesülése tárgyában. A Szövetség megszűnését kimondó közgyűlés dönt a Szövetség vagyonáról.
- meghatározza a tagdíj mértékét,
- dönt új Tagozat létrehozása és Tagozat megszüntetése tárgyában az Elnökség erre irányuló indítványa alapján,
- döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály illetve a Szövetség egyéb Szabályzatai a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.
- a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogokat gyakorolja, amennyiben a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
- a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottsági tagok vagy más, a Szövetségben működő szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- végelszámoló kijelölése.
- elfogadja a Szövetség éves költségvetését;
- *
(26) Amennyiben a Közgyűlés által választott tisztségviselő mandátuma, annak lejártát megelőzően szűnik meg bármely okból, úgy – ellenkező tartalmú közgyűlési határozat hiányában – a megszűnt tisztségviselő helyére a rendes vagy rendkívüli Közgyűlés által megválasztott tisztségviselő megbízatása a korábbi tisztségviselő mandátumának lejártáig szól.
(27) A Közgyűlésnek az Elnökség általi összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából kötelező az alábbi esetekben:
- a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni; vagy
- a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
A jelen pont alapján összehívott Közgyűlésen a Tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszűnéséről dönteni.
- B) Elnökség
12.§ (1) A Szövetség ügyvezetését az Elnökség látja el.
Az Elnökség szervezeti felépítése
(2) Az Elnökség tagjai
- Elnök
- Alelnökök
- Elnökségi Tagok
- Tiszteletbeli Elnök
(3) Az Elnökség tagjai a hatályos jogszabályi rendelkezések (Ptk. 3:77.§) értelmében vezető tisztségviselőnek minősülnek. A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22.§-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadók, azaz:
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(4) Az Elnökség tevékenységében szavazati jog nélkül részt vehetnek az alábbi személyek:
- Főtitkár
- egyéb meghívottak.
(5) Az Elnökség ellátja a Szövetség ügyvezetését. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja.
(6) A 12 (tizenkettő) tagú Elnökség (amennyiben Tiszteletbeli Elnök(ök) megválasztásra kerül(nek), abban az esetben az Elnökség létszáma a Tiszteletbeli Elnökök számával növekszik)
- 1 (egy) fő 3 (három) évre választott Elnökből,
- 1 (egy) fő 5 (öt) évre választott Tiszteletbeli Elnökből,
- 1 (egy) fő 3 (három) évre választott Informatikai tagozatért felelős Alelnökből,
- 1 (egy) fő 3 (három) évre választott Telekommunikációs tagozatért felelős Alelnökből,
- 1 (egy) fő 3 (három) évre választott Startup, és Scale-up tagozatért felelős Alelnökből,
- 1 (egy) fő 3 (három) évre választott Digitális Transzformációért felelős Alelnökből,
- 4 (négy) fő 3 (három) évre választott a méret szerinti tagozatok által jelölt Elnökségi Tagból, és
- 3 (három) fő független, 3 (három) évre választott általános Elnökségi Tagból
Az Elnökség tagságának folyamatos és lépcsőzetes megújítása érdekében a méret szerinti tagozatok által jelölt tagok és a Digitális Transzformációért felelős Alelnök megválasztására egyazon közgyűlésen, míg a független Elnökségi Tagok valamint a további három Alelnök megválasztására az ezt követő évben tartott közgyűlésen kerül sor.
(7) Az Elnökségi tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.
(8) Az Elnökségi Tagok az Elnökség és a hatályos és a Szövetségre irányadó jogszabályok által meghatározottak szerint fejtik ki tevékenységüket, tevékenységükről kötelesek az Elnökség számára folyamatosan beszámolni. Az Elnökség tagjainak jelölésére vonatkozó eljárási részletszabályokat a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.
(9) Az Elnökség ülésein a Szövetség mindenkori Főtitkára és a meghívottak szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
(10) Az Elnökség hatásköre:
- javaslatot tesz az Elnök, a következő Elnökség, az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjainak személyére,
- javaslatot tesz a Közgyűlésnek új Tagozat alapítására,
- testületek létrehozása,
- testületek megszűntetése, amennyiben a létrehozásakor meghatározott célját elérte, nem működik vagy a cél ellehetetlenült,
- gondoskodik a Szövetség feladatainak végrehajtásáról,
- elfogadja, illetve módosítja a Szövetség éves költségvetését,
- javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tagdíj mértékére,
- elkészíti a Szövetség éves beszámolóit és azokat a Közgyűlés elé terjeszti,
- elfogadja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,
- dönt Alapítvány létrehozása tárgyában,
- maga állapítja meg ügyrendjét, irányítja a Szövetség munkáját,
- kapcsolatot teremt és tart országos kormányzati, irányító- és társszervezetekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel,
- elbírálja és határoz a tagfelvételi kérelmekről, valamint a Tag, társult tag kizárásáról,
- megválasztja és visszahívja a Szövetség Főtitkárát az Elnök javaslata alapján, valamint megállapítja díjazását,
- A Szövetség Tagdíjszabályzatának 1.§ 10. pontjában foglaltak szerinti jóváhagyása,
- p) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt
- q) dönt mindazon ügyekben, amelyeket törvény vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(11) Az Elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül távszavazással hozza meg.
