Támogató intézmények

A magyar vállalkozások külpiacra jutását különböző intézmények segítik, mind Magyarországon, mind számos célországban dolgozó szakemberek révén. (Az intézmények megismerése mellett érdemes azt is megnézni, milyen forrás alapok vehetők igénybe.)

A külgazdasági stratégia integrálódott a külügyi stratégiába, így a Külgazdasági és Külügyminisztérium kötelekébe tartozó külgazdasági attasék feladata a magyar vállalkozások segítése, hogy információkat adjanak különböző kérdésekben. Mint független állami képviselők minden vállalkozást segíteni hivatottak, akik a magyar cégek érdekében, de nem a cégek nevében járnak el.

A tudományos és technológiai, azaz TéT attasék tevékenysége kiterjed a természettudományos kutatás, a műszaki tudományok, a technológia- és termékfejlesztés, valamint az innováció területének nemzetközi képviseletére.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház elsődleges feladata, hogy támogassa a KKV-k külpiacra jutását, ezt üzletember-találkozók, szakkiállítások, start-up rendezvények, az ágazaton belül egyes feltörekvő alágazatokra specializálódott rendezvények, valamint roadshow-k szervezésével segíti elő. Az IKT szektort érintő ágazati rendezvényeink az EU, a Közel- és Távol-Kelet, valamint Észak-Amerika piacait célozzák elsősorban.

Az alábbi, „Intézményi támogatás a külpiacra jutásban” című prezentáció a különböző intézmények szerepét és kapcsolatát mutatja be.

 

Külgazdasági és Külügyminisztérium
Külgazdasági Attasé Hálózat

A Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményrendszere úgy alakult át, hogy az igazodjon a megváltozott világpolitikai, világkereskedelmi és geopolitikai trendekhez a magyar érdekeink érvényesítésében és a felmerülő kihívások, problémák megoldásában. A megújulás szerves részeként olyan új külpolitikai irány szerint főként nemzetgazdasági érdekekre összpontosító külpolitikát kíván folytatni a minisztérium, amelynek részeként szimbiózisban működnek együtt a klasszikus és a kulturális diplomácia (eszköz)rendszerei. Az új irány kijelölte a legfontosabb külpolitikai célkitűzéseket, többek között azt, hogy Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar GDP-hez adott hozzájárulása és az export GDP-hez mért aránya, valamint azt, hogy Közép-Európában nálunk legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen külföldi működő tőke.

Ebbe a rendszerbe illeszkedik a külgazdasági attasék hálózata, akik a diplomácia eszközeit használják fel annak érdekében, hogy speciális üzleti előnyt szerezzen az export támogatásán, a befektetések és kifektetések és a technológiai transzfer elősegítésén keresztül (gazdaságdiplomácia). Az egyes országokban dolgozó attasékhoz közvetlenül is fordulhatnak az érdeklődők konkrét kérdésekkel kapcsolatban.

A külgazdasági attasék feladata a magyar vállalkozások segítése, hogy információkat adjanak helyi importőrökről vagy például, hogy egy adott terméknek van-e létjogosultsága az adott piacon, ha pedig van partner, akkor annak ellenőrzése, hogy létező partnerről van-e szó (valódiság, jogi státus).

A legfontosabb, hogy mint független állami képviselők minden vállalkozást segíteni hivatottak, akik a magyar cégek érdekében, de nem a cégek nevében járnak el – azaz a felelősség kizárólag a cégé, hogy üzleti céljait eléri-e.

Az egyes országokban dolgozó külgazdasági attasék listája – elérhetőségekkel – megtekinthető itt.
A külgazdasági attasék feladatát, egy napját bemutató prezentáció elérhető itt.

 

Tudományos és Technológiai (TéT) Szakdiplomata Hálózat

A TéT szakdiplomatai rendszer a kormányzat kutatási és technológia-fejlesztési törekvéseivel összhangban a magyar tudományos és innovációs közösség egészének érdekében működik.
A TéT szakdiplomata – vagy korábbi közismertebb nevén TéT attasé – tevékenysége kiterjed a természettudományos kutatás, a műszaki tudományok, a technológia- és termékfejlesztés, valamint az innováció területének nemzetközi képviseletére. Az attasék egyszerre szolgálják a magyar tudományos kutatás és tudományszervezés intézményeit, a magyar kutatóközösséget és ápolják a kapcsolatot Magyarország legfontosabb tudományos partnereivel.

