Ericsson Városindex jelentés – Az info-kommunikációs érettség átütő hatásai

A „Hálózatba kapcsolt társadalom – Városindex” jelentés legfontosabb megállapításai:

• Az alacsony infokommunikációs érettség jellemezte városok érettsége gyorsabban növekszik, mint a jobban teljesítő városoké. Ennek oka a felzárkózási hatás, valamint az a lehetőség, hogy a városok hatalmas ugrást tegyenek úgy, hogy rögtön a fejlettebb mobiltechnológiára váltanak.
• A jelentés három előrejelzést tartalmaz a városok jövőjére vonatkozóan: az „okos” városlakók számának növekedését, a GDP újradefiniálását és az együttműködés erejét.

Az Ericsson megjelentette legfrissebb „Hálózatba kapcsolt társadalom – városindex” jelentését.

Ma a világ lakosságának túlnyomó része városlakó, ezért a városok, egyre nyilvánvalóbban növekvő szerepet töltenek be a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági problémák megoldásában. Ebből pedig egyenesen következik, hogy muszáj lépést tartaniuk a világgazdaság gyors változásával. Az új technológiák pedig fenntartható versenyelőnyt biztosíthatnak ezen a téren a városoknak a kevésbé alkalmazkodni képest vetélytársakkal szemben. A jelentésben alkalmazott városindex valóban szoros korrelációt mutat az IKT érettség és a gazdaság, a társadalom és a környezet fejlettségében (ezt nevezzük hármas eredmény hatásnak).

Az infokommunikáció egy nagyon hatékony eszköz lehet a városok fenntartható fejlődésében. Világszerte növekszik az infokommunikciós infrastruktúrák kiépítésébe, fejlesztésébe, elérhetőbbé tételébe történő beruházások mértéke. Érdekes módon az alacsony érettség jellemezte városok érettsége gyorsabban növekszik, mint a jobban teljesítő városoké. Ennek oka egy részről a felzárkózási hatás, másrészt az a tény, hogy számos városnak lehetősége nyílik rá, hogy hatalmas ugrást tegyen előre, és rögtön a fejlettebb technológiára váltson. Ezzel elkerüli költséges és egyre inkább elavuló fizikai infrastruktúra kiépítését, és helyette fejlett mobiltechnológiát használó innovatív alkalmazásokra térhet át.

Egy érdekes hozadéka a infokommunikációs érettségnek a nyílt adatközlés és az úgynevezett e-kormányzás (az infokommunikáció eszköztárának alkalmazása a közszolgáltatások terén), mely a korrupció csökkenéséhez és hatékonyabb közszolgáltatásokhoz vezet. A magas érettséggel rendelkező városok többségében valóban alacsonyabb a lakosok által érzékelt korrupció mértéke.

Patrik Regårdh, az Ericsson hálózatba kapcsolt társadalommal foglalkozó laboratóriumának vezetője ismertette az infokommunikáció jelentőségét a fejlődő városokban: „Régebben az infokommunikáció az informatikusok feladata volt. Jelenleg viszont rengeteg új lehetőséget látunk, amelyek többé-kevésbé az infokommunikációnak köszönhetőek. Az infokommunikáció használata egyre inkább alapvető vezetői képességgé válik. Ez azt jelenti, hogy a szervezetek és a városok különböző részeinek hatékony és innovatív irányítása egyre jobban támaszkodik az infokommunikációra. Az infokommunikáció gyakorlatilag a város működésének összes területét hatékonyabbá és innovatívabbá teszi, az egészségügyi ellátástól a közlekedésig és a közművekig”.

Az index 40 várost rendez sorba, aszerint mérve infokommunikációs érettségüket, hogy mekkora szerepet kapnak az infokommunikációs beruházások a gazdaság, a társadalom és a környezet fejlesztésében

Az első öt város továbbra is Stockholm, London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága, viszont Párizs megelőzte Szingapúrt, és így a harmadik helyre került. Az idei jelentésben megjelenő kilenc új város Berlin, München, Barcelona, Athén, Róma, Varsó, Muscat, Abu Dhabi és Dubai. Közülük München érte el a legjobb besorolást, utána következik Berlin és Barcelona.

Az IKT-érettség és a fenntartható városi fejlődés összefüggésének elemzésével egy új típusú város képe rajzolódik ki. Ennek eredménye három előrejelzés, mely az új technológiákból, és infokommunikációs megoldásokból adódó, a városokban várható változásokról szól:

• „Okos” városlakók: Az emberek nagyobb hatással lesznek majd a város fejlődésére, mint az intézmények. Ezt az eltolódást a nyitottabb közszolgáltatások és vezetői hozzáállás jellemzi majd.
• A GDP újradefiniálása: Az együttműködés és a megosztás jellemezte gazdaság felé haladva az infokommunikációs megoldások magasabb érték létrehozására teremtenek lehetőséget kevesebb forrásból. Ez szükségessé teszi a GDP korrigálását, hogy tükrözze a fenntartható társadalom számára fontos értékeket.
• Az együttműködés ereje: Az együttműködésnek köszönhetően a jövő hálózatba kapcsolt szervezetei rugalmasabbak és hatékonyabbak lesznek. Emiatt a város vezetésének általános feltételei is javulnak, ami megköveteli a törvényhozás és az irányítás átalakítását is.

Az Ericsson „Hálózatba kapcsolt társadalom – városindex” jelentése a Sweco vállalattal szoros együttműködésben készült. A Sweco fenntartható megoldások tervezésével és műszaki megvalósításával foglalkozó csoport.

Az első három helyen szereplő városon (azaz Stockholmon, Londonon és Párizson) kívül az indexben szerepel még Abu Dhabi, Athén, Barcelona, Berlin, Buenos Aires, Delhi, Dhaka, Dubai, Dzsakarta, Helsinki, Hongkong, Isztambul, Johannesburg, Kairó, Karacsi, Koppenhága, Lagosz, Los Angeles, Manila, Mexikóváros, Miami, Moszkva, Mumbai, Muscat, München, New York, Oslo, Peking, Róma, Sanghaj, São Paolo, Sydney, Szingapúr, Szöul, Tajpej, Tokió és Varsó.