(12) Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. A meghívó e-mailben is elküldhető. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az e-mailben való küldés esetén igazolható módnak az tekinthető, ha a címzett e-mailben visszaigazolja, hogy megkapta a meghívót.
(13) Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az Elnökség tagjain kívül csak a Főtitkár, illetve a meghívottak vehetnek részt.
(14) Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(15) Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 (tizennyolc) napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes
(16) Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.
(17) Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének elfogadása során.
VIII. A Szövetség vezető tisztségviselői
13.§ (1) Az Egyesület Elnöke:
Név: Dr. Vinnai Balázs
Lakcím: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 1.
mandátum: 2023-2026[1]
(2) Az Egyesület Alelnökei
Az Informatikai Tagozatért felelős Alelnök[2]
Név: Szabó Péter
Lakcím: 1031 Budapest, Rámegy u. 6.
mandátum: 2023-2026
A Telekommunikációs Tagozatért felelős Alelnök[3]
Név: Gothárdi Ibolya
Lakcím: 2096 Üröm, Vörösbegy u. 5.
mandátum: 2023-2026
A Startup, Scale-up Tagozatért felelős Alelnök[4]
Név: Deliága Ákos Gyula
Lakcím: 1037 Budapest, Borsmenta utca 2/c Fsz/2.
mandátum: 2023-2026
A Digitális Transzformációért felelős Alelnök
Név: Csányi Péter
Lakcím: 1025 Budapest, Csatárka út 31/A.
mandátum: 2022-2024
(3) *
(4) Az Egyesület további Elnökségi tagjai
- Méret szerinti tagozatok által jelölt elnökségi tagok:
Név: Zerényi Zoltán
Lakcím: 2483 Gárdony, Ady Endre utca 33.
mandátum: 2021-2024
Név: Alkér Zoltán
Lakcím: 1028 Budapest, Úrbéres u. 34.
mandátum: 2022-2024
Név: dr. Vicze Gábor
Lakcím: 7960 Sellye, Arany János utca 3.
mandátum: 2021-2024
Név: Molnár Attila
Lakcím: 1125 Budapest, Gyöngyvirág út 5/a.
mandátum: 2021-2024
- További független elnökségi tagok:
Név: Nieder Jenő[5]
Lakcím: 2131 Göd, Palczer János utca 6.
mandátum: 2023-2026
Név: Mátrai Gábor[6]
Lakcím: 2011 Budakalász, Kossuth Lajos u. 7.
mandátum: 2020-2023
Név: Bacsó Gergely[7]
Lakcím: 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zsilinszky út 37.
mandátum: 2023-2026
iii. tiszteletbeli elnök
Név: Laufer Tamás
Lakcím: 8000 Székesfehérvár, Tapolcsányi utca 40.
mandátum: 2020-2025
(5) A Szövetség Elnöke és hatáskörei
- személyesen vagy az Alelnökök vagy meghatalmazottja útján, ellátja a Szövetség képviseletét
- összehívja a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
- javaslatot tesz a Főtitkár személyére,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a Főtitkár felett,
(6) Az Alelnökök és hatásköreik
A Szövetség Alelnökei:
- Informatikai tagozatért felelős Alelnök (általános elnökhelyettes)
- Telekommunikációs tagozatért felelős Alelnök
- Digitális Transzformációért felelős Alelnök
- Startup, és Scale-up tagozatért felelős Alelnök
(7) Az Alelnökök
- közreműködnek a Szövetség irányító munkájában, nemzetközi kapcsolattartásában
- az Elnököt – akadályoztatása esetén – az Informatikai Alelnök, mint általános elnökhelyettes helyettesíti,
- ellátják a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott az egyes alelnöki tisztséghez rendelet feladatokat
- az Informatikai tagozatért felelős Alelnök, a Telekommunikációs tagozatért felelős Alelnök, a Digitális Transzformációért felelős Alelnök és a Startup Scale-up tagozatért felelős Alelnök képviselik az adott szakmai tagozatokat az Elnökségben és beszámolnak az adott szakmai tagozatuknak az elnökség tevékenységéről[8]
- beszámolnak az adott szakmai tagozatok tevékenységéről, és folyamatosan tájékoztatják az Elnökséget a szakmai tagozatok álláspontjairól
- az Elnök akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik a Szövetséget.
