2024. szeptember 19-20-án a MENTA Konferencia ismét központi szerepet játszott a digitális és technológiai szektor jövőjének alakításában. Az iparág vezető szereplői és innovátorai összeültek, hogy megvitassák a gazdasági és társadalmi versenyképesség előtt álló legfontosabb kihívásokat, valamint meghatározzák a fejlődés irányvonalait.

A digitalizáció már nem csupán egy szektorális trend, hanem elengedhetetlen minden gazdasági ágazat számára a versenyképesség fenntartásához! A MENTA 2024 nemcsak friss elemzéseket, hanem gyakorlati iránymutatásokat is kínált a résztvevőknek. Az idei konferencia különösen a mesterséges intelligencia, a felhőtechnológiák és az adatkezelés világába nyújtott betekintést, felvértezve a szakembereket a jövő kihívásaira. 

Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, a megnyitón egy új korszakról beszélt a KKV-k számára. Kiemelte, hogy a nemrég létrehozott államtitkárság célja a technológiai innovációk és a vállalkozások támogatása, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára és a digitalizációra. Azt is hangsúlyozta, hogy a szabályozás nem akadályozni kívánja a fejlődést, hanem segíteni azt, és igyekeznek elkerülni a túlzott bürokráciát. Egy olyan jövőképet vázolt fel, ahol a KKV-k szoros együttműködésben, gördülékenyen tudnak kapcsolódni a legújabb technológiai fejlesztésekhez, legyen szó AI-ról, 5G-ről vagy akár a dróntechnológiáról. 

Irány az űr!

A digitális világ térképe egyre gazdagabb és izgalmasabb vonásokkal gazdagodik a 4iG Space & Defence legújabb fejlesztéseinek köszönhetően. dr. Sik András, a 4iG Space and Defence Technology Plc. Vezérigazgatói tanácsadója elkalauzolt minket a digitális világ legújabb határaira, ahol a földmegfigyelési műholdak és drónok már nem csupán a sci-fi filmek fantáziadús kellékei, hanem a valóság szerves részeivé váltak, amelyek hatalmas adatáradatokat zúdítanak ránk. Ezek az adatok nem csupán a mindennapjaink segítésére szolgálnak, hanem alapvető szerepet játszanak a civil és védelmi feladatok megoldásában is. A 4iG új technológiai megoldásai révén az adatáramlás új dimenzióba lép, mivel az AI-alapú rendszerek képesek hatékonyan és precízen kezelni az óriási mennyiségű információt. Ez a terület nem csupán ígéretes, hanem forradalmi változásokat ígér a hazai adatipar számára! 

Zábori Balázs, REMRED Zrt. Műszaki vezetője tovább bővítette a horizontot a hazai műholdas képességek és szolgáltatások terén. Rávilágított, hogy a kisműholdas szolgáltatások az egyik legdinamikusabban fejlődő, kettős felhasználású és válságálló piaci szegmens, amelyhez a 4iG Csoport jelentős beruházásokkal és fejlesztésekkel kíván hozzájárulni. Az előadás során Zábori Balázs ismertette a 4iG terveit, amelyek célja a Közép- és Kelet-Európai Régió meghatározó szereplőjévé válni a telekommunikációs és földmegfigyelési szolgáltatások terén, új, vertikálisan integrált portfólió kialakításával, beleértve a saját műhold tervezési és gyártási kompetenciát is. Európa versenyképessége az új űrkorszakban is fókuszba került.  

Dr. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH Médiatanács-tagja, részletesen bemutatta azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesül az új űrversenyben. Különös figyelmet fordított a stratégiailag kiemelt autonóm képességekre és a szabályozási környezetre, amely az új űrkorszak egyik alapvető tényezője. 

NIS2: A kiberbiztonság játékszabályainak átalakulása

Az IT- és információbiztonság világa sosem volt ennyire izgalmas – és bizony, ennyire kihívásokkal teli. A NIS2 direktíva berobbanása után már nem kérdés, hogy új szabályok, új kihívások és rengeteg feladat vár ránk! Ez az új uniós szabályozás nem csupán az IT szolgáltatók, hanem az üzemeltetők és a biztonsági szakemberek életét is alapjaiban változtatja meg. 

