Hibrid gondolatok és konferencia – ez volt a SMART 2021 

2021.06.25

A tartalmas beszélgetésekre, vitákra, az online és offline térben történő valódi és értékes találkozásokra koncentrált az idei SMART. A hibriditás a témák mellett a formátumokban és a mögöttes logikában is tetten érhető volt, ebből villantunk fel most párat.

Hibrid gondolatok és konferencia

Hibrid: kevert, keverék, két különböző dolog elemeiből előállott (dolog, működés, élőlény).

Társadalmak, komplett üzletágak rendeződnek át, esnek át teljes attitűdváltáson, ami alól a konferenciák világa sem kivétel. Mindenki kísérletezik, keresi a vissza-, illetve az odautat, és ez a SMART szervezésében is pontosan így volt. Az IVSZ konferenciájának tartalmi megközelítését is a hibriddé átalakuló világ ihlette meg, de maga a lebonyolítás, sőt, a szervezésis egy olyan különleges, kevert módon történt meg, amire eddig nem volt példa. A SMART ebben az évben is újat hozott az ország egyik legjelentősebb üzleti/innovációs rendezvényével, amiben a valódi hibriditás több szempontból is megvalósult.

Az offline és online élő elegye

A SMART több akart lenni egy olyan hibriditásnál, amelyben az offline előadások online is követhetőek. Ahogy az az előadók szavaiból is kiderült: a megváltozott körülmények minden piaci szereplőt arra kényszerítenek, hogy alapjaiban gondolja át a stratégiáit, teveit a következő időszakra. Gonda Gábor, a T-Systems vezérigazgatója szerint „előbb utóbb úgy kell képesnek lennünk meggyőzni a stakeholderek-et egy termék piacraviteléről, hogy nem tartunk hosszú workshopokat és megbeszéléseket”, hiszen a hibrid világ más stratégiákat igényel és már nem támaszkodhatunk az offline világban bevált módszerekre. A Vinnai Balázs IVSZ elnökkel folytatott beszélgetésben elhangzott a „kilépni a komfortzónából” kifejezés is, ami tökéletesen jellemzi a SMART vegyes programelemeit is.

Idézet Gonda Gábortól

Ilyen volt a Wonder.me felületén futó SMART Spaces, ami lehetőséget adott arra, hogy az otthon, gép előtt ülő, illetve a helyszínen lévő konferenciázók úgy kerüljenek egy platformra, hogy az a beszélgetések, találkozások hatékonyságából ne vegyen el. A felület az offline networking dinamikáját másolja le a digitális világ körülményei közé: a résztvevők egy térben szabadon odamehetnek egymáshoz beszélgetni. Ezt a dinamikát azonban mi hibridre is lefordítottuk: a Groupama Aréna különtermében felállított kijelző és mikrofon szabad becsatlakozást adott a beszélgetésekbe, ezzel pedig egy konferencia környezetben szokatlan, ám működőképes csatorna jött létre. Reggel a Codecool segítségével zajlott ismerkedés és beszélgetés a digitális készségek nélkülözhetetlen voltáról, napközben pedig az NMHH által hozott téma volt terítéken: mobilevolúció a 2G-től a 6G-ig.

Eggyel nagyobb rizikóval járó, de sikeresen lezajlott kísérlet volt a „Clubhouse” jelenség (élő, podcast jellegű beszélgetések) bevonása a SMART programjába a Twitter felületén. A social média platform által néhány hete lefejlesztett felület egyszeri, különleges terepet adott a beszélgetésekhez: az offline világban zajló spontán véleménycseréhez hasonlóan a Twitter Spaces felületén elhangzó szavak is elszállnak (azaz nincs felvétel), de részben éppen ez adja azt az új minőséget is, amitől ezek a beszélgetések szabadabbak és inspirálóbbak tudnak lenni. Az online színpadon hagyományos panelvendégek kezdték a témák tárgyalását, de a diskurzusba bármelyik hallgató szabadon becsatlakozhatott, megoszthatta véleményét és tapasztalatait, így a „Clubhouse” stílusú beszélgetések végtelen számú nézőpontok sűrítményei lehetnek. Az úttörő elképzelés úttörő résztvevőket kíván, amiben nem is volt hiány, hiszen olyan vállalatok és szervezetek digitalizációért felelős vezetői vettek benne részt, mint a Bitrise, a KÉSZ Group, a T-Systems vagy az MNB. Ezeknek a SMART Conversations eseményeknek új dimenziót, hibrid érzést adott az, hogy a megváltozott céges stratégiákról, a kiégésről és annak veszélyeiről szóló beszélgetések a helyszínen is követhetőek voltak.

A témákban is tetten ért hibriditás

A SMART előadói New Yorkból, Hollandiából, Londonból, hazai vidéki városokból, Budapestről és persze a fizikai helyszínről bejelentkezve nem egyszer önkéntelenül, ösztönösen beszéltek  a konferencia alaptémájáról. Eiben Ágoston (Guszti) robotevolúciós előadása például egy olyan furcsán, kellemetlenül zavaró, felkavaró és egyben végtelenül izgalmas témát boncolgatott, amire a támogatói pályázatok elbírálásakor nem egyszer kapta azt a véleményt, hogy: : „this is not science, this is science fiction”. A robotok evolúciójával foglalkozó kutató szerint „egy hibrid robotevolúciót fogunk létrehozni, vagyis lesz egy fizikai és egy virtuális robotpopuláció, akik szaporodni, szelektálódni is képesek lesznek, sőt, az sem kizárt, hogy egy virtuális és fizikai robotpárnak gyereke is lehet idővel.” 

