Blockchain evolúció: megértés nélkül nincs üzlet

Az IVSZ DIGITALK meetup sorozatának legutóbbi eseményén a blokklánc iránt érdeklődő, vagy abban érdekelt szereplők tudhattak meg többet a technológiáról. Az SAP épületében tartott eseményen három szakmai előadás, valamint az ezeket követő kötetlen beszélgetés adta a hátteret a blockchain, és az abban rejlő üzleti lehetőségek megértéséhez.

A digitális gazdaság már most is jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaság teljesítményének alakulásában, mely folyamat az új technológiák alkalmazásával még nagyobb fordulatszámra emelhető. A gazdaság technológiai pályára való állítása a versenyképesség elsődleges záloga, ezért az IVSZ szakmai a rendezvényein kiemelten foglalkozik azokkal a megoldásokkal, amelyek főszerephez juthatnak a jövőben.

Az elmúlt évtizedben valószínűleg minden újonnan megjelent, vagy egyre nagyobb körben terjedő technológia átélte azt, amit a blockchain. A legtöbb esetben az értelmezés, az üzleti potenciál feltárása, a fogalmak tisztázása, majd az üzleti folyamatokban való alkalmazás egységnyi idő alatt történt, amihez képest a blokklánc hazai viszonyok közötti, szélesebb körben történő értelmezése érezhetően hosszabb ideig tart.

Éppen ezért a meetup történéseit rendhagyó módon érdemes fordított idősorrendben felidézni, hiszen az előadások utáni beszélgetés annyi hasznos információt tartalmazott, amivel maguk az előadások vagy üzleti forgatókönyvek is könnyebben értelmezhetők.

Kevés fogalmunk van róla

A blockchain mögött álló technológia meglehetősen bonyolult, de az általa nyújtott lehetőségek sem túlságosan könnyen megfogalmazhatók, ezért kezdésnek érdemes a The Blockchain Revolution c. könyv meghatározását elolvasni: „A blockchain a gazdasági tranzakciók kikezdhetetlen, digitális könyvelése, amely programozható úgy, hogy ne csak a pénzügyi tranzakciókat jegyezze meg, hanem virtuálisan bármit, ami az értékhez kapcsolódik.”

A Blockchain Competence Center ide vonatkozó oldala azzal egészíti ki mindezt, hogy a „blockchain technológia sebességét és megbízhatóságát egy új típusú adatrögzítési technika teszi lehetővé, amely garantálja, hogy mindenkinek ugyanazok az információk álljanak a rendelkezésére, amelyet ugyanakkor semelyik résztvevő nem képes törölni vagy módosítani. Így lehetséges az, hogy nincs szükség egy megbízható, harmadik félre.” A technológiai alapokat a matematika és a kriptográfia adja, ezért nem másítható meg az így tárolt információ.

Ennyi definiálás feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy ne csak a blockchain fogalma, hanem a meetup szereplői által elmondottak is értelmet kapjanak. Az előadásokat követő beszélgetésben Országh Örs úgy fogalmazott, hogy „a blokklánc decentralizált ugyan, de nem olyan, mint a torrent. Lényeges körülmény, hogy nem adattárolásra szolgál, hanem bizonyítékok lehorgonyzására. Úgy kell elképzelni, mint egy digitális zöld kártya, amit az ember a blockchain segítségével ad át, vagy juttat el.”

Komoly akadályt jelent a vállalatok szemléletének, hozzállásának kérdése is. Az előadók szerint nem hosszasan tanulni kell a blockchaint, hanem a mögötte húzódó szemléletre ráérezni. Gyakori probléma a fogalmak összetévesztése, keverése – útmutatóként elhangzott az a tanács is, hogy „akinek egy fejlesztéssel kapcsolatos mondandójában a blockchain kifejezés minden esetben helyettesíthető az adatbázis szóval, akkor az nem blokklánc projekt, vagy megoldás.”

A fejlesztések tervezése esetén ma már nagy könnyebbség, hogy sok esetben a cégeknek „mindössze” az üzleti logikát kell kitalálniuk, minden egyéb eszköz, platform, infrastruktúra szolgáltatásként a rendelkezésükre áll. Ezért az előadások során felmerült BaaS, azaz „blockchain-as-a-service” fogalma is tisztázást kívánt, hiszen elsőre nehezen érthető, hogy egyébként bárki által hozzáférhető technológiát, hogyan és miként nyújthat szolgáltatásként egy olyan cég, mint a Microsoft, a Deloitte, vagy éppen az SAP. Ezt a dilemmát Faluvégi János oldotta fel: „az országokban általában demokrácia uralkodik, az ott élők jellemzően szabadon élnek, dolgoznak, a konkrét játékszabályokat és kereteket azonban mindig az állam határozza meg” – hasonlóan működik ez a BaaS esetében is.