A NIS2 bevezetésével radikálisan átrendeződik a kiberbiztonság játékszabályai: az új szabályozás célja, hogy megerősítse a biztonsági előírásokat, és így véget vessen a jelenlegi hiányosságoknak. A konferencián a szakértők feltárták, mi is indokolta ezt a szigorúbb hozzáállást, és hogyan formálja át a jövőt. A beszélgetés során a résztvevők részletesen elemezték a kényszereket, amelyek a NIS2 mögött állnak, valamint azt, hogyan reagáltak eddig az érintett szervezetek. A kérdés nemcsak az, hogy mit jelent ez a változás a piacon, hanem az is, hogy milyen mértékben növeli majd a kiberbiztonsági tudatosságot és fejleszti az ipart. 

Kovács László, a Delta Systems Kft. IT támogatási és szolgáltatási vezetője, Csaba Nándor és Kovács László előadásában részletesen bemutatták, milyen kihívásokkal jár a NIS2 direktíva életbe lépése az IT- és információbiztonság területén. Az előírások szigorítása nemcsak az IT-rendszerintegrátorok, hanem az üzemeltetők és biztonsági szakemberek számára is jelentős feladatokat ró. Az előauditori tapasztalatok alapján a NIS2 új szabályozási környezete rengeteg tervezést és átgondolt megoldásokat igényel. Csaba és Kovács kiemelték, hogy a sikeres megfeleléshez átfogó együttműködés szükséges az integrátorok, üzemeltetők és biztonsági csapatok között, hiszen a kiberbiztonság sosem volt ennyire aktuális és kritikus, mint most. 

Korcsok Katalin, Demján Lehel Attila, Horváth Richárd és Szabó Tamás, a téma szakértői, Molnár Attila moderálásával a NIS2 éles indulásával kapcsolatos minden részletet és az azt követő piaci hatásokat is megvitatták. A beszélgetés során kiderült, hogy a NIS2 nem csupán egy új szabályozási kötelezettség, hanem egy komoly lehetőség is az IT szolgáltatók és ügyfeleik számára, hogy a kibervilág új kihívásaival szembenézzenek. 

Sere Péter moderálásával Dr. Szabados Zsuzsa, Kenyeres Kinga és Suppan Gergely pedig azt vitatták meg, hogy a digitális gazdaság milyen hatással van a magyar gazdaságra, különösen az elmúlt öt évben, amelyet gazdasági kihívások sorozata jellemzett. A beszélgetés során rávilágítottak arra, hogy míg 2019-ben a digitális gazdaságot a nemzetgazdaság motorjának tekintették, a friss mérések szerint az IKT szektor válságállósága bizonyos szempontból megkérdőjelezhető. A panel résztvevői áttekintették, hogyan változott a digitális gazdaság által generált foglalkoztatás, beruházás és export, és milyen tennivalók maradtak még a szektor megerősítéséhez. A beszélgetés fő üzenete az volt, hogy bár a digitális gazdaság gyorsan növekszik, a fenntartható fejlődéshez további lépésekre van szükség. 

A témában egy különleges zárt körű workshopot is tartottunk, ahol a meghívott résztvevők megvitatták a digitális gazdaság jelentőségéről szóló kutatást és megfogalmazták az abból következő továbblépési lehetőségeket. 

Felhőben és a Földön: Az IT Transzformáció Új Szintjei

A felhőalapú technológiák világában egyre inkább érezhető, hogy a digitális transzformáció nem csupán trend, hanem elengedhetetlen követelmény. Tóth Bálint az Intalion-tól remekül bemutatta, hogyan navigáljunk a felhőszolgáltatók világában, amikor a felhő szuperképességeit szeretnénk kihasználni, de a teljes migráció nem mindig tűnik célszerűnek vagy gazdaságosnak. Az előadás bemutatta, hogyan lehet ötvözni a felhő-alapú technológiák előnyeit egy hagyományosabb, földhöz közelibb infrastruktúrával, így biztosítva, hogy a vállalatok ne hagyják ki a digitális kor adta lehetőségeket. 

Az IVSZ, Deloitte és a BellResearch közreműködésével készült tanulmány nemcsak a felhőhasználat gazdasági előnyeit tárta fel, hanem azt is, hogyan alakítja át a felhőtechnológia a magyar vállalatok működését. Zaránd Miklós a Deloitte Partnere a felhő, mesterséges intelligencia és adatok hármasának stratégiai jelentőségét hangsúlyozta, bemutatva, hogy ezen technológiák kombinációja nem csupán a vállalati IT-infrastruktúrát forradalmasítja, hanem jelentős hatással van a gazdasági és társadalmi szektorokra is. 