(8) A bankszámla feletti rendelkezési jog az Elnököt vagy akadályoztatása esetén két Alelnököt együttesen illet meg.
(9) Tiszteletbeli elnök(ök) és hatásköre(ik)
Tiszteletbeli elnökké az a személy választható, aki legalább két teljes egymást követő választási cikluson keresztül eredményesen vezette a Szövetséget. A Tiszteletbeli Elnök a jelen Alapszabály 6. § (1) bekezdése a) pontja szerinti teljes jogú tag által delegált tagi képviselő lehet.
A Tiszteletbeli Elnök az elnökség tagja, segíti a Szövetséget céljai megvalósításában, hozzájárul különösen az értékteremtő hagyományok ápolásához, a digitalizáció, innováció, képzés társadalmi súlyának és tekintélyének növeléséhez, illetve a hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez.
Az elnök vagy az elnökség felkérésére konkrét feladatokat is végezhet. Munkájáról az elnökségnek tartozik beszámolni.
[1] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[2] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[3] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[4] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[5] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[6] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[7] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
[8] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
IX. Egyéb szervek
- C) Bizottságok
14.§ Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság
(1) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság a Szövetség ellenőrző szerve. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság 3 (három) tagból áll, akiket a Közgyűlés választ 3 (három) éves időtartamra. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(2) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság alapvető feladata – a Ptk. 3:83.§-ában foglaltak szerint – a Szövetség szervei, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a Szövetség által hozott határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, ennek keretében az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság:
- a) ellenőrzi a Szövetség jogszabályok és Alapszabály és SZMSZ szerinti működését, az Elnökség által jóváhagyott eljárásrend szerint,
- b) jóváhagyja az Elnökség által elé terjesztett éves beszámolót,
- c) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Szövetség gazdasági, számviteli és pénzügyi tevékenységét,
- d) javaslatot tesz az Elnökségnek, valamint az Irodának az esetleges hiányosságok megszűntetésére,
- e) megvizsgálja a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, és az ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismerteti,
- f) tagjai közül elnökét maga választja.
(3) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
(5) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság hatásköre
Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi a Szövetség teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen a Szövetség érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és a Szövetségi határozatok végrehajtását, betartását.
(6) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok Közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.
(7) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzés során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak a Szövetség működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(8) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjai:
Tag: Klotz Tamás
Lakcím: 1038 Budapest, Mező utca 7.
mandátum: 2021-2024
Tag: Werschitz Ottó
Lakcím: 1111 Budapest, Bicskei út 3-7.
mandátum: 2021-2024
Tag: Szőnyi András
Lakcím: 1171 Budapest, Kaszinó köz 28/3
mandátum: 2021-2024
(9) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
- a) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
- b) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
- c) Nem lehet az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
- a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
- az i. pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
- d) Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnökére és tagjaira a Civil tv. 39.§-ában meghatározott a jelen Alapszabályban ismertetett összeférhetetlenségi szabályokat, illetve kizáró okokat is alkalmazni kell.
15.§ Etikai és Fegyelmi Bizottság
(1) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság az Etikai Kódexszel és a Szövetség céljaival ellentétes tagi magatartásokat elbíráló testület, amely 5 (öt) tagból álló, továbbá az Etikai Bizottság ellátja az IVSZ tanúsító védjegyének kiadási eljárásában a Felügyeleti Testület szerepét és feladatait. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja, megbízatásuk 3 (három) évre szól.
(2) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság feladatai:
- a) az Etikai Kódex hatáskörébe tartozó ügyek általános eljárásrendjét az Elnökség által elfogadott szabályzatban maga határozza meg,
- b) tagjai közül elnökét maga választja,
- c) tagjai közül egy-egy ügyben kötelezően legalább három fő jár el,
- d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
16.§ Jelölő Bizottság
A Jelölő Bizottság a Szövetség szervezetén belül szükség szerint létrehozott, nevesített eseti bizottság, amelynek feladata, hogy a Szövetség mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott eljárásrendnek megfelelően a Szövetség valamennyi választással betöltendő tisztségéhez kapcsolódó jelölési eljárás lebonyolítása.
