DATARENA – értelemmel töltöttük meg a buzzwordöket 

Immár harmadik alkalommal tűzte zászlajára a DATARENA konferencia a felhő és adat iparág buzzwordöktől hemzsegő hátterének felfejtését és a valódi innovatív megoldások bemutatását.  

Az IVSZ Adatközpont és Felhő munkacsoportja idén is megmutatta, hogy az IVSZ tagjai olyan szakmai munkát végeznek, illetve olyan felvetéseket, témákat indítanak útjukra, amelyek alkalmasak az iparági környezet formálásra. A munkacsoport küldetése a tudásmenedzsment, az információ áramoltatása és a releváns szereplők szemléletének formálása. A Magyar Telekom székházában megrendezett konferencia közel 100 érdeklődő számára tette jól megragadhatóvá az felhő- és adattechnológiát pozitív hatásait és üzleti értékét. 

Chris Mattheisen a Microsoft ügyvezetője előadásában a friss Digital Economy Footprint kutatás adataira építve rámutatott, hogy nem vagyunk teljesen tudatában annak, hogy a digitalizáció milyen nagy mértékben átformálta már a gazdaságot, mivel a hagyományos statisztikai módszerek már nem képesek pontos képet adni annak méretéről.. A jövőt, illetve a MI és más exponenciális technológiák terjedését illetően elereszthetjük a fantáziánkat, optimista becsléseket tehetünk, azonban fontos tudni, hogy a technológiák térhódítása nem következik be magától: a KKV-k jó része még nem beszél arról, hogy a következő pár évben hogyan tervezi alkalmazni a MI megoldásokat. A Microsoft vezetője szerint a jövő digitális készségeinek és szemléletének akut hiánya a fejlődés sorompója lehet, ezért edukációval és átképzési programokkal kell lebontani az akadályokat. 

A permanens adatrobbanás azonban már 2010 óta valóság – Gyepes Márton (Aruba Cloud) előadásában mesélt a következő lépcsőfokokról: 2020-ra várhatóan 30 millió okos eszköz fog csatlakozni a hálóra, aligha lesz ember vagy vállalat, amely nem forgalmaz majd adatot. Az adattranzakciók elképesztő tömegét pedig egyre nagyobb kihívás lesz hatékony infrastruktúrával támogatni. A megújuló energiaforrások mellett elemi szükség lesz arra, hogy a MI rendszereket az adatközpontok szolgálatába állítsuk, a folyamatosan villódzó adatsztráda működéséhez magas hatékonyságú, érzékeny szenzorokkal felszerelt és okos hűtőrendszerekre lesz szükség.

Deliága Ákos, a Talk-a-Bot alapítója igazi, életszagú tapasztalatokat osztott meg: nem félt elmondani, hogy a diákon szereplő 50 Talk-A-Bot dolgozó száma időközben 40-re csökkent, hiszen terjeszkedni és működni igazi hullámvasút. Ákos az elmúlt évben 2,7-szer járta körbe a földet, a kelet-ázsiai és európai lábuk megvetése nyomán lényegi rálátást szerzett a skálázás és a termékesítés tudományára. Kiemelte, hogy az edukáció nem csak STEM területen létfontosságú, hanem a releváns tudással rendelkező, termékesítés csínját-bínját ismerő üzleti tudás terjesztése is elengedhetetlen. 

A technológia sokféle irányt vehet attól függően, hogy kinek a kezébe kerül – kezdte Kollár László kritikai nézőpontokat felvillantó prezentációját. A folyamatos digitális jelenlét világában több mint 3 millió ember – avagy ösztönlény – nyomkodja telefonját naponta több órában, életünknek szerves része az, hogy adatmorzsákat hagyunk magunk után és folyamatosan profilozzuk magunkat. Húzzuk le a WC-n okoseszközeinket?  László szerint erre nem lesz szükség, fontos viszont az adatbiztonsággal alapszinten tisztában lennünk és a személyes adatok megfelelő szabályozását követelni kormányainkon – illetve Yuval Noah Harari könyveit olykor a kezünkbe venni. 

Fóti Marcell (NetAcademia Oktatóközpont) szerint az informatika új neve: AI. A képi felismerés sokat fejlődött azóta, hogy a sárga csekkek macskakapart számjegyeit próbálták megtanítani a gépeknek: a neuronhálók ma már a környezetet pásztázva maguk bontják részekre a “látnivalót”. A szakmát megmozgató egyik fontos kérdés azonban az, hogy valós vagy szimulált adatokon tanítsuk-e rendszereinket? Marcell szerint a szimulációkból szinte minden esetben kimarad valami, az önvezető autók szimulált környezetének létrehozói ugyanis valószínűleg nem számolnak azzal, hogy akár egy hajó, egy repülőgép és más furcsaságok is megjelenhetnek az utakon – ezért egyértelműen valós adatokon érdemes edzeni a gépeket. Ezután a közönség olyan videókon ámulhatott, amelyek a gépek ún. reinforcement learning folyamatok során kialakított kreatív megoldásait demonstrálták. Érdekes gondolatkísérlet, hogy milyen fennakadást okozhat például az utakon, ha egy Tesla autó a hétköznapi sávváltásra hirtelen valamilyen újszerű stratégiával rukkol elő. 

A technológia nem kell, hogy csak a publikus felhőt jelentse – emelte ki Gál Tamás (Netlogon) az Azure Stack megoldásról szóló előadásában. A nagyvállalati szegmens számára érdekes fejlesztés a publikus felhős infrastruktúra és platform szolgáltatások rendelkezésre állását hozza el helyben. Az első hivatalos hazai implementáció nyáron történt, azóta pedig számos tapasztalatot szereztek az új rendszerrel, annak üzemeltetésével és a fejlesztők lelkesedésével kapcsolatban.  

Megyesi Péter (Leannet) arról az evolúciós folyamatról beszélt, amely végén az alkalmazásfejlesztés Olümposzán végezhetjük majd. A legmodernebb felhő alapú fejlesztési technológiák felé tett papucsállatka-szintű lépés a silóban működő csapatok helyett DevOps folyamatok kialakítása. A mikroszolgáltatás architektúra (microservices architecture) létrehozása az evolúció másik fontos lépcsője: az önálló megoldásként működő modulokból álló architektúra számos hatékonyságbeli előnnyel jár, ráadásul kis lépésekben is a meglévő architektúra helyére tud kúszni, mint ahogy az esőerdőben a fákra fonódó indák is fokozatosan gyökeret eresztenek és megfojtják az eredeti gazdafát.  

Horváth Varga János (T-Systems Magyarország) bemutatta Vandát, aki 2018-ban kezdte meg munkáját a Telekom alkalmazásában, azóta pedig chaten, telefonon és robot formában is szolgálja a fogyasztókat. Izgalmas implementáción vannak túl, pozitív tapasztalatokat tudnak maguk mögött: az ügyfelek maguk is gyorsan alkalmazkodni kezdenek a MI-hez, és a korábbi telefonos rendszerben percekig tartó bolyongásukat átlagosan 37 másodpercre sikerült leszorítani. A jövőbe vezető úton viszont fontos lesz az egyediség, hiszen Vandának más lehetséges versenytárs botokhoz képest is személyesnek kell maradnia, illetve szeretné majd hangalapon, biometrikusan beazonosítani beszélgető társait.