Krzysztof Kaziow, a Google Cloud Közép- és Kelet-Európai régió Head of Customer Engineering-je pedig Lengyelországból látogatott hozzánk, és egy olyan tanulságos előadással rukkolt elő, amely a felhőtechnológia és az AI világának legújabb csodáit tárta elénk. A technológiai „mágia” titkait felfedve mutatta meg, hogy miként lehet a felhő és az adatok hatékony felhasználásával biztosítani a vállalatok növekedését és sikerét. Krzysztof világosan rávilágított arra, hogy bár a felhő nem a varázslat, hanem a jól megválasztott technológiai eszközök és stratégiák kérdése, az új lehetőségek felfedezése és alkalmazása révén a siker nem marad el. 

A IT eszköz- és license gazdálkodás témakörét sem hanyagoltuk el. Sáfrán Péter az IBM Magyarországtól kiemelte, hogy a modern vállalatok működése egyre nagyobb mértékben támaszkodik különböző szoftvermegoldásokra, amelyek száma és költségei évről évre növekednek. Ahogy az IT-eszközök és licencek költségei egyre nagyobb részt tesznek ki a vállalatok költségvetésében, egy optimalizált eszköz- és licencgazdálkodás kulcsfontosságúvá válik. Az előadás rávilágított arra, hogy egy jól kialakított rendszer nemcsak költségmegtakarítást eredményezhet, hanem segít elkerülni a különböző kockázatokat, például a licencmegállapodások megszegéséből eredő bírságokat. Az IT-gazdálkodás optimalizálása így nemcsak pénzügyi előnyökkel jár, hanem a vállalat versenyképességét is növeli. 

A felhőtechnológiák mellett az IT transzformáció egy másik fontos színtere a bankok digitalizációja. Csányi Péter előadásában a digitalizáció és a technológiai fejlődés szerepét vizsgálta a hagyományos banki üzleti modellekre gyakorolt nyomás tükrében. Az OTP Csoport digitális stratégiáját négy fő pillérre építik, amelyek célja a versenyképesség fenntartása és erősítése. Kiemelte, hogy a technológiai képességek fejlesztése kulcsfontosságú, amit a Core Banking System megújítása is támogat. Ez az átalakulás egyszerűbb és rugalmasabb infrastruktúrát tesz lehetővé. Péter hangsúlyozta, hogy a kiváló ügyfélélmény megteremtéséhez a bankoknak, technológiai partnereknek és szabályozóknak szorosan együtt kell működniük. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiberbiztonsági kockázatok 2024-ben továbbra is komoly kihívást jelentenek, és a technológiai innovációk gyors üteme fokozza a kiberbiztonsággal kapcsolatos problémákat. 

Generatív AI: A Kreativitás és Innováció Új Korszaka

A generatív mesterséges intelligencia (AI) már nem csupán a sci-fi filmek világában létezik, hanem valósággá vált, amely forradalmasítja a vállalati működést és a tervezési folyamatokat. Arun Jain, a Polaris Group alapítója, egy innovatív keretrendszert mutatott be, amely a Design Thinking alapelveire épít, és megmutatta, hogyan alkalmazhatók a generatív AI eszközök a vállalati növekedés felgyorsításában. A bemutató során megismerhettük, hogyan integrálhatók a technológiai architektúrába a generatív AI előnyei, hogy a vállalatok ne csupán reagáljanak a változásokra, hanem aktívan formálják a jövőt. 

Elisabeta Moraru, a Google Románia országigazgatója előadásában a mesterséges intelligencia (AI) gazdasági hatásait tárgyalta, különös tekintettel Magyarország lehetőségeire. Az előadás alapját egy friss AI gazdasági hatásvizsgálat adta, amely rávilágított arra, hogyan növelhetik a magyar intézmények és állampolgárok az AI technológiák alkalmazásának előnyeit. Moraru részletesen bemutatta azokat a számadatokat, amelyek alapján az AI hatékony alkalmazása jelentős gazdasági növekedést eredményezhet, és hangsúlyozta, hogy az AI mindenki számára hasznosíthatóvá válhat, amennyiben megfelelően kihasználják az ebben rejlő lehetőségeket. 

