IVSZ szoftver- és szolgáltatás export kutatási jelentés 2015
A szoftver és szolgáltatás exportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág közül, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Az évente 25-30 százalékkal növekvő szoftver és szolgáltatás export meghaladja a 400 milliárd forintot, az IKT export – a hozzáadott érték tekintetében – a teljes magyar export 8 százaléka.
Az IVSZ 2012 óta végez export kutatást, amelyben a szoftver és szolgáltatás export volumenét, növekedését, sikereit vizsgálja. A kutatásból kiderül, hogy 217 vállalat exportál 50 millió forintot meghaladó mértékben, az IKT export bevételének pedig közel 40 százalékát olyan cégek adják, akiknek Magyarországon születnek az üzleti döntései. A kutatás legfrissebb, 2015. év végén elkészült verziója, a vállalkozások 2014. évi lezárt üzleti eredményeit tartalmazza.
Egyedülálló növekedési dinamika
A nagy hozzáadott értékű szoftver és szolgáltatás export évi 25-30 százalékos dinamikával nő, amely képes volt ellensúlyozni az elektronikai összeszerelő üzemek volumen termelésének jelentős csökkenését is. Több elektronikai vállalat is csökkentette vagy megszüntette termelését Magyarországon (például a Nokia), de ennek ellenére is nőni tudott ez az export ágazat.
A hazai szoftver- és szolgáltatás export a Nemzeti Infokummunikációs Stratégiában megfogalmazott célok szerint reálisan 5 év alatt lehetne megduplázható, de az IKT export megkétszerezése jóval a célidő előtt megvalósul. Mindez úgy, hogy ez a terület nem élvez állami stratégiai támogatást, a vállalkozások fejlődése organikus.
Kiemelkedően magas hozzáadott érték
A szoftver és szolgáltatás export meghaladja immár a 400 milliárd forintot, az IKT export – a hozzáadott érték tekintetében – a teljes magyar export 8 százaléka. A digitális vállalkozásokat gyakran sorolják a szolgáltatások közé, nincs ugyanis kézzel fogható termék, de valójában a szoftver létrehozása is egy termelési folyamat.
A szoftver- és szolgáltatás exportban a teljesítmény közel teljes egésze hozzáadott érték, nem állítható vele szembe alkatrész vagy nyersanyag behozatal.
Az egyes ágazatok export mérésénél, a támogatási politika meghatározásánál a volumen mellett a hozzáadott értéket is érdemes figyelembe venni. A szektor hozzáadott érték teremtő képessége kiemelkedően magas – más szektorokkal ellentétben szinte teljes egészében hazai hozzáadott érték, olyan magyar szellemi tevékenység, mely alapvetően import nélkül, kizárólag emberi munkán, hazai tudásbázison alapul. Az IKT exportnak jellemzően nincs különösebben nagy beruházás igénye sem, az erőforrás igénye is jóval alacsonyabb más ágazatoknál. Egyszerűen fogalmazva: a szoftver termeléshez lényegében csak számítógépek, irodahelyiségek és a képzett munkaerő szükségesek.
2014. évi IKT export
A 2013-as és 2014-es adatok összevetése kapcsán jól látszik, hogy a szektor egésze dinamikusan és folyamatosan nő, de a különböző jellegű vállalatok export bevétele eltérően változik. A 2013. évi 349,4 milliárd forint export bevétel nőtt 2014-ben 400,5 milliárd forintra.
Legnagyobb mértékben a multik export árbevétele nőtt (33%), hasonló dinamikával nőtt a szolgáltató központoké és a startupoké (24-24%), illetve ezt megközelítően a nemzetközi vállalatoké (20%). A hazai cégek esetén 20 százalékos csökkenés figyelhető meg – igaz ez egyszeri tételnek tudható be: a 20 milliárd forint export árbevételű, Gattyán György tulajdonában álló Docler-cégcsoport jelentős része kivonult Magyarországról. Amennyiben ez nem történt volna meg, akkor a hazai tulajdonú vállalatok körében is 4 százalékos növekedés lett volna. Jellemzőek a cégfelvásárlások is, aminek eredményeképp a hazai közepes- és nagy IT vállalatok globális multivállalatok tulajdonába kerülnek, így a hazai nagyvállalatok részből folyamatos átáramlás van a multi körbe. Többnyire a felvásárolt cégek különálló divízióként működnek tovább, de előfordul a teljes beolvadás is. Az elmúlt években az IND – Misys, Disctinction – Skyscanner, Ustream – IBM, Radoop – Rapidminer, SequenceIQ – Hortonworks akvizíciók voltak a jelentősebbek. Egy bizonyos méret felé nőve természetesen, hogy a globális piaci hatékonyság miatt a versenyképes megoldást kifejlesztő vállalatot felvásárolja egy olyan szereplő, akinek kiterjedt ügyfélhálózata van. Az IND esetében az addig 40 banki partner helyett a Misys révén 1800-ra nőtt azon bankok száma, ahol megjelenhettek az IND szoftverei.
