A járvány hatásai a digitális gazdaságban

Kutatási gyorsjelentés

A koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzet drámai hatást gyakorol a gazdaságra, nem kímélve a digitális gazdaság szereplőit sem. Az IVSZ a rendkívüli helyzetre azonnal reagált: felhívása nyomán néhány nap alatt a tagvállalatoktól és egyéb piaci szereplőktől, csak a digitális oktatás támogatására (módszertanok, szoftverek, tárgyi eszközök és szakmai segítség a tanárok/diákok/szülők, illetve iskolák részére) több mint 50 felajánlás érkezett.

A digitális gazdaság szakmai szervezeteként az IVSZ nemcsak a rövidtávú válságkezelésből, hanem a gazdaság digitális újraindításából is ki kívánja venni a részét. Ennek első lépéseként elindította „A járványhelyzet hatásai a digitális gazdaságban” című kutatást, amelynek kérdőívét április első két napjában 149 válaszadó töltötte ki.

A felmérés megerősíti, hogy a válság hatásai a digitális gazdaság szereplőit sem kerülik el, ezért az ágazat szereplőivel egyetértésben az IVSZ is szorgalmazza, hogy az informatikai szektor és a digitális gazdaság támogatása is váljon az állami gazdaságvédelmi intézkedések célterületei közé. Ennek hiányában az eddig is a képzett munkaerő hiányával küzdő informatikai szakmában tovább nőhet az elvándorlás és agyelszívás, ami nemcsak az ágazat, de az egész nemzetgazdaság versenyképességét fenyegeti.

A felmérésre adott válaszok alapján a digitális gazdaság szereplőinek mély meggyőződése, hogy a digitális ágazatra meghatározó szerep hárul a gazdaság újraindításában. Ezt támasztja alá az IVSZ megrendelésére készült, a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát elemző közelmúltban publikált tanulmány is, amely szerint

• az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA);
• az ágazat egyedülállóan magas multiplikátor hatást gyakorol a gazdaság egészére – ezt figyelembe véve az ágazat már jelenleg is a teljes magyar GVA mintegy 20%-át adja, és a GDP-hez való hozzájárulása vélhetően ezt is meghaladja;
• az IKT ágazat 2019 végén – a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve – a foglalkoztatottak 17%-ának biztosított munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya ennél is magasabb, minden bizonnyal 20% feletti;
• egy, az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) gyors bevezetésére és a digitalizáció felgyorsítására épülő technológia-vezérelt forgatókönyv érvényesülése 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne.

A digitális gazdaság élénkítése a multiplikátor hatások érvényesülése miatt különösen fontos pillére lehet a válság hatásainak enyhítésére és a válságot követő újjáépítés felgyorsítására irányuló gazdaságvédelmi és újjáépítési törekvéseknek – egyben lehetőséget ad annak a történelmi lehetőségnek a megragadására, hogy a magyar gazdaság szereplői technológiai fejlettség tekintetében az európai élvonalba kerüljenek. Ehhez következetes digitalizációs politika és hatékony intézkedések szükségesek a kormányzat részéről.

 

A kutatás eredményeinek összefoglalása

„A járványhelyzet hatásai a digitális gazdaságban” című online kutatást kitöltő vállalkozások döntő többsége mikro-, kis- és középvállalkozás, de néhány nagyvállalati vezető is megosztotta javaslatait.

A válaszadók között nagy arányban (44%) szerepeltek a digitális iparág beszállítói (IT tanácsadás, IKT eszközök kereskedelme, távközlési szolgáltatások), illetve a szoftverfejlesztő és oktatással foglalkozó vállalkozások. A felmérésben részt vettek feldolgozóipari, a logisztikai, a pénzügyi, a média és az energetikai szektor képviselői is. A válaszadók közel 40%-ának vannak külföldi beszállítói vagy ügyfelei. A résztvevő cégek többsége (77%) a közép-magyarországi régióban rendelkezik székhellyel vagy telephellyel, negyedüknek az ország egyéb régióiban van a székhelye és/vagy országos telephely-hálózattal rendelkeznek.

