Országos iparfejlesztés finn módra

Az INNO PROVEMENT EU program keretén belül ellátogattunk Finnország Kajaani régiójába, ahol megismerkedtünk helyi és országos iparfejlesztési (Ipar 4.0) kezdeményezésekkel, valamint ezek közvetítő szervezeteivel.

A megközelítőleg öt és félezer magyar, termelő kkv-ból körülbelül 2500 működik az EU által kiemelten fejlesztendő, úgynevezett konvergencia régiókban, melyeknek nagyjából negyede (nagyságrendileg 600 kkv) aktivizálható fejlesztési és modernizációs témában.

A hazai fejlesztési projektek jellemzően azzal indulnak, hogy a gazdasági és szakpolitikai célok megvalósításához eszköz- és feltételrendszert rendelnek, majd a projekt felállítja a saját szervezetét, melynek meghatározó része a marketingtevékenységre fókuszáló kommunikációs munkacsoport is. Ezzel párhuzamosan a projekt nyilvántartási folyamatai is elindulnak (a legjobb esetben CRM rendszert is felhúznak), amely során a cél, hogy az adatokat szervezetenként elkülönítve, siló jellegű adatállományokban tárolják – ám ez sajnos nem mindig teljesül.

A projektek így egymástól elszigetelve, egymás tevékenységeiről alig értesülve működnek. A fejlődni kívánó kkv-k vezetőinek sok idejébe, a tulajdonosoknak pedig nem elhanyagolható kockázatvállalásába kerül a részvétel. Mindezért cserébe az ígéreti oldalon a termelékenység növekedése és/vagy a piaci bővülés szerepel, az igénybe vehető szolgáltatások pedig a képzés, tanácsadás, finanszírozás hármasának különböző arányú keverékét nyújtják.

A finn modell

Finnországban azonban más a kép: itt olyan országos és területi szakpolitikai stratégiák működnek, amelyeket egyetemek, szakmai szervezetek és állami stakeholder-ek dolgoznak ki a piac bevonásával. A projektek regionális szinten születnek, és a kialakítás során figyelembe veszik a helyi adottságokat, ágazati dominanciákat. Az irányító hatóságok szintén regionális szinten működnek, a projektek pedig egy dedikált kommunikációs szervezeten keresztül juttatják el az információkat a kkv-khoz. Ezt a kommunikációs szervezetet a projekt szakmai munkacsoportja látja el közérthető információkkal, illetve a felmerülő költségeket is ők fedezik.

A finn receptnek két fontos összetevője van: egyrészt a finn kkv-kal egyetlen szervezet kommunikál, a támogatási projektek pedig „csak” a tartalomért felelnek, illetve fedezik a rájuk eső kommunikációs költséget. Másrészt a digitalizációs fejlesztések támogatását a kkv-khoz legközelebb álló szakmai klaszterekre bízzák.

Utunk során egy faipari klaszter működésén keresztül kaphattunk képet a finnek üzletfejlesztési és modernizációs megközelítéséről. A résztvevő kkv-k egymás üzleti modelljében a közös elemekre együttesen keresnek digitális megoldásokat. A klasztertagok egy nyelvet beszélnek, mert azonos képzéseken vesznek részt. Nem ingyenesen ugyan, de minél több releváns pályázaton elindulva igyekeznek önköltségen fejlesztési erőforrásokat bevonni. Jelenleg leginkább a mindannyiukat érintő közúti árufuvarozás és logisztika kkv-kon átívelő harmonizálása foglalkoztatja őket.

Centralizált tudásmegosztás és összehangoltság

A magyar szakpolitika is erősen támogatja az ipari parkok kialakítását, illetve a klaszterek szervezését. Ezek célja többek közt az, hogy a lazán csatolt közösségek egymás számára hasznos fejlesztési mintát tudjanak adni. Az elvárások ellenére ez azért sem tud megvalósulni, mert a földrajzi közösség néha nem elégséges összetartó erő a valós együttműködés kialakulásához.

Nem egyszer a támogatási rendszerek mögött álló szervezetek más és más minisztériumok irányítása alatt állnak, így nem tud olyan – a teljes anyagáramra vonatkozó harmonizált – finanszírozás kialakulni, amely valóban a digitalizált B2B kooperációhoz (Ipar 4.0) vezetne.

A Magyarországon kialakított támogatási környezet ugyan jelenlegi formájában nem lenne alkalmas az északi rokonok által alkalmazott kkv fejlesztési gyakorlat befogadására, mégis akad néhány olyan elv és gondolat, ami a jövőre nézve megfontolásra érdemes.

• A segítségnyújtás és tudásátadás minél centralizáltabban és már meglévő, bevált csatornákon keresztül működjön – a többcsatornás kommunikációs praktikák elenyésző hatékonyságát ilyen modellel lehet helyre billenteni.
• Ennek a dedikált kommunikációs szervnek nem csak a kkv-k irányában kell hatékonyan működnie, hanem fel kell készítenie minden olyan szereplőt is, akiknek rendszeres és közvetlen kapcsolatuk van a kkv-kkal.
• A nagy fejlesztési projekteknek pedig a marketingkommunikáció terhétől megszabadulva, hátrébb húzódva elsősorban tartalmi és szakmai támogatást kell nyújtaniuk.
• Elengedhetetlen az iparfejlesztési politikai kezdeményezések, támogató programok országos összehangoltsága, de a végrehajtást a lehető legkisebb helyi szervezetekhez érdemes delegálni.
• Az országos szervezeteknek a végrehajtásban önmérsékletet szükséges gyakorolnia, és csupán átlátható feltétel- és monitoring rendszerek működtetésére érdemes szorítkozniuk.

Ha szeretnél többet megtudni az ipari digitalizáció témájáról, jelentkezz IoT és ipar 4.0 munkacsoportunkba! A csatlakozással kapcsolatban keresd Tátrai Zsófiát.