- D) Tagozatok
17.§ (1) A Tagozatok a Szövetség tagjainak szakmai és méret szerinti minősítési szempont szerint differenciáltan – így a Tagok által foglalkoztatott főállású alkalmazottak száma, a Tag éves nettó árbevétele, a Tag által az IKT piacon belül kifejtett fő tevékenysége szerint – meghatározott alapegységei. A Szövetség minden Tagjai egy méret szerinti és egy szakmai tagozatba kerül besorolásra.
(2) A Tagozatok szükség szerint, de legalább évente üléseznek.
(3) A méret szerinti tagozatok vezetőit az adott tagozatok tagjai a Jelölőbizottság útján Elnökségi tagi pozícióba jelölik a következők szerint:
- 1 (egy) fő elnökségi tag a Mikro Vállalkozások tagozatából,
- 1 (egy) fő elnökségi Tag a Kis- és középvállalkozások tagozatából,
- 1 (egy) fő Elnökségi Tag a Nagyvállalkozások tagozatából és
- 1 (egy) fő Elnökségi Tag a Multinacionális vállalkozások tagozatából.
A szakmai tagozatok vezetőit az adott tagozat tagjai a Jelölőbizottság útján Alelnöki pozícióba jelölik a következők szerint:
- 1 fő Informatikai tagozatért felelős Alelnöki,
- 1 fő Telekommunikációs tagozatért felelős Alelnöki,
- 1 fő Digitális Transzformációért felelős Alelnöki,
- 1 fő Startup, és Scale-up tagozatért felelős Alelnöki
pozícióba.[1]
E) A Szövetség Területi Szervezete
§Az Elnökség jogosult önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei vagy regionális szintű területi szervezet/ket létrehozni az adott megyében/régióban honos Tagok kezdeményezésére és részvételével.
19.§ A Főtitkár feladatai:
- vezeti az Irodát, amely a Szövetség adminisztratív ügyintéző szerve,
- felelős az Elnökségnek feladatainak ellátásáért, különösen, de nem kizárólagosan az Iroda megfelelő működtetéséért és működéséért,
- felelős a Szövetség elfogadott éves költségvetési terv szerinti gazdálkodásának irányításáért,
- meghatározott ügyekben képviseli a Szövetséget és meghatározott körben jogosult a Szövetség nevében jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, így különösen, de nem kizárólagosan a Szövetség működéséhez szükséges szerződéseket megkötni az SZMSZ-ben meghatározottak szerint,
- az Iroda munkatársaival közösen folyamatos tagtoborzással bővíti a Szövetség taglétszámát,
- az Iroda munkatársaival közösen szervezi a Szövetség rendezvényeit, eseményeit,
- közreműködik az Elnökség hatáskörébe tartozó feladatok megoldásában, az Elnökség által meghatározott munkamegosztás szerint,
- folyamatos beszámolási kötelezettséggel tartozik az Elnökség felé a saját és az Iroda munkájáról az SZMSZ-ben meghatározottak szerint,
- folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit a Szövetség szervezeti egységei határozatainak megfelelően,
- előkészíti a Közgyűlést, valamint az Elnökség és Szövetség egyéb szervezeti egységeinek üléseit, biztosítja működésüket,
- segíti a Szövetség szervezetei egységeinek munkáját,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat az Iroda alkalmazottai felett az SZMSZ-ben foglaltak szerint,
- tanácskozási jogkörrel segíti az Elnökség munkáját és részt vesz abban.
[1] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján
X. A Szövetség gazdálkodása
20.§ (1) A Szövetség vagyona a rendelkezésre álló ingatlanokból, ingóságokból és pénz-, valamint egyéb eszközökből áll.
(2) A Szövetség elsősorban a tagdíjak, támogatások, rendezvények, valamint egyéb, kizárólag a Szövetség célját szolgáló bevételeiből gazdálkodik a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával.
(3) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel, azaz a Tagok a tagdíj megfizetésén kívül a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) A Szövetség gazdálkodása a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok az Alapszabály és a Szövetség egyéb szabályzatai szerint történik.
(5) A Szövetség tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán a Szövetség hatályos tagdíjszabályzatában és a jelen Alapszabályban foglalt rendelkezések szerint évente tagdíjat köteles fizetni. A minimális és a maximális tagdíj összegéről a Közgyűlés határoz, amelynek mértéke a Tagozati besoroláshoz képest eltérhet, és amelyet a Szövetség a tagokra egyedileg állapít meg.
(6) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
XI. A Szövetség megszűnése
21.§ (1) A Szövetség jogutódlással megszűnik a Ptk. 3:83.§-ában foglalt esetben, vagyis csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét.