 

A válság hatásai

A koronavírus-járvány okozta válság rövidtávú hatásaira vonatkozó kérdésre a válaszadók 77%-a jelezte, hogy bizonytalanságot érez ügyfelei körében, 70% számolt be elhalasztott, 28% pedig lemondott megrendelésekről. Erre reagálva a megkérdezettek 44%-a elhalasztotta fejlesztéseit, beruházásait, 23%-uk pedig csökkentette kapacitásait. Biztató viszont, hogy 32% új piaci igények megjelenését tapasztalja, és 9% nemhogy csökkentette volna, hanem növelte kapacitásait (vélhetően elsősorban a kereskedelmi szektorban).

A Kínából, Dél-Koreából, illetve Egyesült Államokból érkező szállítások leállásáról mindössze 5 válaszadó számolt, míg további 17 szerint erősen korlátozott az ellátás. A megkérdezettek többsége (70%) nem áll közvetlen szállítói kapcsolatban ezekkel a piacokkal. Az EU-országokból történő beszállítás kapcsán egyetlen cég jelezte, hogy teljesen megszűntek a kapcsolatok, 6 válaszadó szerint erősen korlátozott, 35 szerint korlátozott a beszállítás; 19-en nem tapasztaltak fennakadást. A megkérdezettek fele esetén nem releváns az EU-s országokból történő beszállítás.

A hazai beszállítói kapcsolatok esetében két cég teljes leállásról, 9 erősen korlátozott, 32 pedig korlátozott szállítói kapcsolatokról adott számot. Csaknem száz válaszadó nem tapasztalt fennakadást, illetve nincsenek beszállítói kapcsolatai (mert pl. tanácsadást vagy egyéb tudás-intenzív tevékenységet végez).

A válság hatásainak kezelésére vonatkozó kérdésre válaszolva a válaszadók 93%-a jelezte, hogy már megteremtette a távmunka technikai feltételeit, közel 80%-uk be is vezette a távmunkát (a cég alkalmazottainak minimum 80%-ára vonatkozóan). Az otthonról dolgozó munkavállalók aránya a kutatásban résztvevők szerint átlagosan 81,79%. Mindössze kilencen gondolják úgy, hogy bár megoldható lenne a távmunka, egyelőre nem szükséges ennek bevezetése, három cég szerint pedig esetükben lehetetlen a távmunka bevezetése.

A vállalkozások 90%-a használ online és videós eszközöket a személyes találkozók helyett, mindössze egy cég véli úgy, hogy ez lehetetlen. A válaszadók 90%-ánál már bevezettek fokozott higiéniai előírásokat és intézkedéseket, mindössze heten gondolják úgy, hogy ez egyelőre nem szükséges.

A 148 válaszadó egyharmadánál (46) már bevezettek csökkentett munkaidőt (vagy csúsztatott munkarendet), és további 11 megkérdezett ezt tervezi. 58-an jelezték, hogy irodájukat bezárták, és ezt további 8 válaszadó is tervezi. 54-en egyelőre ezt nem tartják indokoltnak, 14 visszajelzés szerint ez lehetetlen is (vélhetően a gyártó, feldolgozóipari szektorban, illetve az üzemeltetés terén). 15 válaszadó nem tudta megválaszolni a kérdést, ami a bizonytalanságot tükrözi. Válságstáb felállításáról 58 válaszadó számolt be, további 6 pedig hasonló lépésre készül; 64-en ezt egyelőre nem tartják szükségesnek.

A válaszadók hetedénél szabadságuk kivételére buzdítják a munkavállalókat és további 20%-nál ezt tervezik a munkáltatók. A megkérdezettek fele ezt egyelőre nem tartja indokoltnak, néhány helyen pedig ez lehetetlen is lenne.

A válság hosszabb távon várt hatásait vizsgáló kérdésekre kapott válaszok alapján a kutatásban résztvevők többsége saját cége üzletmenetét illetően kedvezőtlen hatásokra számít, ugyanakkor a saját vállalkozását és az IKT iparágat tekintve kevésbé pesszimista, mint az ország egészét illetően:

