Az elektronikus rendszerek és informatikai alkalmazások terjedése évek óta exponenciálisan gyorsul, mivel a nagy sávszélességet biztosító infrastruktúra rendelkezésre állása és az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások piacát jellemző folyamatos innováció eredményeként egyre több ágazat képviselői döntenek termelési és kereskedelmi folyamataik digitalizálása mellett.

Digitális Munkaerő Program

A folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, hiszen már nem innovációs, kísérleti jellegű, hanem gazdasági természetű: az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén.

A digitális transzformáció az üzleti élet egyetlen szegletét sem kerüli el:

  • az iparban és a mezőgazdaságban a termelési folyamatokat alapjaiban alakítja át az egymással kommunikáló szenzorok és gépek elterjedése, az IoT (Internet of Things);
  • hasonló mértékű változást hoz a gyártási technológia automatizációja, az akár egyedi példányok előállítására is alkalmas, számítógépek által vezérelt termelésirányítás, az IPAR 4.0;
  • évtizedek alatt kialakult, bevett üzleti modelleket viharos sebességgel alakít át a nagy mennyiségű adat (Big Data) azonnali elérhetősége és feldolgozhatósága;
  • az egyre nagyobb mennyiségű adaton nyugvó, egyre precízebb tervezés és hatékonyabb végrehajtás nyomán az olyan kritikus területeken is eredményesen alkalmazhatóvá válnak a digitális fejlesztések, mint például a közlekedés-szervezés, forgalomirányítás, egészségügy, távdiagnosztika, stb.
Kattints a képre a Digitális Munkaerő Programhoz készült infografika letöltéséhez!

Kattints a képre a Digitális Munkaerő Programhoz készült infografika letöltéséhez!

Magyarországon már ma is a GDP több mint 20%-át adja, és a foglalkoztatottak csaknem 15%-nak biztosít munkát a szélesen értelmezett digitális gazdaság, ugyanakkor a terület legfőbb erőforrásaiért – a képzett szakemberekért – hatalmas harc folyik a világban. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és az IVSZ tavalyi kutatása szerint az IKT ágazat a más területekre gyakorolt multiplikatív hatásának köszönhetően rendkívüli mértékben járul hozzá mind a növekedés, mind az export és az innováció bővüléséhez.

Minden egyes, az IKT szektorban dolgozó informatikus foglalkoztatása további munkahelyeket generál nemzetgazdasági szinten. A 22.000 hiányzó informatikus pótlása esetén így további több tízezer fő számára nyílna foglalkoztatási lehetőség, részben a beszállítói és egyéb támogatói szolgáltatásokon keresztül, részben az átlagot meghaladó informatikus munkabérekből fakadó magas vásárlóerő miatt. Az informatikusok és magasan képzett digitális szakemberek hiánya ezért nemcsak a magyar IKT szektor, hanem a teljes digitális gazdaság, s így áttételesen a nemzetgazdaság további fejlődésének is a legfőbb akadálya.

A DMP LETÖLTÉSE

TÖLTSD LE A TELJES STRATÉGIÁT!