Az előadók a hazai piacot kísérletező, egyelőre főleg PoC (Proof of Concept) projektekben gondolkodó közegnek írták le, ahol még nem sok végig vitt fejlesztést lehet találni. Általános nehézséget okoz a megfelelő szakemberek megtalálása, ezzel együtt az viszont egyre egyértelműbb a cégek számára, hogy a blokklánc technológia miatt alapvetően nem lesz drágább egy fejlesztés. Ahogy az a kép is tisztulóban, miszerint a blockchain alapú projektek 60-70 százaléka továbbra is masszív informatikai alapokat igényel.

Hogy néz ki ez az üzlet nyelvén?

Ezt a térképet rajzolta fel a három előadás is, melyek sorát az SAP képviseletében Faluvégi János, a cég presales specialist munkakörében dolgozó szakembere nyitotta meg. János azt mutatta be, hogy az SAP milyen blokklánc alapú szolgáltatásportfólióval rendelkezik, amit a cégek elsősorban az ellátási lánc kapcsán tudnak kihasználni. Ezek jellemzően az anyagkövetést, a termék valódiságának megállapítását, valamint a gyártás támogatását jelenti, vagyis a blokklánc alapú technológia olyan területeken segít, amelyek közvetve és közvetlenül is értéket teremt a vállalkozásnak. A téma még jobb érthetőségéhez nagyban hozzájárult az a videó, amelyben egy halász által kifogott hal teljes életútját, annak azonosítását, nyomon követési lehetőségeit mutatta be.

A blokklánc karakterisztikája azt sugallja, hogy szinte minden olyan területen lehet hasznos az alkalmazása, ahol tranzakciók történnek, illetve bizalmi, kockázati tényezők is felmerülnek. Ilyen például az online jegyértékesítés, amiről Országh Örs, az Interticket innovációs igazgatója tartott előadást. Örs egy már egyszerűsített (!) ábrával szemléltette azt a blokklánc alapú rendszert, amiből sütött, hogy mennyi lehetőség van a további fejlesztésekben. A blockchain alapú rendszerben minden tranzakció nyomon követhető, ellenőrizhető, valós idejű adatokat ad, vagyis egy jegyeladás során, az abban érintett feleknek nem kell hosszú napokig várnia az elszámolásra. A rendszer a másodlagos („használt”) jegypiac kapcsán is komoly lehetőségeket tartogat, hiszen egy mobilra alkalmazott, blokklánc alapú (tokenizált) jegyvásárlási rendszeg rengeteg visszaéléstől kímélheti meg a piaci szereplőit, a vásárlókról nem is beszélve.

A harmadik üzleti lehetőséget Tar Domokos a One Step Beyond képviseletében tárta a közönség elé. A svájci illetőségű, a hazai piacon egy éve aktív csapat egy olyan blokklánc alapú rendszeren dolgozik, amely luxus termékek, jelen esetben órák garanciális nyomon követését, valamint az eredetének bizonyítását végzi. A termékkategória elég magyarázat arra, hogy miért van, lehet ebben nagy szerepe a blokkláncnak: az óratesten, illetve szíjon elhelyezett gyártói azonosítók alapján egy digitális felületen követhető az adott termék életútja. Az első eladást követően minden adásvétel biztonságosan, csalhatatlanul és megmásíthatatlanul visszakereshető, az eredetiség igazolható, ami jelenleg semmilyen egyéb eszközzel, vagy módszerrel sem oldható meg minden kétséget kizáróan.

A fenti eseteken és alkalmazási területeken kívül még egy sor olyan iparág (pl. autóipar) merült fel a meetup során, ahol a blockchain szerepet kaphat a közeljövőben. Az előadások azt is jól példázták, hogy a technológia, noha szélesebb körben így vált ismertté, nem szükségszerűen a fintech fejlesztések velejárója, viszont minden olyan esetben alkalmazható, ahol kiemelten fontos, hogy egy piaci folyamat, tranzakció összes szereplője számára ugyanazok az információk álljanak a rendelkezésére.

Az IVSZ DIGITALK meetup sorozatának következő eseményén Magyarország vezető technológiai szakértői mutatják be, hogy milyen menedzsment, technológiai és humán felkészültség szükséges ahhoz, hogy a cégek versenyképesek maradjanak és hatékonyak legyenek a 21. században. Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés során kiderül, hogy mennyire felkészültek a hazai vállalatok a robotok befogadására jelenleg, mi várható a közeljövőben, milyen problémákra kell a piacnak felkészülnie?