• a válaszadók mintegy 80%-a szerint a válság pénzügyi értelemben kisebb-nagyobb mértékben negatív hatással lesz vállalkozásukra, ugyanakkor 8% pozitív hatásokat remél;
• a foglalkoztatotti létszámot illetően a válaszadók kevésbé borúlátóak: csak 53%-uk vár valamilyen mértékben negatív hatásokat, harmaduk viszont semleges választ adott;
• a cég exportbevételeit illetően a válaszadók harmada negatív, harmada semleges és 5%-a pozitív várakozásokról számolt be; a „nem tudom” választ adó nagyszámú a cégnek vélhetően nincs exporttevékenysége;
• a teljes IKT-szektor árbevételi kilátásait illetően 71% látja negatívan a jövőt, 14% pozitív várakozásokról számolt be;
• az iparág foglalkoztatási kilátásaival kapcsolatban 64% borúlátó;
• a magyar gazdaság egészét tekintve a válaszadók jóval pesszimistábbak, mint akár saját cégük, akár az IKT szektor jövőjét illetően: a foglalkoztatást és a GDP-t tekintve egyaránt 90% feletti a negatív hatásokat várók aránya.

A válaszadók nagy többsége szerint a járvány miatt előállt helyzet romlani fog, és európai, sőt globális gazdasági recesszió fenyeget. A kitöltők mintegy 87%-a szerint a válság nem veszélyezteti jobban a digitális iparágakat, mint a gazdaság többi területét.

A járvány terjedésének megfékezésére tett eddigi magyar kormányzati intézkedéseket a többség (57%) megfelelőnek tartja, a vállalkozásokat, és különösen a szükséghelyzetben levő cégeket érintő állami segítség terén viszont többet várnak az eddigieknél a kormányzattól.

 

A kormánytól és az EU-tól várt támogatás

A széles spektrumú gazdasági mentőintézkedések mellett a válaszadók nagy arányban támogatnák dedikált, kifejezetten a digitalizációhoz kapcsolódó kormányzati támogatások hozzáférhetővé tételét is.

A digitális technológiák fejlesztésére és bevezetésére szolgáló gyorsított eljárásrendű dedikált IKT pályázatok, illetve digitális kompetencia-fejlesztő és egyéb képzések indítását épp úgy 2/3 arányban tartják elengedhetetlenek, mint az adó- és járulékfizetés terén biztosított haladékot vagy a közvetlen pénzügyi támogatások folyósítását. Míg utóbbiakat a túléléshez, a digitális fejlesztéseket a versenyképesség megőrzéséhez tekintik alapfeltételnek.

A jogi biztonságérzetet növelő intézkedésként a COVID-19 járvány szerződésekben történő vis maiorrá minősítését, illetve a kedvezményes hitelek biztosítását a válaszadók fele minősítette valamilyen szempontból elengedhetetlennek.

A válaszadók szerint az EU szerepvállalása is kiemelten fontos több területen is: pénzügyi támogatással, befektetésekkel, szabályozási kérdésekben egyaránt számítanak az unió segítségére.

A válaszadók a legfontosabbnak azt tartják, hogy az EU az egyes gazdasági ágazatok digitalizációját ösztönző csomagokkal támogassa (a résztvevők 90%-a), de ezzel szinte egyenlő prioritás az állami támogatások rugalmasabbá tétele. Csaknem azonos súllyal szerepel a kkv-k támogatása innovatív digitális befektetési alapokon keresztül, illetve a közvetlen uniós befektetés a digitális oktatásba vagy a távolról történő ügyintézéshez szükséges új jogalkotás. A legkisebb jelentőségűnek a kitöltők az uniós befektetéssel megvalósuló digitális infrastruktúrát (pl. hálózatok) tartják, de még ezt is a válaszadók 54%-a nevezte szükségesnek.

 

Javaslatok a válságkezelésre

Bevezetés

A kérdőív első részében feltett zárt kérdéseket követően a válaszadók egy nyitott kérdés („Kérjük, ossza meg javaslatait és véleményét a további intézkedésekre vonatkozóan!”) keretében írhatták meg a válságkezeléssel kapcsolatos javaslataikat. A beérkezett válaszok alapján

