Meet the Board – digitális bankok és analóg pénzügyek

2023.03.01

Az IVSZ rendszeresen jelentkező reggeli eseménysorozatát egy olyan témával indítottuk, ami húsba, pénztárcába, de még inkább üzleti stratégiába vág. A hazai bankok digitális fejlesztési stratégiái, az ezzel kapcsolatos elvárások és kihívások kerültek terítékre első Meet the Board eseményünkön, ahol az IVSZ elnöke beszélgetett a hazai bankszektor meghatározó szereplőivel.

„Egyre elmosódnak a határok az IT és az üzlet világa között, ezért is döntöttünk úgy, hogy ma reggel nem informatikai, hanem üzleti vezetőkkel fogunk beszélgetni” – ezekkel a gondolatokkal vezette fel Vinnai Balázs az IVSZ tagi exkluzív, Meet the Board című eseményét. A közel egy órás beszélgetés során azt járták körbe a szakértő vendégek, hogy milyen igények, akár kényszerítő tényezők mentén zajlanak a hazai bankok digitális fejlesztései.  

Az ügyfél diktál?

Az egyik ilyen kézenfekvő és a bankok életét alapjaiban meghatározó körülmény maga az ügyféligény, amivel kapcsolatban Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese azt jegyezte meg, hogy a digitális interakciók trendjét mára nem a bankok határozzák meg, ugyanakkor a bankolás társadalmi és edukációs kérdés is egyben. A vendégek egyetértettek abban, hogy az elvárások hatalmas súllyal nehezednek a bankokra, ugyanakkor ezeket más iparágak támasztják az ügyfelekben. Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese azt is hozzátette, hogy az igények egyáltalán nem egységesek, függnek kortól, anyagi helyzettől, ezért is rendkívül nehéz például a bankfiókok fenntartásának kérdése, hiszen amíg ebben ellenállás tapasztalható (és tapasztalható) az ügyfelek részéről, addig nem valósulhat teljes egészében a digitális bankolás. 

Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese szerint a kiszolgált ügyfélréteg nem egységes, és amíg naponta 50 ezer ember bemegy a bankfiókokba, addig a kevert csatornájú ügyintézésnek nagy jelentősége van. Ildikó azt is hozzátette, hogy a fiatal, edukált, városi ügyfelek ritkábban látogatják a fiókokat, az egyszerűségre törekednek, de az igényeik sem annyira kifinomultak, az idősebbek pedig inkább tanácsadást, komplexebb szolgáltatásokat igényelnek. 

Vinnai Balázs, Harmati László, Ginzer Ildikó, Ralf Cymanek

Kihívó kihívók 

Elkerülhetetlen és égető kérdés a tech óriások, neo bankok megjelenése, sőt, erősödése a piacon, valamint az, hogy ezek a szereplők hogyan alakítják az ügyfelek szokásait. Abban mindhárom vendég egyetértett, hogy a mobillal történő fizetést a mélyen beágyazott szolgáltatások (Apple Pay, Google Pay) végérvényesen megnyerték, velük már nem lehet és nincs is értelme versenyezni. A Revolut és a Wise kérdése már sokkal árnyaltabb, amivel kapcsolatban Ginzer Ildikó azt fejtette ki, hogy akkor értékelődik fel igazán egy bank, ha valamilyen probléma merül fel, mivel a neobankok esetében az ügyintézés nem minden esetben gördülékeny. A Bankholding szakembere hozzátette azt is, hogy a big tech cégek által kialakított, komplex banki ökoszisztémákat egyelőre távolinak látja. 

Ralf Cymanek és Harmati László egyaránt a költségek, díjak mentén foglalt állást a kérdésben: mindketten úgy látják, hogy ezek a szolgáltatók elképesztően magasra tették a mércét az ügyfelek kényelmes digitális kiszolgálásában, a bankolás folyamatának egyszerűsítésében, de azzal a körülménnyel a bankok nem tudnak versenyezni, hogy folyamatosan, hosszú ideje veszteséget termelve (elsősorban a Revolut) működnek a piacon és árazzák be magukat. A Raiffeisen szakembere úgy látja, hogy a Revolut a mai napig egy kiegészítő, másodlagos eszköz az ügyfelek kezében, és amint komolyabb, komplexebb szolgáltatásra, tanácsadásra van valakinek szüksége, akkor továbbra is a bankjához fordul. Harmati László véleménye szerint a napi bankolás igénye, hogy extra kényelmesen működjön, és fair módon legyen árazva, de a big techek ezt nem teszik lehetővé. Az Erste Bank vezérigazgató-helyettese hozzátette azt is, hogy a felelős bankban jobban hisz, fel kell ismerni és észrevenni ezen szolgáltatók előnyét, ugyanakkor „a pálya feléjük lejt, van egy szabályozói aszimmetria”. 

Szervezeti alkalmazkodás és agilitás 

A beszélgetés utolsó harmadában a szervezettel, emberi és egyéb erőforrásokkal összefüggő kérdések merültek fel, amiről Ginzer Ildikó azt gondolja, hogy „ez a digitalizáció legnehezebb pontja. Ildikó úgy gondolja (ezt a véleményt mindenki osztotta), hogy nem a bankszektor jelenleg a legvonzóbb iparág a szakemberek számára, és ha még meg is szerzik a tehetséges embereket, a megtartásuk még ennél is nehezebb feladat. Szervezeti és kulturális változásokra van szükség a teljes szervezet mentén, ami mellé jelentős menedzsment figyelmet és erőforrást kell rendelni. Ebben az egyik nagy veszély, hogy ez időigényes folyamat, amit a piac nem minden esetben vár meg.  

Ralf Cymanek úgy látja, hogy eltűnnek a szervezeten belüli korábbi határok, az agilitás hatja át a folyamatokat, a digitalizáció mindenhol, minden szinten megjelenik, és már nem válnak el olyan élesen a szerepek, mint korábban. Az Erste Bank hagyományosnak mondható szervezetében szintén elindult az agilitás mentén való építkezés. Harmati László kiemelte, hogy az elvárt skillek átalakultak, megváltoztak, ma már „crossover tudásra van szükség”, adatbázis képességeket, fejlesztési alapismerteket követel meg a piac, de az IT-nak is ismernie kell a pénzügyi folyamatokat, stratégiát egyaránt.

 

A Meet the Board nem áll meg, hiszen terveink szerint az év folyamán rendszeresen jelentkezünk új témákkal és eseményekkel, ahova továbbra is várjuk tagjainkat. A következő rendezvényünket március 28-ra tervezzük, amivel kapcsolatban hamarosan további információkkal jelentkezünk.