Patrice Amann a Microsofttól szintén lenyűgöző előadással rukkolt elő, amely a generatív AI-al kapcsolatos üzleti lehetőségeket tárta elénk. Az előadás rámutatott, hogyan váltható valóra a sci-fi elképzelésekből származó innováció, és hogyan segíthetnek a generatív AI eszközök a vállalatok növekedésének elősegítésében. Patrice az üzleti szektor számára új perspektívákat nyújtott, bemutatva, hogy a generatív AI nem csupán technológiai újdonság, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthet. 

A külföldi előadóink, és Csányi Péter, akik az OTP jóvoltából voltak velünk, egy Q&A-n is részt vettek. Kaszás Zoltán moderálásával a digitalizáció és versenyképesség témakörében folytak izgalmas eszmecserék. Elisabeta Moraru a cég B2B szolgáltatások elmozdulásáról beszélt, kiemelve, hogyan változtak meg a vállalati értékek és folyamatok az üzleti ügyfelek igényeinek kiszolgálása érdekében. Patrice Amann a DORA szabályozásról osztotta meg gondolatait, amely jelentős kihívásokat hoz az EU pénzügyi szektorában, és megosztotta, hogy a Microsoft számára ez milyen új lehetőségeket nyit. Arun Jain a design thinking és az európai piacok szerepét hangsúlyozta az Intellect globális sikerében. Csányi Péter pedig kiemelte, hogy az OTP Csoport szempontjából milyen fontosak ez a három együttműködés a digitalizáció és versenyképesség fokozásában. A közös kérdés kapcsán mindannyian egyetértettek abban, hogy az ügyfelek és a szolgáltatók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú a versenyképesség növelésében, és az igazi sikerhez kölcsönös partnerségre van szükség. 

Fazekas Barbara, a Bobcats Coding CEO-ja és társalapítója egy másik izgalmas szempontot vetett fel: hogyan formálhatja át a low-code, no-code és generatív AI a hazai IT piacon betöltött szerepünket. Az előadás során egy esettanulmány révén megismerhettük, hogyan használhatók ezen eszközök hatékonyan a szoftverfejlesztésben, és hogyan befolyásolják az új nemzetközi trendek a bérfejlesztés helyzetét. Barbara felhívta a figyelmet arra, hogy bár a hazai fejlesztői piac átalakul, a technológiai újításoknak köszönhetően új lehetőségek nyílnak meg, amelyek révén a magyar IT szakemberek új szerepkörökbe léphetnek. 

Mihályi Antal, a Google Engineering Manager-e, az AI backstage-ébe kalauzolt el bennünket, megmutatva, hogyan zajlik a legújabb AI fejlesztések tervezése és irányítása. Az előadás során betekintést nyerhettünk abba, hogyan alkalmazzák az AI-t a gyakorlatban, és mely trendek és kihívások maradnak velünk hosszú távon. Antal rávilágított arra, hogy az AI nem csupán technológiai újdonság, hanem egy új, dinamikusan fejlődő terület, amely folyamatos alkalmazkodást és innovációt igényel. 

Adaptív és Agilis Működés: A Versenyképesség Új Dimenziói

A digitális korszakban az adaptív és agilis működés nem csupán trend, hanem elengedhetetlen versenyképességi tényezővé vált. Kada Zsolt, az MBH Bank digitális ügyfélmegoldások fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős ügyvezető igazgatója bemutatta, hogyan illeszthető össze a tech cégekre jellemző adaptív működés a szigorúan szabályozott bankszektorral. Zsolt részletesen ismertette azokat a stratégiákat és technológiai megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bank rugalmasan reagáljon a piaci változásokra és megerősítse pozícióját a pénzügyi szektorban, különösen a három banki fúzió kontextusában. A transzformáció nemcsak a technológiai fejlődést, hanem a piaci helyzet gyors alkalmazkodását is jelenti, amely a bankszektor új kihívásaira adott válaszok kulcsfontosságú eleme. 

