Együttműködés a magyar agrárium digitalizációjáért
A Digitális Agrár Stratégia mentén megtartotta első közös munkaülését az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportja és az AgroIT Klaszter. A két szervezet együttműködésének fókuszában a magyar agrárium előtt álló legfontosabb digitális teendők állnak. A résztvevők az ülésen megvitatták a stratégia legfontosabb pilléreit, meghallgatták az Agrárgazdasági Kutató Intézet agrárinformatikai kutatásának eredményeit, valamint a jövő évi PREGA konferencia terveit. 
Az IVSZ és az AgroIT Klaszter közel 35 fővel megtartott találkozója mérföldkőnek is tekinthető a hazai agrárium digitalizációs törekvéseiben. A két szervezet szakmai kompetenciája megfelelő alapot ad az együttműködéshez, a hazai precíziós gazdálkodás elterjedésének támogatásához – húzta alá bevezetőjében Gombos Szilárd az AgroIT Klaszter elnöke. A hagyományosan erős és jó adottságokkal rendelkező agrárium kiváló lehetőség a digitalaizációs potenciál kiaknázásához, ezért minden hasonló együttműködésre nagy szükség van – hangsúlyozta Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója.
Az IVSZ az ágazatok közti digitális együttműködés keretében hozta létre a digitális kerekasztalok rendszerét. Ennek meghatározó állomása volt az magyar agráriummal való együttműködés, amikor a hazai agrár-szakmai szervezetekkel együttműködve az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportja kidolgozta a Digitális Agrár Stratégiát. Az agrárium egy organikusan fejlődő keresleti piac és az elmúlt időszakban számos informatikai fejlesztés is megvalósult Magyarországon. Ugyanakkor a gazdálkodók motiváció- és IT-tudás hiánya, az ágazati szakrendszerek bonyolultsága, a rendelkezésre álló agrár-adatok nem hatékony hasznosítása, a nem egységes adatstruktúrák, a lemaradó szabályozás mind olyan tényező, amely cselekvésre ösztönöz. A Digitális Agrár Stratégiában foglalt programokkal ugyanakkor négy év alatt 10%-kal, azaz 300 milliárd forinttal javítható a hazai agrárium teljesítménye – foglalta össze a stratégia legfontosabb megállapításait előadásában Varga Péter az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője.
A precíziós szántóföldi növénytermesztés gazdasági kérdéseiről készített átfogó kutatás eredményeit ismertették az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai. Kemény Gábor és Molnár András bemutatta azokat a hipotéziseket, amelyekre a kutatás válaszokat keresett. Ezek szerint a precíziós gazdálkodás többlethozammal, hatékonyságnövekedéssel, jövedelmezőségi előnnyel rendelkezik a hagyományos műveléshez képest. A technológia alkalmazása környezeti előnyökkel jár, kisebb környezetterhelést eredményez. A szántóföldi precíziós gazdálkodás magyarországi elterjedésének legfontosabb hátráltatói a magas beruházási költség, a termelői információhiány, és a szaktanácsadás hiánya. A szántóföldi precíziós gazdálkodás általános használata nemzetgazdasági szinten is kisebb inputanyag-importot és magasabb hazai élőmunka-lekötést eredményezne. A kutatás eredményei alátámasztani látszanak ezeket a feltételezéseket, miközben a hazai megkérdezettek sajátos szempontjai árnyalják is azokat.
Ezt követően Juhász Anikó, az AKI főigazgatója egy komoly brüsszeli eredményről tájékoztatta a jelenlévőket. A napokban ülést tartott az EU Agrár Tanácsa, amely eszmei támogatást adott a „BIOEAST – Közép-Kelet Európai Kezdeményezés a Tudásalapú Agrárgazdaságért, Akvakultúráért, Erdészetért Biomassza Gazdaságban” nevet viselő programra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a H2020 jó eszköz lehet az együttműködésük elmélyítésére. A témában a munka tovább folytatódik.
Végül Bolyki Bence, az agroinform.hu vezetője ismertette a következő PREGA (Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai) konferencia és kiállítás legfontosabb részleteit. 2017 februárjában immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő nagyszabású eseményen neves hazai és külföldi szakemberektől szerezhetünk naprakész ismereteket a precíziós gazdálkodás gyakorlatából.