• a válaszadók nagyon várják az általános (szektorsemleges) gazdasági mentőcsomagot, amelytől a vállalatok működőképességének fenntartása és a munkahelyek megtartása érdekében mielőbbi állami bér- és járulékfizetési támogatást remélnek;
• többen jelezték, hogy egy esetleges bértámogatás esetén nem szabad megfeledkezni az önfoglalkoztatókról (egyéni vállalkozók, KATA-s cégek, mikrovállalkozások) sem;
• hasonló mértékű várakozás övezi a már megítélt, illetve a még pályázható uniós források kifizetésének felgyorsítását, új források elérhetővé tételét, a digitális fejlesztések felgyorsítását célzó konstrukciók bevezetését;
• az állami és önkormányzati megrendelések felpörgetését, új beszerzések elindítását, illetve a folyamatban lévők kifizetésének előre hozatalát szintén sokan felvetették;
• ahogy a zárt kérdésekre adott válaszok esetében is, a szabadszavas válaszoknál is kiemelt hangsúlyt kapott a digitális képzések és átképzések fontossága, a digitális kompetenciák fejlesztése és az oktatás digitalizálása;
• sokan tartanak attól, hogy a magas fix költségek (pl. irodabérlet) mellett újra kialakuló körbetartozások kényszerű leépítésekhez vezetnek; ennek megakadályozása érdekében is fontos, hogy ne alakuljon ki üzleti bizalmi válság – ennek elkerülése érdekében többen megemlítették a nyílt, politikamentes kommunikáció és a gyors, hatékony intézkedések szükségességét.

Az alábbiakban a felmérés alapján körvonalazódó, illetve az IVSZ által már korábban előterjesztett javaslatokat foglaljuk össze. Javasoljuk, hogy ezeket a javaslatokat, illetve a szakmai szervezetek, piaci szereplők és a közigazgatás által a gazdaság talpra állítása érdekében kidolgozott digitalizációs elképzeléseket egy közös program keretébe foglaljuk; ez lehetne a „Digitális Újraindítás Programja”.

 

IKT cégek közvetlen támogatására vonatkozó javaslatok

A válaszadók nem az IKT vállalkozásoknak kérnének különleges bánásmódot, pusztán azt szeretnék jelezni, hogy a digitális gazdaság szereplői között is nagy számban vannak olyan vállalkozások, amelyek a túlélésért küzdenek, ezért – amennyiben más ágazatokban lesznek közvetlen támogatások, úgy az IKT szektor rászoruló cégei is essenek azonos elbírálás alá például az alábbi könnyítések esetleges bevezetésekor:

• bér- és járulékfizetési könnyítések;
• csökkentett munkaidő után járó kedvezmények;
• KATA-fizetés felfüggesztése;
• a munkáltatói és munkavállalói terhek időleges csökkentése.

 

IKT cégek munkaalapú támogatására vonatkozó javaslatok

Elkerülhetetlen a kritikusan nehéz helyzetbe jutott ágazatok és vállalkozások támogatása, de legalább ennyire fontos a munkaalapú vagy versenyképességi szempontú beavatkozás, a versenyképes (vagy kis segítséggel azzá tehető) cégek digitális fejlesztéseinek ösztönzése és támogatása, például

• az állami beszerzések (KEF, nyílt közbeszerzések, stb.) eljárások felgyorsítása;
• az állami projektek számláinak gyorsított kifizetése, előfinanszírozási lehetőségek kibővítése;
• nagy állami és ágazat-specifikus IKT fejlesztési projektek indítása (szoftverfejlesztés vezérelt projektek, nem hardver beszerzés);
• EU-s és hazai forrásokból finanszírozott projektek
• adminisztrációjának radikális csökkentése,
• a kifizetések (előlegek és támogatások) gyorsított folyósítása,
• beszerzések felgyorsítása;
• egyszerű és átlátható értékelési szempontok alkalmazása,
• maradványpénzek és az árfolyam-nyereség mielőbbi visszaforgatása a legnagyobb hatékonyságú meglévő és új konstrukciókba;
• EU-s és hazai forrásokból a pályázati lehetőségek kiterjesztése:
• exportpiacra lépés támogatása;
• termékfejlesztés támogatása;
• dedikált KFI források biztosítása az IKT szektor vállalkozásai számára;
• közvetlen európai uniós (pl. H2020) forrásokhoz való hozzáférés segítése;

 

A digitális ökoszisztéma fejlesztésére vonatkozó javaslatok

Noha az IVSZ nemrégiben elkészült kutatása szerint a digitális gazdaság – elsősorban a magas exporthányad miatt – nemzetközi összevetésben is magas arányt képvisel a magyar nemzetgazdaságon belül, a magyar digitális ökoszisztéma egyelőre gyengébben teljesít az uniós átlagnál; különösen a lakosság digitális kompetenciái és a hazai kkv-k digitális felkészültsége terén nagy a lemaradás: a digitális fejlettség mérésére széles körben használt uniós Digital Economy and Society Index (DESI) 2019-es jelentése alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen állt.

