Versenyképes oktatás nélkül pedig nincs versenyképes gazdaság

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) üdvözli, hogy a NAT a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a digitális tanulási környezet és a digitális kompetenciák fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a digitális pedagógiai módszerek, tartalmak és megoldások a mindennapok gyakorlatában is széles körben elterjedjenek, az IVSZ sürgeti a kormány által már 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP) és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtását.

IVSZ: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplőinek szakmai szervezeteként a dokumentum pozitívumának tartja, hogy az egyes tantárgyak nevelési-oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT - túllépve a korábbi informatika tantárgyon - a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.

A digitális kultúra tantárgy bevezetése jelentős koncepcionális fejlődés a leszűkítő tartalmú informatikával szemben, hiszen már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira. Egyetértünk, hogy a digitalizáció a szimbólumokon, sajátos jel- és nyelvrendszeren, valamint a valós világ leképezésén keresztül valóban kulturális mélységet is kap.

A NAT-ban megfogalmazott ambiciózus digitális kompetenciafejlesztési célkitűzések tényleges megvalósulásának ugyanakkor csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a NAT-ban történt kellő mélységű nevesítés. (A „digitális” kifejezés 261 alkalommal fordul elő a szövegben, szemben az előző NAT 17 említésével.)

A digitális kompetencia-fejlesztésben azért kiemelkedő az oktatási rendszer szerepe, mert - a közkeletű vélekedéssel ellentétben - a mobiltelefonjukkal mesterien bánó diákok nem tudják maguktól elsajátítani a digitális kompetencia komplex rendszerét, és ebben – megfelelő digitális és/vagy pedagógiai jártasság hiányában – a legtöbb esetben a szülők általi generációs ismeretátadás lehetősége is korlátozott.

A digitális pedagógiai módszerek alkalmazása, a digitális és egyéb alapkompetenciák fejlesztése – ahogy arra az OECD több kutatása is rámutatott - hozzájárul az oktatás eredményességéhez, ami pedig közvetlen hatást gyakorol a gazdaság teljesítményére. Ez az összefüggés napról napra erősebb, hiszen a nyersanyagok és az alapvető infrastruktúra mellett egyre inkább a humán erőforrás minősége válik a vállalkozások és nemzetgazdaságok versenyképességének alapfeltételévé.

A digitalizáció nyomán terjedő automatizáció és robotika hatalmas mértékben javítja a termelékenységet - de a robotokat és az azokat működtető szoftvereket meg kell tervezni, meg kell építeni, le kell fejleszteni, majd e komplex rendszereket üzemeltetni is kell, ehhez pedig egyrészt magasan képzett informatikai szakemberek, másrészt digitálisan felkészült munkavállalók szükségesek minden ágazatban.

A robotok elsősorban a rutinjellegű feladatok esetében tudják kiváltani az emberi munkaerőt, ezért a munkáltatók egyre kevésbé a monotónia-tűrést, az előre meghatározott megoldások rutinszerű végrehajtását, az egyszer megtanult ismeretek repetitív előhívását várják el munkavállalóiktól. Ezzel szemben felértékelődik az új, hatékonyabb megoldások keresése, az együttműködés képessége, a kíváncsiság.

Ezek a „soft skills” gyűjtőfogalommal illetett készségek a LinkedIn tavalyi kutatása alapján a személyzeti döntésekért felelős vezetők 92%-a szerint a munkaerő kiválasztásánál ma már fontosabbak, mint a hagyományos szakmai ismeretek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szakmai ismeretek ne lennének fontosak; azok megléte azonban csak „beugró” előfeltétel. Két azonos szaktudású munkavállaló közül azt veszik fel vagy léptetik elő, amelyik kreatívabb, mer újító módon gondolkodni és amelyikük képes hatékonyabban együttműködni a kollégáival.