A hálózat működtetése a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közös feladata. A szakmai irányítást az NKFIH biztosítja, miközben a TéT-szakdiplomaták szervesen illeszkednek az egységes, integrált külképviseletek és rajtuk keresztül a KKM hivatali rendjébe, így a helyszínen a többi diplomatához hasonlóan közvetlenül a külképviseletet vezető nagykövetnek vagy főkonzulnak vannak alárendelve. A szakmai irányítást az NKFIH a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályán keresztül látja el.

A TéT szakdiplomaták feladatai:

  • Információszerzés: figyelemmel kísérik és jelentésekben elemzik a fogadó ország tudománypolitikájának alakulását. Tevékenységükkel segítik a hazai tudománypolitikai döntések előkészítését.
  • Tájékoztatás: részt vesznek a magyar tudománypolitika eredményeinek népszerűsítésében. Tájékoztatást adnak a magyar tudomány- és technológia-politikáról, annak eredményeiről és az együttműködési lehetőségekről.
  • Kapcsolatépítés: magyar intézmények és szervezetek kapcsolatépítésének elősegítésével aktív résztvevői a magyar kutatás európai és nemzetközi integrációjának.
  • Közvetítés: képviselik a magyar szakmapolitikai érdekeket külföldön. Érdekegyeztető tevékenységükkel közvetítő szerepet töltenek be a fogadó ország és Magyarország között.

Jelenleg 9 állomáshelyen (Berlin, Brüsszel, London, Moszkva, New-York, Párizs, Peking, Tel-Aviv és Tokió) szolgál TéT-szakdiplomata. A TéT attasékról és elérhetőségükről bővebben itt olvashat.

A TéT-szakdiplomáciai rendszer nyitottságát jelzik az éves rendszerességgel sorra kerülő attaséi beszámolók és a korábban kétévente megrendezésre kerülő, szélesebb nyilvánosság előtti bemutatkozást lehetővé tevő TéT-szakdiplomáciai konferenciák. A széles szakmai közönség számára szervezett TéT-szakdiplomáciai konferenciák egy-egy kiemelt téma köré szervezve átfogó képet nyújtanak a partnerországok és az EU vonatkozó gyakorlatáról és a magyar kapcsolódási lehetőségekről.

 

Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH)

A Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH) a Magyar Állam hozta létre nemzeti külgazdasági stratégiájának megvalósítójaként, kisebbségi tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Célkitűzése, hogy tevékenységével új piacokat, új lehetőségeket nyisson meg a magyar kis- és középvállalkozások előtt és segítse azokat a versenyképes cégeket, amelyek keresik az új export lehetőségeket, de nem rendelkeznek a külpiacra lépéshez szükséges ismeretekkel, szakemberekkel és kapcsolatokkal.

2014-ben, a külgazdasági tevékenységek a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe történő integrálása és koncentrálása eredményeképpen, a teljes exportfejlesztési tevékenység a Magyar Nemzeti Kereskedőház égisze alá került.
Tekintve, hogy az export dinamikus növekedéséhez gondoskodni kell az üzleti lehetőségek megteremtéséről is a kis- és középvállalkozások számára, a Kereskedőház partnerei számára komplex szolgáltatást nyújt: az exportlehetőségek feltárásával, biztosításával, illetve közvetítéssel – az ajánlattól egészen a leszállításig – támogatja a magyar vállalkozásokat, de a nemzetközi fejlesztési pályázatokon való részvétel és a külkereskedelmi ügyletek teljes körű lebonyolítása terén is segítséget biztosít.

Szolgáltatások:

  • exportlehetőségek feltárása
  • célpiacok elemzése
  • magyar áru és szolgáltatás alap kiajánlása
  • külkereskedelmi ügyletek teljes körű lebonyolítása
  • szolgáltatások nyújtása ajánlattól a szállításig
  • üzlet nyomon követése
  • szállítmányozási, logisztikai szolgáltatások szervezése
  • vevői kapcsolatok ápolása a külpiacokon
  • külkapcsolati háló folyamatos bővítése

 

Exportfejlesztési eszközök, programtípusok

A fentebb említett célpiacok elérését külföldi cégre szabott üzletember-találkozók, szakkiállítások, start-up rendezvények, az ágazaton belül egyes feltörekvő alágazatokra specializálódott rendezvények (például banki informatika, mobilkommunikáció és -alkalmazások stb.), valamint roadshow-k szervezésével segíti elő. Az IKT szektort érintő ágazati rendezvényeink az EU, a Közel- és Távol-Kelet, valamint Észak-Amerika piacait célozzák.