A fenti hatás is hozzájárul a különböző kategóriák arányainak változásaihoz: bevétel tekintetében az látható, hogy míg a hazai cégek árbevételének aránya 22 százalékról 16 százalékra csökkent, a startupok aránya 3 százalék maradt, a multik 5 százalékról 6-ra és a nemzetközi cégek 16 százalékról 17 százalékra növelték részüket. Jelentős növekedést a szolgáltató központok mutattak: 54 százalékról 58 százalékra nőttek.
A hazai KKV-k aránya egyedülálló az ágazatban
Az IKT export bevételének közel 40 százalékát olyan cégek adják, akiknek Magyarországon születnek az üzleti döntései – legyenek azok hazai cégek, nemzetközi cégek, azaz külföldiek által felvásárolt magyar cégek vagy startupok. Egyetlen más ágazatban sem ilyen magas a hazai vállalatok aránya.
A legnagyobb szeletet (54%) kihasító SSC-k (Shared Service Center) olyan szolgáltató és fejlesztő központok, külföldi multik által létrehozott központok, amelyek elsősorban a cég a nemzetközi leányvállalatait szolgálják ki, kifejezetten szolgáltatás export tevékenységet folytatnak.
Arányaiban második helyen (17%) vannak a nemzetközi cégek, olyan magyar vállalatok, amelyeknek Magyarországon születnek üzleti döntései, de részben vagy teljesen külföldi tulajdonos/befektető által felvásárolt magyar vállalkozások, mint például a Prezi.com. Harmadik helyen (16%) vannak a hazai cégek, magyar tulajdonú és magyar irányítás alatt álló vállalkozások, főképp kis- és középvállalkozások. A multik, multinacionális vállalatok 6 százalékos részesedéssel bírnak, míg az „innovatív mikrovállalkozások”, azaz a startupok 3 százalékot.
2012-höz képest megduplázódott azon cégek száma, akik 100 millió forintot meghaladó export bevételre tettek szert.
Ha az exportáló cégek számát tekintjük, akkor látható, hogy a 100 millió forint feletti export árbevétellel rendelkező 167 cégből 108 magyar vállalat (64,7%). A legfeljebb 50 forint export árbevétellel rendelkező 217 cég közül 151 magyar, (69,6%) a következő nagyságrendben, az 50-500 millió forint közötti export árbevételű, jellemzően szoftvereket exportáló vállalkozások esetében is kiemelkedő a magyar cégek aránya (82,3%). Sőt, még a 10 milliárd forint export árbevételt meghaladó, főleg szolgáltatásokat nyújtó 10 cég közül is 4 magyar van.
Magyar sikerek
A magyar exportpiac egészséges szerkezetű, dominálnak az innovatív és nemzetközileg is sikeres magyar szoftverfejlesztő KKV-k és egyre nagyobb számban vannak jelen sikeres startup vállalkozások is. A magyar IKT cégeknek már most is komoly piaca van külföldön, és további fejlődés várható, elég csak a sikeres, hazánkból indult cégekre, például az NNG-re, a Prezire, a Ustreamre, vagy éppen a LogMeInre gondolni. Az NNG az autós navigációs rendszerek vezető szállítója, amely 50 százalékos növekedést ért el 2014-ben, és 16 milliárd forintról 24 milliárd forintra növelte export bevételét egy év alatt. Fontos szereplő a magyar alapítású, amerikai székhelyű LogMeIn-t, amely kulcs világpiaci szereplő lett a távoli számítógépekre belépés és az Internet of Things eszközmenedzsment terén is. A LogMeIn cégértéke 466 milliárd forint – hasonlításképp, a Magyar Telekom cégértéke 398 milliárd forint.
Kiemelkedő cég a biztonságtechnika terén a BalaBit, amely 100 százalékos növekedést produkált egy év alatt. Ha pedig a Magyarországon tevékenykedő multikat vizsgáljuk, akkor megemlítendő az Ericsson, a mobilhálózatok vezető szállítója, amely 1600 mérnököt foglalkoztat, így dolgozónként 20 millió forint export bevételt állítanak elő – miközben jelentős szerepe van az egyetemi kutatási projektek indulásában és működésében is.