A jövő munkaerőpiacán és a jövő szervezeteiben azok lesznek sikeresek, akik gyorsabban megtalálják a problémák megoldásához szükséges releváns információt, akik hatékonyabban osztják meg tudásukat munkatársaikkal, és akik új minták kialakításával, a régi szabályok felülírásával, a környezet újrarendezésével képesek fenntartható módon átvezetni a rendszeren az új megoldást - legyen ez a rendszer egy pékség, vagy egy közlekedési csomópont vezérlése. A digitális környezet teszi lehetővé azt is, hogy az új megoldás akár tőlünk több száz kilométerre és akár egyszerre több száz helyen azonnal kijavítsa a hibás vagy megújítsa az elavult folyamatot.

Ahhoz, hogy egy országban a jövő munkaerőpiaca által elvárt készségekkel rendelkező munkavállalók minél nagyobb arányban álljanak a vállalkozások és a közszféra rendelkezésére, mellőzhetetlen alapfeltétel a digitális kompetencia megszerzése. Ez hasonló az írás-olvasás képességéhez, amely nélkül a legalapvetőbb tevékenységeket sem tudnánk ellátni azon a kényelmi szinten, amelyet megszoktunk és elvárunk az életben.

„A jövő elkezdődött, csak nem egyenlően elérhető” – fogalmazta meg évekkel ezelőtt William Gibson a digitális utópiák népszerű írója. Amennyiben a digitális készség a jövő kulcsa, akkor gyermekeinknek csak egy része léphet be a jövő ajtaján, ha nem adunk mindannyiuknak esélyt a digitális kompetenciák elsajátítására. A megfelelő digitális tudás nélkül nemcsak az informatikai ágazatokba nincs felvétel, hanem néhány éven belül a gazdaság egyetlen ágában sem lehet majd érvényesülni.

Önmagában a legtökéletesebb nemzeti alaptanterv sem képes biztosítani a digitális kompetenciák megfelelő fejlesztését, de fontos, hogy a legmagasabb szintű tartalmi szabályzó eszköz milyen célokat jelöl ki a digitális kompetencia-fejlesztés számára. A feladat nagyságát jól mutatja az OECD PISA felmérésének egyik eredménye, amely szerint az OECD tagállamok 15 éves diákjai közül 10-ből csak egyetlen tanuló volt képes megkülönböztetni a tényt a véleménytől.

Az IVSZ örömmel azonosította a NAT törekvései között a digitális kompetenciák fejlesztésének és a digitális tanulási környezet kialakításának szándékát, és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a magyar köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer digitális átalakítását.

Ebben a szellemben készült az IVSZ által 2015-ben megfogalmazott Digitális Oktatási Kiáltvány is, amelynek célkitűzései Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) kormányzati célként is megfogalmazódtak. Ennek köszönhetően mára a legtöbb feladat-ellátási helyen sor került a sávszélesség bővítésére és a megfelelő WiFi-hozzáférés kiépítésére. A következő években a sávszélesség-igény további bővülésével feltehetően e téren is szükség lesz a DOS célkitűzéseinek felülvizsgálatára, ahogy a DOS számos további intézkedésének következetes megvalósítása sem tűr halasztást.

A DOS-ban foglaltakkal összhangban javasoljuk többek között

  • a tartalmi szabályozás átalakítását (értelmezésünkben e folyamat első lépésének tekinthető az új NAT);
  • a köznevelési intézmények NAT-ban előírt digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges eszköz-ellátottságának biztosításához, karbantartásához és rendszeres cseréjéhez szükséges források biztosítását;
  • a digitális kultúra tantárgy tanításához és az egyéb tantárgyakba ágyazott digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges továbbképzések biztosítását a pedagógusok számára;
  • a tanárképzés átalakítását, kiemelt hangsúlyt helyezve mind a digitális kompetenciákra, mind a digitális pedagógiai módszerek elsajátítására;
  • a pedagógus életpálya rendszerbe a digitális pedagógiai megoldások alkalmazásának kötelező elvárásként történő beépítését;
  • a kimeneti követelmények között (például az érettségiben) a digitális kompetencia mérhető meglétére vonatkozó elvárás rögzítését (ebben a tavaly elfogadott DigKomp Kormányhatározat nagy lépést jelent, hiszen megfogalmazza egy egységesen meghatározott és elismerhető digitális kompetencia keretrendszer alapjait);
  • a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában rögzített további feladatok maradéktalan végrehajtását.