Az MI és a Big Data az energetikát is forradalmasítja

Interjú Ságodi Attilával, a KPMG vezetői tanácsadásért felelős partnerével

Ságodi Attila, a KPMG partnere a MENTA 2018 konferencián tartott gondolatébresztő előadást a digitalizáció által előidézett üzleti transzformáció okairól és következményeiről, mindezt néhány energetikára jellemző példán keresztül bemutatva. Habár a változások évek óta dinamikusak, bizonyos szempontból 2019-et mégis egy újabb fordulat évének aposztrofálta.

Számos konferencián vetítik fel, hogy mely iparágak hogyan állnak a digitalizációban. Az energetika rendre a sereghajtók között van. Ez így is marad?

Nem nagyon számítok arra, hogy jelentősen elmozdulna az energetika és megelőzne olyan iparágakat, mint például a média. Az energetikai ágazat akkor tud nagyot lépni a digitalizáció terén, ha olyan szolgáltatások, újítások jelennek meg, melyeket az iparág hasznosítani tud saját belső működése során vagy épp a szolgáltató-ügyfél viszonylatban.

Az energetikai szektor digitalizációjával kapcsolatban hadd vonjak párhuzamot korábbi szakmámmal is. Én ugyanis építészmérnökként kezdtem dolgozni, s már a 90-es évek elején három dimenzióban készítettünk épületterveket. Ez akkor nagyon nagy szó volt. A digitalizáció először a vizualizáció terén jelent meg, de később, hosszú évek alatt az építészet minden dimenzióját áthatotta, s ma már minden szinten jelen van. A digitalizáció elmélyüléséhez tehát időre volt szükség. Valahogy így van ez az energetikai iparágban is. Mostanában értünk el arra a pontra, amikor ugrásszerű digitalizációs fejlődést várhatunk e szektor rétegeiben is.

 

Minek köszönhető ez?

A digitalizáció révén ma már sokkal több információ áll rendelkezésre az ügyfelekről, így az egyes szolgáltatások sokkal hatékonyabban testre szabhatók. A másik oldalon az energetikai szektor szereplői napi működésével kapcsolatban pedig azt látjuk, hogy sokkal fejlettebb biztonsági, karbantartási, fejlesztési megoldások állnak rendelkezésre, így az energiatermelők működése is optimalizálható.

 

Milyen értelemben tekinti 2019-at a fordulat évének a végfelhasználói, illetve a termelői oldalon?

Fogyasztói oldalon annak a lehetősége nő ugrásszerűen, hogy a fogyasztói mintákat sokkal jobban feltérképezhessük, és fejlett adatelemzési módszerekkel, mesterséges intelligencia megoldásokkal egészen pontosan előre jelezhessük, valós időben tervezhessük. Ez hatalmas áttörést jelent.

Az okosmérők fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásával kapcsolatban én mindig kicsit szkeptikus voltam. Kevés ugyanis az olyan technológia iránt fogékony fogyasztó, aki időt, energiát áldozna arra, hogy maga állítsa be energia fogyasztását. Sokkal inkább célravezető az, ha a fogyasztói szokásokról keletkező adatok együttes elemzésében gondolkodik a szolgáltató. Ha a szolgáltató valós időben, részleteiben látja a fogyasztást a hálózatán belül, akkor átfogóan optimalizálható és tervezhető a hálózat.

Jelentős fordulatnak mondható az is, hogy a fogyasztók ma már jóval szabadabban rendelkezhetnek közüzemi szolgáltatásaik frontján a szolgáltató-választásról, számláik kiegyenlítéséről, stb. A szolgáltatási értékláncban bizonyos szereplők már helyettesíthetők vagy akár ki is hagyhatók és ezt a folyamatot a kialakulóban lévő fintech szabályozási környezet is támogatja.

 

És mi a helyzet a termelői oldalon?

Itt igazi fordulatot a megújulók jelentenek, de nem csak környezetvédelmi szempontból, ahogy legtöbbször gondolunk rá. A megújuló energiára a nyilvánosság úgy tekint, mint egy kiszámíthatatlan termelési módra, sőt a hatályos szabályozás értelmében a megújuló energiát kötelezően át kell venni, ami miatt előfordulhat, hogy túltermelés alakul ki, kvázi dupla kapacitás épül ki feleslegesen. A digitalizáció itt is kulcsfontosságú, hiszen a termelési és fogyasztási információk közös adatbázisba tehetők, elemezhetők, tervezhetők. Nem feltétlen van szükség többlet kapacitás fejlesztésére, amikor belső optimalizációval könnyedén kisimíthatóak a hullámok a rendszerben. Valójában a megújuló energiatermelés is hibátlanul tervezhető, erre több működő példa is van már, melyből érdemes tanulni.

 

Az Ibériai félszigeten fut egy pilot projekt, melynek keretében előre jelzik a megújuló energia termelést az időjárási adatok alapján és a várható energia fogyasztást is ez alapján tervezik. Elképzelhető hasonló projekt Magyarországon is, ott, ahol akár egy nap alatt négy évszak is váltakozhat?

Igen, nagyon is elképzelhető. Itt is a big data, a statisztika, valamint egyes statisztikai módszertanok segíthetnek. Hiszen rengeteg időjárási és retrospektív termelési adatunk van, ezek alapján előre jelezhető az ország, egy régió vagy megye, de akár egy város vagy egy utca energia felhasználása is, miközben az is pontosan tudható, hogy a nap és szélerőművek mennyit táplálnak majd be a rendszerbe. A predikciók már most is pontosnak mondhatóak, de termelés és fogyasztás optimalizálás fejlődésében még nagy a potenciál, s a statisztikai módszertanok kidolgozásában is sok a teendője a termelő vállalatoknak és az akadémiai szektornak is.

 

Amennyiben kíváncsi vagy Ságodi Attila MENTA konferencián elhangzott előadására, ide kattintva tudod megnézni!