Extrém ugrások – 2249 százalékos növekedés: lehetséges!
A szektor export növekedésének mértékét számos cég meghaladta, közülük is kiemelkedő néhány: a Computercenter Services Kft. a 2013. évi 44 millió forintról 1 milliárd 30 millió forintra növelte bevételét, ami 2249 százalékos növekedést jelent, a Systemax Business Services Kft – 805 százalékos növekedést ért el azzal, hogy 621 millió forintról 5,62 milliárd forintra nőtt az export bevétele, a Telenor Common Operation Zrt. 880,3 millió forintról nőtt 4,7 milliárd forintra, ami 438 százalékos növekedés.
Akadályok a további növekedés előtt
Bár a fejlődés eddig organikus volt, és konkrét stratégiai irányok és komolyabb szubvenció nélkül alakult így, de állami segítség nélkül e növekedés kifulladhat. Az export alapja az elérhető munkaerő, ha ezt nem tudja hazánk gyorsan és jelentősen bővíteni, akkor megáll a fejlődés. A kizárólag külföldre dolgozó SSC-k, nemzetközi fejlesztő központok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból, a véges munkaerő miatt ez komoly veszély a hazai KKV-kra nézve. Több példa is mutatja, hogy a betelepülő SSC-k képesek tovább emelni a kínált béreket, amivel a helyi, induló KKV-k nehezen tudnak versenyezni. A szoftver- és szolgáltatás export magas hozzáadott értéke abból adódik, hogy a kritikus erőforrása
Export-fejlesztési elképzelések
A fentiek tükrében szükséges egy IKT export akcióterv kidolgozása az állami intézményekkel közösen, amely hatékony segítséget tud nyújtani az IKT export növekedési dinamikájának fenntartásához. Az SSC-k esetén fontos a bővítés támogatása, a külföldi munkaerő befogadásának könnyítése, ellenkező esetben a SSC-k bővülése veszélyeztetheti a KKV szektor szakembereit.
A hazai cégeknél szükséges egy teljes életciklusú (a kezdetektől a terjeszkedési szakaszig tartó) finanszírozási rendszer kialakítása, illetve a piacra lépés még hatékonyabb támogatása. Hogy 2020-ra Budapest valóban Közép-Európa startup fővárosa lehessen – de legalább szintben maradjon a régió más nagyvárosaival. Szükséges a „Runway Budapest 2.0.2.0” folytatása, amely segítheti, hogy minden feltétel adott lehessen egy versenyképes startup és innovációs ökoszisztéma megszületéséhez: megfelelő oktatási és képzési háttér, a forrásokhoz való hozzáférés lehetősége, az innovációt segítő adó- és szabályozási rendszer, valamint a hatékony támogató környezet.
Várható eredmények: +1000 milliárd GDP
Az IKT export növekedése 20 ezernél több munkahelyet, további 400 milliárd forint export árbevételt eredményezhet; a GDP hatást tekintve, az input multiplikátor alapján további 60 ezer munkahelyet, és további 1000 milliárd forint árbevételt jelent – a piacbővüléssel párhuzamosan történő digitális kompetenciák fejlődése pedig általánosságban versenyképesebb gazdaságot és az állampolgárok számára jobb életminőséget eredményezhet.
Nehézségek az IKT export felmérés készítése során
A kutatás folyamán tételesen megvizsgáltuk mind a 217 céget, amely 50 millió forint feletti export-bevétellel rendelkezik. A kutatás a korábbiaknál teljesebb körű merítéssel készült: TEÁOR számok alapján, az Opten adatbázist figyelembe véve, mindez kiegészítve a 2013-as felmérés adataival, illetve az IVSZ taglista alapján megkeresett cégekkel. Ennek megfelelően jelentősen nőtt a 2013-ra vonatkozó (utólagos) becslés, amely így 260,4 milliárd forint helyett 349,4 milliárd forint lett.
Jelenlegi mérési pontok hátránya, hogy a TEÁOR miatt nem látszik az IT ipar dinamikája, illetve, hogy nem létezik teljeskörű hozzáadott érték (főleg az importtól megtisztított) mérés, továbbá, hogy a foglakoztatás területén – szintén a TEÁOR miatt – nem látszanak az ügyfél oldali IT munkahelyek, illetve a versenyképesség terén pedig nincs mérés az IKT horizontális hatására.