A gazdaság válságot követő talpra állításakor ez súlyos hátrányt jelenthet, hiszen a digitálisan felkészületlen munkavállalók elhelyezkedési lehetőségei épp oly gyengék lesznek, mint a digitális fejlesztések terén lemaradt kkv-k versenyképessége.

Ezeken a területeken a koronavírus megjelenésétől függetlenül is indokolt lett volna nagy volumenű programok haladéktalan elindítása (erre vonatkozó javaslataival az IVSZ évek óta ostromolja is a kormányzat képviselőit). A most kialakult helyzetben azonban minden eddiginél fontosabb a digitális ökoszisztéma minden elemére kiterjedő összehangolt fejlesztések elindítása.

 

Digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozó javaslatok

Az életminőséget és a foglalkoztathatóságot egyaránt javító digitális kompetenciák fejlesztésére a lakosság valamennyi csoportjában szükség van. Erre vonatkozóan számos intézkedést tartalmaz a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), a Digitális Munkaerő Program (DMP). Alapvető fontosságú ezeknek a stratégiáknak a késedelem nélküli, szisztematikus és következetes megvalósítása. További javaslatok:

• A digitális kompetenciák fejlesztésének minél szélesebb körű támogatása:
• társadalmi szemléletformáló kampány a digitális kompetenciák fejlesztését célzó képzéseken való részvétel népszerűsítésére;
• tömeges lakossági digitális kompetencia-fejlesztő programok;
• a DigKomp keretrendszer haladéktalan bevezetése a digitális kompetenciák egységes besorolási és mérési rendszerének biztosítása érdekében;
• képzési források biztosítása a foglalkoztatóknál (járulékkedvezmények, pályázatok);
• államilag támogatott képzési platformok beindítása.
• A Digitális Oktatási Stratégia (DOS) megvalósítása, különösen az alábbi intézkedések felgyorsításával:
• a pedagógusok célzott és tömeges felkészítése a távoktatási eszközök és módszertanok alkalmazására (online oktatás formájában)
• a távoktatási platformok és tananyagok beszerzése, indokolt esetben fejlesztésük támogatása a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ bevonásával.
• a távoktatáshoz és távmunkához igénybe vehető otthoni eszközök (laptopok, webkamerák, tabletek, wifi routerek, stb.) vásárlásának ösztönzése (pl. kamatmentes hitel, állami hitelgarancia vagy áfa-mentesség biztosításával).
• a digitális közgyűjtemények és tananyag repository-k megnyitása a távoktatásban résztvevő pedagógusok és tananyag-fejlesztők előtt.
• A Digitális Munkaerő Program (DMP) megvalósítása, különösen az alábbi területeken:
• Diákhitel kiterjesztése a felnőttkori tanulásra, különös tekintettel a digitális kompetenciák, illetve az informatikai szakmák elsajátítására;
• új adatelemzési módszerek alkalmazása a munkaerőpiaci igények előrejelzésére; naprakész szakmaszerkezeti modell kialakítása.
• nagy volumenű STEM / STEAM ösztöndíjprogram a felsőoktatásban;
• egyéni képzési számla bevezetése – individual learning account (ILA);
• szakképzés és felnőttképzés digitalizálása;
• távoktatásra épülő rövid ciklusú és egyéb képzési formák szabályozásának módosítása;
• az ipari képesítések állami elismerése;
• társadalmi szemléletformáló kampány az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítására, a képzéseken való részvétel népszerűsítésére;
• Az IKT felnőttképzés ösztönzése és támogatása, például:
• ösztönző csomag létrehozása, amely a vállalatokat érdekeltekké teszi az alkalmazottaik azonnali képzésében;
• a résztvevőknek kamatmentes hitelek, eszközbeszerzési támogatás vagy adókönnyítés;
• a Szakképzési hozzájárulás részleges vagy teljes kiváltása egy „Technológiaváltó hozzájárulással”, amely nagyobb mozgásteret adna a vállalkozásoknak saját alkalmazottaik és a környezetükben élő potenciális munkavállalók digitális képzési igényeinek kielégítésében;
• a vidéki, hátrányos helyzetű térségben élő munkavállalók számára további ösztönzők és támogatások (pl. utazási, lakhatási támogatás) alkalmazása;
• Módszertani képzések a távoli munkavégzés biztonságos megvalósítására:
• csoportmunka szoftverek és módszertanok használata;
• cyber biztonsági alapok – munkaszervezés, alapvető biztonsági intézkedések, adatvédelem, stb.
• weboldal, webshop működtetése;
• webinarok, online videók, ügyfélszolgálati segítségnyújtás, stb.