(2) A Szövetség jogutód nélkül megszűnik,ha
- a) a tagok megszüntetik; vagy
- b) a Közgyűlés kimondja a megszűnését, feltéve, ha a Szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló eljárás lefolytatását követően a bíróság a Szövetséget a nyilvántartásból törli.
- c) a Szövetség megvalósította a célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt a Tagok nem határoztak meg; vagy
- d) a Szövetség tagjainak száma 6 (hat) hónapon keresztül nem éri el a 10 (tíz) főt.
(3) A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a Magyar-Európai Fejlesztésekért az Információtechnológiában Alapítvány (változást követő neve: Technológia a Társadalomért Alapítvány; megyei nyilvántartási száma: 10687/2012; országos nyilvántartásbeli azonosító: 18/2009.) számára kell átadni.
XII. – Záró rendelkezések
22.§
(1) Ezt az Alapszabályt a Szövetség Közgyűlése 2023.06.07. napján fogadta el.
(2) A Tagjegyzék a jelen Alapszabály – nem nyilvános – elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.
(3) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.
Kelt.: Budapesten, 2023. június 07. napján
Mellékletek:
- sz. alatt Szövetség Tagozatai
- sz. melléklet: Tagjegyzék
Melléklet:
1. sz. melléklet a Szövetség Alapszabályához: Szövetség Tagozatai
A Szövetség négy méret szerinti és két szakmai Tagozatra tagozódik.
Az IVSZ méret szerinti tagozatai:
(1) Mikro vállalkozások Tagozata
Tagjai: egyéni vállalkozók, valamint a legfeljebb 1-10 fő főállású alkalmazottal, vagy 100 millió forint alatti éves nettó árbevétellel rendelkező gazdasági társaságok.
(2) Kis- és közép vállalkozások Tagozata
Tagjai: a legfeljebb 11-49 fő főállású alkalmazottal, vagy 100 millió forint feletti, de 1,5 milliárd forint alatti éves nettó árbevétellel rendelkező gazdasági társaságok.
(3) Nagyvállalkozások Tagozata
Tagjai: a legalább 50 fő főállású alkalmazottal, vagy legalább 1,5 milliárd forint éves nettó árbevétellel rendelkező gazdasági társaságok.
(4) Multinacionális és külföldi vállalkozások Tagozata
Tagjai: olyan vállalatok vagy képviseletek, melyeknek nincs meghatározó hazai tulajdona vagy a stratégiai döntéseit nem Magyarországon hozza. Illetve a nem Magyarországon bejegyzett/nyilvántartásba vett vállalatok, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók.
Az IVSZ szakmai tagozatai:
(1) Informatikai vállalkozások Tagozata
Tagjai: egyéni vállalkozók, valamint bármely jogi formában működő gazdálkodó szervezetek, amelyek tevékenységei között szerepel az informatika, információ-technológiai szolgáltatás, fejlesztés vagy kereskedelem.
(2) Telekommunikációs vállalkozások Tagozata
Tagjai: egyéni vállalkozók, valamint bármely jogi formában működő gazdálkodó szervezetek, amelyek főtevékenysége a távközlés.
(3) Startup és scale-up Tagozata
Tagjai: a startup ökoszisztéma szereplői: startupok, scale-upok, kockázati tőke alapok, alapkezelők, inkubátorok, akcelerátorok, bármely jogi formában működő gazdálkodó szervezetek, akik mentorolással, coachinggal, stratégiai partnerséggel, együttműködéssel segítik a startupokat.
Startup és scale-up definíció:
(1) Startupnak minősül minden 5 évnél fiatalabb, 250 m HUF éves árbevételt el nem érő vállalkozás, aki önmagát startupnak definiálja, vagy
(2) minden olyan kft vagy zrt, – nem tőzsdei cég, vagy annak leányvállalata – akinek a befektetői között kockázati és /vagy angyal tőke is megtalálható
(3) Scale-upnak minősül minden olyan a (2) szerinti startup, amelynek a termékei és, vagy szolgáltatásai már legalább 2 országban elérhetőek és agresszív növekedési fázisban van
(4) Digitális Tagozata
Tagjai: egyéni vállalkozók, valamint bármely jogi formában működő gazdálkodó szervezetek, amelyek nem tartozik elsődleges tevékenységei közé az informatika, információ-technológiai szolgáltatás, fejlesztés vagy kereskedelem, de a digitalizáció markáns szerepet tölt be a vállalkozás életében, üzletmenetében, termelési és értékesítési tevékenységében[1]
Kelt.: Budapesten, 2023. június 07. napján
[1] Módosítva a Közgyűlés 2023.06.07. napján hozott határozatai alapján