Biztonságból jól, irodai szoftverekből gyengébben teljesítettek a magyar diákok a V4 országok IT Fitnesztesztjén
Rekordszámú diák és tanár mérte fel digitális tudását a Visegrádi Négyek és Ukrajna legnagyobb készségfelmérésében, az IT Fitneszteszten, amelyet Magyarországon IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége koordinált. A több mint 150 ezer diák és tanár részvételével lezajlott felmérés eredményei szerint a magyar diákok erősek az IT-biztonságban, de továbbra is kihívást jelent számukra az irodai szoftverek magabiztos használata. Pozitív fejleményként értékelhető, hogy a hazai tanárok körében emelkedett a sikeres feladatmegoldások aránya.
Idén rekordszámú, több mint 150 ezer közép-európai diák és tanár mérte fel digitális tudását a Visegrádi Négyek és Ukrajna közös digitáliskészség-felmérésében, az IT Fitnesztesztben. A felmérés a Visegrádi Négyek közös kezdeményezése a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Európai Unió finanszírozásával. Az IT Fitneszteszt magyarországi lebonyolítását 4 éve az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége koordinálja.
Magyarországról 90 általános iskola, valamint 76 középiskola és egyetem diákjai kapcsolódtak be a felmérésbe, amelyen olyan feladatokat kaptak, amelyek megoldásához rutinszerűen kellett használniuk a PC-t és ismert digitális szolgáltatásokat. A kérdések az internethasználat, az IT biztonság, egyéb komplex feladatok, a közösségi hálózatok, illetve az irodai alkalmazások témakörét érintik.
„Az IT Fitneszteszt nemcsak pillanatképet ad, hanem cselekvési alapot is teremt: olyan programokat támogathat, amelyek a digitális szakadék csökkentését, a tanári kompetenciák bővítését és a fiatalok jövőálló készségeinek fejlesztését szolgálják” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára az idei eredményekről.
“Az Európai Unió Digitális Évtized célkitűzése szerint 2030-ra az uniós polgárok legalább 80 százalékának kell rendelkeznie alapvető digitális készségekkel. Magyarország eredményei ezen a téren biztatóak (58,9 százalék 2023-ban), de továbbra is szükség van az iskolákban a digitális kompetenciák fejlesztésére, a tanárok módszertani támogatására és a diákok motiválására” – tette hozzá a főtitkár.
IT-biztonságban erősek, az irodai szoftvereket kevésbé jól kezelik a magyar diákok
A magyar diákoktól a legtöbb helyes megoldás (66%) a Biztonság és számítógépes rendszerek kategóriában született, ahol többségük felismerte az adathalász kísérleteket, megértették a jelszóbiztonság fontosságát, és tudták, hogyan kell reagálni egy online biztonsági riasztásra. A leggyengébb eredmény (41%) az Irodai eszközök kategóriában született, ahol főleg a szövegszerkesztés és táblázatkezelés terén mutatnak hiányosságokat az ismereteik – az IT Fitneszteszt statisztikái szerint ez évek óta így van.
Ez a mintázat összhangban van a régiós trendekkel: a visegrádi országok diákjai általában hasonlóan teljesítenek a biztonsági ismeretekben, de az irodai szoftverek alkalmazásában mindenhol van tér a fejlődésre.
Ha az országos összesített eredményeket vizsgáljuk, a magyar diákok idén valamelyest a régiós átlag alatt teljesítettek: az általános iskolások átlagos sikeraránya 55,3 százalék, míg a középiskolásoké és egyetemistáké 50,2 százalék volt, szemben a régiós 57,2, illetve 52,1 százalékkal. A hazai teszteredmények arra is rávilágítottak, hogy a diákok sokszor a végső eredményre koncentrálnak, nem pedig a megoldási folyamat megértésére. Hosszú távon kockázatot jelenthet, hogy a diákok túlzottan az AI eszközökre támaszkodnak. Bár az AI támogathatja a problémamegoldást, a kritikus gondolkodás, az alapvető ismeretek és a logikus következtetés továbbra is nélkülözhetetlenek.
Enyhe lemaradást mutat a hazai diákok idei összeredménye
Az általános iskolák átlagos sikerarányát (55,3%) tekintve Magyarország az utolsó helyen végzett Lengyelország (58,6%), Szlovákia (58%) és Csehország (57%) mögött. A középiskolások és egyetemisták összesített sikerarányát (49,3%) vizsgálva Magyarország szintén az utolsó helyen végzett Szlovákia (58,7%), Csehország (54,9%) és Lengyelország (54,1%) mögött. Az eredmények ugyanakkor mindegyik esetben a kívánt tartományon belül maradtak.
Magyarország idei IT Fitneszteszt-eredményei belföldön is jelentős regionális eltéréseket mutatnak: a legjobb teljesítményt a Nyugat- és Közép-Dunántúl régióiban mérték, míg a legnagyobb kihívásokkal az Észak-Alföld és Észak-Magyarország iskolái szembesültek. A legjobban és a leggyengébben teljesítő térségek eredményei között mintegy 20 százalékpontos különbség volt.
Ezeken a területeken kell fejleszteni a diákok készségeit
Az IT Fitneszteszt eredményei alapján a felmérésben részt vevő pedagógusok és oktatási szakértők több fejlesztési javaslatot fogalmaztak meg a digitális kompetenciák erősítésére. A hangsúlyt érdemes nemcsak az eredményekre, hanem a tanulási folyamatra helyezni, hogy a diákok megértsék az eszközhasználat célját.
Fejleszteni kell az adatelemzési készségeket is, például a nagyobb adathalmazokkal való munkát, a szűrést és a rendezést. Emellett fontos az algoritmikus és kritikus gondolkodás fejlesztése, ezért a tanulók számára érdemes összetett, döntéshozatalt igénylő feladatokat adni. Az AI-eszközök oktatási beemelése kapcsán a diákokat meg kell ismertetni a mesterséges intelligencia korlátaival és következményeivel is.
Szükséges továbbá az irodai szoftverek gyakorlati használatának elmélyítése, valamint a csapatmunka erősítése, például közös dokumentumok, megjegyzések és verziókövetés bevonásával. Ezek a fejlesztési irányok elősegítik, hogy a diákok ne csupán felhasználói, hanem tudatos és alkotó részesei legyenek a digitális világnak.
Az IT Fitneszteszt részletes záróriportja ezen a linken érhető el.
Az IT Fitneszteszt díjátadásakor készült videófelvétel itt tekinthető meg, amelyben Kaliba Bertalan osztja meg tapasztalatait Tajthy Krisztina főtitkár asszonnyal.
Az IT Fitneszteszt rövidített záróriportja ezen a linken érhető el.