 

Digitális gazdaság fejlesztésére vonatkozó javaslatok

Nemzetközi összevetésben a magyar digitális ökoszsiztéma egyik leggyengébb láncszeme „a digitális technológiák integráltsága”, elsősorban a mikrovállalkozások és kkv-k digitális felkészültsége. Alacsony a belső működésüket elektronikus információcserével hatékonyabbá tevő vagy adatvagyonukat (big data) tudatosan hasznosító vállalkozások aránya. Jelentős a lemaradás a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele és az online beszerző kkv-k arányát tekintve is. Javaslatok:

• digitális transzformációt támogató programok kiszélesítése, az ágazati adat-kommunikációs láncok kialakításának felgyorsítása;
• vertikális ágazati digitalizációs stratégiák és cselekvési tervek elkészítése: az egyes ágazati vertikumok digitális transzformációját felgyorsító intézkedések keretbe foglalása egységes módszertannal és szerkezetben;
• ipari termelő KKV-k digitális transzformációjának támogatása (szemléletformálás, a GINOP-1.1.3 konstrukcióban már kidolgozott iparfejlesztési szolgáltatásrendszer hozzáférhetővé tétele, digitalizációs cégstratégia elkészítésének támogatása, konkrét digitális projektek lebonyolításának támogatása);
• kkv-k körében assessment és cég szintű profi, digitális stratégia kidolgozásának támogatása egyszerűsített eljárásrendű, gyors lefutású támogatott projektekkel;
• digitalizációt támogató új pályázati konstrukciók kialakítása, melyen egyszerűsített adminisztrációval vehetnek részt a kedvezményezettek (webshopok, weboldal, csoportmunka szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, stb.)
• innovációs pályázatok IT cégek és gyártó KKV-k alkotta konzorciumok számára. Hazai piacon kifejlesztett, referenciával rendelkező nemzetközi piacon versenyképes termékek létrehozása
• a vállalkozások közötti elektronikus adatcsere hatékonyabbá tétele (pl. elektronikus adatkommunikációs láncok kialakítása egy-egy értékláncban vagy beszállítói láncban);
• célzott programok a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére;
• a hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységének ösztönzése és támogatása;
• a hazai tartalomipari vállalkozások esélyegyenlőségét javító programok;
• Startup Hungary Program.

 

Digitális infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó javaslatok

A vezetékes és különösen a vezeték nélküli digitális infrastruktúra kiépítettsége terén az európai átlagnál jobb a helyzet Magyarországon, ugyanakkor a válság során megnövekedett adatforgalom világossá tette a hálózatok szűk keresztmetszeteit, különösen a kisebb települések gerinchálózati kapacitásai terén. Javaslatok:

• hírközlési infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása (ami az építőiparnak is megrendelést jelent);
• vezetékes és mobil hálózat-fejlesztések akadálymentesítése.
• 5G bevezetésének felgyorsítása; engedélyeztetés egyszerűsítése; beltéri lefedettség erősítése; közös hálózatépítés és eszközhasználat könnyítése.
• kórházi WiFi-hálózatok kiépítése;
• iskolai hálózatok sávszélességének bővítése;
• egyetemi, kutatói és közgyűjteményi hálózatok kapacitásának bővítése;
• NTG továbbfejlesztése;

 

Digitális állam fejlesztésére vonatkozó javaslatok

A digitális közszolgáltatások fejlesztésének szerepe felértékelődik a gazdasági újjáépítés időszakában, hiszen a fejlesztések egyszerre biztosítanak megrendelést a hazai IKT cégeknek és adnak munkát azok munkavállalóinak, illetve teszik hatékonyabbá a lakosság és a vállalkozások hivatali ügyintézését. Javaslatok:

• ügyfél- és felhasználóbarát fejlesztések felgyorsítása, UX design alkalmazása (a meglévő szolgáltatások esetében akár utólag is)
• leggyakoribb ügyek prioritása a Pareto-elv alkalmazásával;
• meglévő eredmények jobb láthatósága, kommunikációja, digitalizációs kontextusba helyezése.