Az agilis működés terén tapasztalható stagnálás is terítékre került. Az agilis működés hazai térnyerése több mint egyszerű trend: valódi forradalom, amely sok esetben a fejlődés egy platóján megállt. A Kerekasztal-beszélgetés során Bálint Viktor (Codecool), Szmola Roland (Methodology Architects), Csaba Zoltán (TAL Consulting), Vajtó Tamás (thyssenkrupp Components Technology Hungary), Hoffmann Bence (Shiwaforce), és Dr. Bodó Árpád Zsolt (Sprint Consulting) összegyűltek, hogy megvitassák, hogyan lehet új lendületet adni az agilis transzformációnak Magyarországon. A panel bemutatta, hogyan integrálhatók a nemzetközi legjobb gyakorlatok a hazai piacon, és hogyan segíthetnek ezek a gyakorlatok a szervezetek fejlődésében. Az újonnan megalakuló IVSZ Agilis Munkacsoport célja, hogy elősegítse a hazai agilis közösség fejlődését, és biztosítsa, hogy a legjobb nemzetközi tapasztalatok hazai sikerekké váljanak. 

A Gyurós Tibor-díjat idén is átadtuk, melyet Kő Róbert, a Dorsum Zrt. alapítója és vezetője nyert el a fintech terén elért kiemelkedő eredményeiért. Idén huszonnegyedszer díjazták azt a szakembert az információtechnológia ás a távközlés területén, aki az elmúlt évben a legjobb vállalatvezetői teljesítményt nyújtotta. Kő Róbertet azért emelte ki a zsűri, mert vállalkozását kitartóan építi évtizedek óta, és nemcsak hazánkban, hanem külföldön is sikerre tudta vinni a céget. 

Az est vidám hangulatáról Aranyosi Péter, Karinthy-gyűrűs humorista gondoskodott, aki pikáns poénjaival biztosította a nevetést és szórakozást a közönség számára, majd a gálavacsora után számos program várt a résztvevőkre. 

A másnap

Az első napot (és esti bulit) a másnap követte. Néhány esetben a szó minden értelmében. Persze a konferencia folytatódott, és az előadások gyorsan felpezsdítették a kialvatlan reggeli hangulatot. A teljesség igénye nélkül, amit még nem érintettünk: 

A digitalizáció világa számos lehetőséget és kihívást hoz magával, de vajon miként reagál erre a piac? A „Voice of Customers” kerekasztal-beszélgetésben neves szakemberek osztották meg tapasztalataikat a digitalizáció jelenlegi helyzetéről és a különböző iparágak előtt álló feladatokról. A meghívottak között dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke, és Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese vezetésével feltárultak a piaci szereplők elvárásai, valamint a digitalizációs stratégiák, amelyek ma már elengedhetetlenek a versenyben maradáshoz. A résztvevők, köztük Daradics Kinga (eMAG), Leveleki Zsolt (Magyar Posta), Ákos Tamás (CIB Bank), és Szarka Zsolt (MÁV-Start), arra keresték a választ, hogy miként lehet a végfelhasználói igényeket a lehető legmagasabb szinten kiszolgálni a gyorsan változó piaci környezetben. 

Az egészségügy digitalizációja óriási mennyiségű adatot generál, ám ezeknek az adatoknak az értelmezése kulcsfontosságú a hosszú és egészséges élet érdekében. Ifj. Duda Ernő, a Medipredict vezérigazgatója és a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke bemutatta, hogyan lehet a modern egészségügy adatait személyre szabott javaslatok kidolgozására használni. A Longevity tudományának célja az emberi évek meghosszabbítása, és az informatika ebben kulcsszerepet játszik – az előadásban megismerhettük, hogyan válik ez a jövőkép valósággá. 

Ez volt a MENTA Konferencia: inspiráló előadások, jövőbe mutató innovációk, és egyértelmű üzenet: a digitalizáció, az AI, a felhő és az agilitás nem lehetőség, hanem szükségszerűség. Köszönjük, ha velünk tartottál ezen az úton, ahol együtt formáltuk a holnap világát – és ne feledd, a jövő Balatonalmádiban kezdődött! 

A Projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal kötött Támogatási szerződés alapján valósult meg.

A konferencián készült képeket megtekintheted a Facebook oldalunkon.  

Amennyiben megosztanád velünk gondolataidat, tanácsaidat, észrevételeidet a konferencia kapcsán, ezen kérdőív segítségével megteheted.