Vezetői összefoglaló

  1. A termelési és üzleti folyamatok digitális átalakulása feltartóztathatatlan és visszafordíthatatlan a gazdasági élet valamennyi szegmensében.
  2. A digitális átalakulásnak a magyar nemzetgazdaság a nyertese lehet, amennyiben meg tudja őrizni, illetve tovább tudja javítani az IKT és a digitális gazdaság terén megszerzett kedvező pozícióját.
  3. Az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén.
  4. Ennek azonban súlyos korlátozó tényezője az informatikai szakemberek és a magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók egyre súlyosabbá váló hiánya.
  5. Csak informatikusból 22.000 fő hiányzik a munkaerő-piacról, és a hiány folyamatosan növekszik.
  6. A hazai ipar versenyképességét erősíteni hivatott Irinyi Terv, illetve a szintén 2016-ban indult Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform is növelni fogja az informatikai, illetve magas szintű digitális felkészültséggel és IKT tudással rendelkező szakemberek iránti keresletet.
  7. A munkaerő-kínálat rugalmatlansága miatt tovább emelkednek a bérek, ami a hazai KKV-k esetében rögzítheti a digitális kor előtti technológiák alkalmazását, mivel nem tudják megfizetni a megfelelő szakembereket.
  8. A már piacon lévő, versenyképes munkabért kínáló multinacionális vállalkozások felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt, ami mind az új piacra lépők megjelenését, mind pedig a hazai kkv-k munkaerő-keresletének kielégítését gátolja.
  9. A munkaerőhiány visszafogja az informatikai ágazat beruházásait, sőt már a nem informatikai ágazatok növekedését is gátolja, ami nemzetgazdasági szinten is növekedési korláttá válhat.
  10. A növekvő igényekre a hazai képzési rendszerek nem reagáltak: az informatikai végzettséget szerzők, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel rendelkezők száma sem a felsőoktatásban, sem a szakképzés/felnőttképzés területén nem emelkedik érdemben.
  11. A hagyományos képzési rendszerek számottevő kapacitásbővítése mellett ezért szükséges olyan alternatív képzési utak kialakítása is, amelyek biztosítják a digitális gazdaság számára az informatikai, illetve digitális tudással rendelkező munkaerőt.
  12. A krónikus munkaerőhiány orvoslása mellett a hazai digitális gazdaság versenyképességének alapvető feltétele a lakosság és a kkv-k digitális kompetencia-szintjének általános emelése is, részben az IKT felhasználói oldal erősítése, részben a digitális munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében.
  13. Az IVSZ a digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényezőként azonosította az informatikai és digitális munkaerőhiányt, ezért a probléma több elemére kiterjedő átfogó programként elkészítette és a döntéshozók figyelmébe ajánlja a Digitális Munkaerő Programot (DMP).
  14. A DMP mind a krónikus informatikushiány enyhítéséhez, mind pedig a nem informatikus végzettségű, de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának növeléséhez hozzá kíván járulni.
  15. A DMP természetesen nem oldhatja meg a digitális átalakulással összefüggő valamennyi munkaerőpiaci problémát; elsősorban az IKT ágazat, illetve az IPAR 4.0 körébe tartozó és a digitális átalakulásban leginkább érintett ágazatok munkaerőhiányának enyhítését célozza.
  16. A DMP szerint a bemutatott problémák megoldására 3 éven belül a meglévő képzési szint felett további 20.000 informatikust kell képezni.
  17. A digitális gazdaság fejlődéséhez ugyancsak elengedhetetlen, hogy a nem informatikai szakmákban is jelentősen bővüljön a magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók aránya.
  18. Ehhez nagyságrendekkel kell növelni az IT megoldások felhasználására épülő egyéb szakmai képzések számát és kibocsátását is, továbbá a szakképzésben, a felsőfokú képzésben és a felnőttképzésben egyaránt szükséges a képzések digitális tartalmának felülvizsgálata, kiegészítése.
  19. A program első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nem hagyományos informatikus-képzési programokra célszerű helyezni; ezzel párhuzamosan el kell végezni a hagyományos képzési rendszerek kapacitásbővítését és tartalmi frissítését.
  20. A felvettek számának emelése csak a teljes jelentkező populáción belüli arányuk (jelenleg 8%) növelésével válik majd lehetségessé. Ehhez azonban szükséges a jelentkezési motiváció növelése, valamint a felvevő kapacitás növelése.
  21. A Digitális Munkaerő Program ambiciózus célszámainak eléréséhez új, potenciális tartalékokkal rendelkező célcsoportok bevonása szükséges (beleértve a nem informatikai szakmát megcélzókat is, akik nem informatikai, de digitális munkahelyen szeretnének elhelyezkedni):
    1. felsőfokú képzésre fel nem vettek, vagy lemorzsolódottak;
    2. nők;
    3. informatikai „fehér foltok” kiemelt kezelése: olyan vidéki területeken élők bevonása, ahonnan kevesen jelentkeznek informatikai képzésekre;
    4. karrierváltók
    5. ráképzések.
  22. A Digitális Munkaerő Program megvalósításához több, egymáshoz kapcsolódó program párhuzamos végrehajtása és a megfelelő forrás biztosítása szükséges.
    1. DMP tudásbázis kialakítása
    2. Munkaerő-piaci igények pontos meghatározása
    3. A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások beazonosítása érdekében
    4. Munkaerő-piaci visszajelző rendszer fejlesztése
    5. Szakmaszerkezeti előrejelzések frissítése
    6. Foglalkoztatásba ágyazott képzési (FÁK) program indítása
    7. Rövid ciklusú, általános informatikai és interdiszciplináris képzési programok indítása

A DMP LETÖLTÉSE

TÖLTSD LE A TELJES STRATÉGIÁT!