A Kereskedőház számos nemzetközi IKT kiállításon való megjelenést támogat évről-évre, 2016-ban az alábbi rendezvényeken várhatók támogatott megjelenések:

2016. február 22-25.: Mobile World Congress, Barcelona, ahol 7 cég támogatott részvétele várható.

2016. március 14-17.: CeBIT – Global Event for Digital Business, Hannover, ahol pedig 8 cég mutatkozhat be.

(2015-ben támogatott rendezvény volt még az októberben, Dubajban megrendezésre kerülő GITEX Technology Week, a 2016-os eseményről még nem született döntés.)


Az Enterprise Europe Network (Európai Vállakozás-fejlesztési Hálózat) magyarországi partnereként nagyobb találkozókhoz és kiállításokhoz (Mobile World, CEBIT stb.) kapcsolódóan B2B találkozókat is szervez. Ez a szolgáltatás bárki számára elérhető, azaz nem csak az adott rendezvényen kiállítók élhetnek vele. Ezzel kapcsolatos további információk a Kereskedőház honlapján olvashatók.

 

Célpiacok

Ami a piaci kilátásokat illeti, tekintettel arra, hogy az ICT piac globális, a magyar cégek gyakorlatilag a világ bármely részén felléphetnek szoftverexportőrként. Az informatikai kivitel célországok szerinti eloszlása az Európai Unió tagországainak dominanciáját mutatja, Németország számít elsődleges piacnak, ezt követi Svédország, majd Ausztria és Csehország. A környező országokba irányuló kivitel tekintetében a korábban is fontos célpontot jelentő Románia és Macedónia mellé Szerbia és Ukrajna is felzárkózott. Több olyan ország van, amelyek estében az export teljesítmény nagyban függ egy-egy vállalat sikerétől, egy-egy nagyobb volumenű projekttől. Ilyen például Svédország, Csehország, Macedónia, Ukrajna. Ezzel szemben Németország, Ausztria, Románia, az USA olyan piacoknak számítanak, amelyekhez a magyar informatikai cégek sokkal több szállal és intenzívebben kapcsolódnak. Emellett egyre komolyabb érdeklődés mutatkozik a Közel- illetve Távol-Kelet irányába is. Szingapúr például a 2012-ben Magyarországgal kötött szabad kereskedelmi megállapodás miatt különösen kiemelt célország lehet. A FÁK országokban is számos lehetőség nyílhat például infrastruktúra fejlesztési projektekhez kapcsolódó IT szolgáltatások nyújtására.

 

Külpiaci Kereskedőház-Hálózat

A Magyar Nemzeti Kereskedőház külpiaci kereskedőház-hálózata segítségével kívánja komplex szolgáltatásait biztosítani, amely által gyorsabb információáramlás, és a célország speciális gazdasági-társadalmi igényeinek megfelelő exporttevékenység jön létre.

2014 végéig 25 helyszínen nyíltak kereskedőházak, az alábbi régiókra fókuszálva. 2015-ben tovább bővül az a kapcsolati háló, melynek segítségével egyre több országban jelenhetnek meg hazai vállalkozások termékei és szolgáltatásai.

  • FÁK országok
  • Nyugat-Balkán
  • Ázsia
  • Közel-Kelet
  • Afrika
  • Latin-Amerika
  • Közép-Európa

 

Partner Program

A Magyar Nemzeti Kereskedőház kapuja minden hazai vállalkozás előtt nyitva áll, Partner Programjába folyamatosan várja a jelentkezőket. A Partner Programban való részvételhez mindössze egyetlen regisztrációra van szükség. A programban való részvétel a jelentkezők számára térítésmentesen biztosított.

Cégregisztráció és további információk:

  • MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
  • 1095 Budapest, Ipar u. 5.
  • www.tradehouse.hu
  • info@tradehouse.hu
  • + 36 1 810 16 00

Az IKT szektorral támogatással kapcsolatos további információk:

  • Kvassay Krisztina (infokommunikációért felelős ágazati szakértő)
  • kvassay.krisztina@tradehouse.hu