Idézet Eiben Ágostontól

Az ember és a gép, a humán célok, illetve az algoritmusok világának kettőssége rajzolódott ki abban a pro-kontra beszélgetésben, amely az EU szerzői jogi platformszabályairól szólt. Dr. Lábody Péter, az SZTNH szerzőijogi főosztály vezetője, valamint Szirmai Gergely, vlogger sorakoztattak fel érveket és ellenérveket, amely során Gergő kifejtette, hogy a platformok algoritmusai nem állnak még készen az EU szerzői jogi irányelvének betartására. Gergő szerint emellett állandó dilemmahelyzetet teremt az a bizonytalan körülmény, hogy sokszor nem tudni: emberek, vagy algoritmusok szkennelik a netre kikerült videókat. Ez pedig egy olyan kérdés, amely egyre sürgetőbben más iparágakban is felveti a kérdést: az ember, vagy az általa létrehozott gép döntsön bizonyos helyzetekben?

Idézet Szirmai Gergelytől

A technológiai adósság, az elavult rendszerek kérdéses léte, esetleges kivezetésének szükségessége is központi témája volt a beszélgetéseknek, többek között annak is, amelyet Bartolits István, az NMHH szakértője és Mester Máté folytatott. A fireside-chat 20 perce alatt azt igyekeztek megfejteni, hogy milyen hatékonysággal lehet megjósolni egy-egy technológia felfutását, majd valódi betörését a piacra, illetve párhuzamosan ezekkel a folyamatokkal milyen stratégia szerint gondolkodjon egy szervezet, vagy cég, de akár szabályozó hatóság a meglévő, de belátható időn belül elavuló technológiákról? A különböző hype görbék pontossága és megbízhatósága mellett az a kettőség is felmerült, hogy a piaci szereplőknek a technológia mellett a humán munkaerőbe is legalább ugyanannyit kell(ene) fektetniük, ha azt akarják, hogy versenyképesek maradjanak – hiszen emberek használják a technológiát, emberek igyekeznek a hypeokat ép ésszel lekövetni.

Idézet Dr. Bartolits Istvántól

A startupok helyzete, ökoszisztémája, az ő segítésük, megértésük az IVSZ és a SMART fókuszában volt idén is. A Startup Hungary munkájában való részvétel, a szövetség által nemrég létrehozott startup, scale-up tagozat, vagy az a SMART-ra megszervezett beszélgetés is ezt szolgálja, amit olyan hazai szereplők folytattak, akik a fiatalokat igyekeznek vállalkozásra, innovatív gondolkodásra tanítani. Kölkedi Krisztián (NKFIH) a HSUP program mögött álló gondolatiságról, Jónás László a Design Terminal ezirányú terveiről és hozzáállásáról, Majtán Máté pedig a Magyar Ifjúsági Konferencia határon túli fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési képzéséről, az MIK Startról beszélt.

A startup téma hangsúlyos volt a Nők az IT-ban címet viselő fireside-chat során is, ami Tajthy Krisztina, az IVSZ új főtitkárának első, hivatalos bemutatkozása is volt egyben. Krisztina Horváth Irma (Női Váltó Alapítvány), illetve Sohajda Júlia (Vespucci Partners) társaságában azt mondta el, hogy milyen nagy lehetőség és felelősség egy ilyen megbízás, ugyanakkor bátorság is kell ennek elvállalásához, hiszen csak így lehet példát, mintát mutatni, és feloldani a startupok, vagy akár az IT férfias voltával kapcsolatos beidegződéseket.

A konferenciát Dr. Irás Béla, az AstraZeneca vezető munkatársa előadása zárta, aki azt magyarázta el, hogy miként lehetséges kb. 15 éves fejlesztési ciklust pár hónapra redukálni. A COVID hatására ez az iparág is legalább annyira felpörgött, mint oly sok más (sőt!), így fordulhatott elő, hogy a vakcinák fejlesztésével, tesztelésével párhuzamosan gyárak nőttek ki a földből, illetve olyan agilis pályára állt át a cég, amire enélkül valószínűleg nem így és nem ekkora tempóban került volna sor. Az előadás rámutatott arra, hogy több szereplőnek kellett olyan összehangolt, addig soha meg nem tapasztalt ritmusban együttműködnie, ami a technológiával, az abban rejlő lehetőségekkel megerősítve ilyen eredményeket tudott hozni.

A SMART 2021 ebben az évben is újat keresve egy hibrid logikára talált rá – arra a logikára, ami a jelek szerint minden iparág, szakma, gazdasági, üzleti történés mozzanatait áthatja. Ide tartozik a SMART Region nevet viselő kísérőrendezvény is, ami a fő programmal párhuzamosan, szintén hibrid formában foglalkozott régiós digitális gazdaság és a V4 országok összefogásának jelentőségével (ennek eredménye a résztvevők szándékát összefoglaló deklaráció).

A lebonyolítás, az online és offline terek összekapcsolása, az előadók, beszélgetések témái mind természetes módon kapcsolódtak a központi témára, miközben könnyen elképzelhető, hogy fél év múlva egy olyan esemény tanúi leszünk, ami ismét mindent más színben tüntet fel és megváltoztat. Ha így lesz, a SMART arra is reagálni fog, ha pedig nem jön új diszrupció az életükbe, akkor várhatóan azt tárgyaljuk majd ki, hogy a digitalizáció, az innováció és a technológia milyen új fejezeteket tartogat még nekünk és az egész világnak.