 

A javaslatok kidolgozásakor a digitális gazdaság szereplői körében végzett kutatás mellett felhasználtuk a digitális gazdaság súlyát elemző közelmúltban publikált tanulmányunkat, illetve a különböző kormányzati szereplőknek az elmúlt hetekben, hónapokban megküldött javaslatainkat is.

A járványhelyzet hatásai a digitális gazdaságban felmérés és kutatási gyorsjelentés (továbbiakban Felmérés), mint szellemi alkotás az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tulajdona. A Felmérésben megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Az IVSZ ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal semmilyen (kifejezett vagy vélelmezett) felelősséget a közölt információk pontosságáért, teljességéért, jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért, továbbá nem felelős bármely másik fél által elszenvedett esetleges károkért vagy veszteségekért, amelyek a jelen felmérés tartalmának bárminemű felhasználásából eredhetnek. A Felmérés további átdolgozása, vagy arra való hivatkozás során minden vonatkozó anyagban forrásmegjelölésként fel kell tüntetni az IVSZ megnevezést.

 

Melléklet

Néhány jellemző idézet a felmérésre adott válaszokból:

• „kkv-k rövidtávú pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében az adó- és járulékterhek csökkentése”;
• „járulékfizetés felfüggesztése 6-9 hónapra”;
• „hosszúlejáratú (10 év) hitelek, 2-3 év türelmi idővel”;
• „innovációs projektek kiemelt támogatása, hangsúlyosan a digitalizáció területén”;
• „magasan képzett munkaerő itthon tartása bármi áron”;
• „a legalább 80%-os árbevétel-csökkenést elszenvedő cégeknek bértámogatás”;
• „rövidített munkarend támogatása, hasonlóan az osztrák, svájci és német rendszerhez. (a gyors újraindulás érdekében meg kell tartani a felépített struktúrákat)”.
• „A gazdaság digitális újraindításához és új növekedési pályára állításához elengedhetetlenül szükséges a digitális transzformáció felgyorsítása, kiemelt kezelése.”
• „A versenyképesség megtartása, erősítése érdekében szinte elkerülhetetlen a társadalom, a KKV-k digitális felkészültségének, tudásának, jártasságának további emelése, fejlesztése, illetve a digitális technológiáknak a társadalom, illetve a gazdaság minden területén való minél gyorsabb elterjedésének ösztönzése, támogatása.”
• „A válság leginkább a KKV szektort érinti, igaz ez az informatikai iparágra is. Ezt a helyzetet fel kell használni digitális transzformációra és innovációra. Ehhez célzott intézkedések szükségesek.”
• „Az IKT szektornak elsők között kell talpra állnia, és „húzni” a válságból való kilábalást a többi szektorban. Tanulságokat kell levonni, tudatosítani a lakosságban a digitális tudás szükségességét, és ösztönözni a DJP program és a DOS megvalósítását.”
• „Digitalizáció felgyorsítása!”
• „Fontos a tapasztalatok alapján a digitális fejlesztések átcsoportosítása az egészségügy és az oktatás területén elsősorban!”
• „Most óriási a kényszerű, sok helyen elmaradt digitális fejlesztés, digitális képességek, képzettség fejlesztése.”
• „Itt most a felkészülés ideje. Lehetőség az üzleti folyamatok és vállalati anyagfolyamatok újragondolására, optimalizálására. Nem mellesleg a munkavállalók képzésére – online.”
• „Nem célszerű kieső bevételeket hitellel pótolni, inkább az átképzések, ill innovatív cégek támogatása fontos – akik fel tudják szívni a csökkenő bevételű cégek munkavállalóit.”
• „Tömeges digitális kompetencia-fejlesztő programok a lakosság és a vállalkozások körében; szakképzési hozzájárulás részleges vagy teljes felhasználhatósága belső képzések finanszírozására; digitális oktatási stratégia megvalósítása”
• „Home office munkavégzés bevezetése széles körben, ha van rá mód ennek állami támogatása.”
• „A jelenlegi helyzet egyfajta tanulóidőszak, az agilis fejlesztések megkövetelik a rendszeres meetingeket, a Home office-ben ez nehezebb. Meg kell tanulni vagy tanítani….”