Az egészségügyben már nemcsak a gyógyszerek, hanem az adatok is életeket menthetnek. Az adatalapú döntéshozatal és a mesterséges intelligencia olyan új korszakot nyit, ahol a kezelések személyre szabottabbak, a betegutak átláthatóbbak, a diagnózisok gyorsabbak lehetnek. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Galambos Vandával, a Roche Magyarország Health Policy Center Lead-jével beszélgettünk a vállalat jövőképéről és az IVSZ-hez való csatlakozásukról. 

IVSZ: A Roche világszerte ismert biotechnológiai vállalat. Mivel foglalkozik a cég Magyarországon? 

Galambos Vanda: A Roche egyedülálló abban, hogy mind diagnosztikai, mind gyógyszerészeti üzletággal rendelkezik, így egyedi módon lehetőségünk van rálátni a teljes betegútra a prevenciótól kezdve a diagnosztizáláson át a kezelésig. Magyarországon nem csak innovatív egészségipari cégként vagyunk jelen, de itt található a Roche Services and Solutions (RSS) is, mely vállalatunk egyik digitális szolgáltatóközpontja, ahol mintegy 2500 kollégánk dolgozik. Köztük olyanok is, akik digitalizáción, adatelemzésen és mesterséges intelligencián alapuló megoldások fejlesztésével foglalkoznak. 

IVSZ: Milyen kihívásokat és lehetőségeket láttok a magyar egészségügy digitalizációjában? 

Galambos Vanda: Az egészségügyről sokak fejében élhet egy olyan kép, hogy még mindig analóg alapokon működik, de a felszín alatt hatalmas változások történnek, túlzás nélkül egy meghatározó időszakot élünk az egészségügyi adatok felhasználása terén. Az adatalapú egészségügy jobb rendszerszervezést, gyorsabb, jobb kimenetű és személyre szabottabb ellátást tud biztosítani, mely ráadásul még költséghatékonyabb is. Mindemellett fontos az is, hogy a digitális lehetőségek integránsan találkozzanak a hétköznapi gyakorlattal is, ehhez pedig idő kell. 

Magyarország helyzete nagyon különleges, hiszen van egy Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerünk, ami Európában is egyedülálló lehetőségeket rejt. Az EESZT fantasztikus alapot ad arra, hogy olyan rendszerszintű változásokat vezessünk be, amelyek nemcsak a szakma és társadalom, de az innováció számára is előnyt jelentenek. 

Szintén jelentős, küszöbön álló fejlemény az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) kialakítása, amely megkönnyíti az egészségügyi adatok uniós szintű cseréjét és hozzáférését, lehetővé téve a betegutak határon átnyúló lebonyolítását. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egy betegség gyógyítását bármelyik uniós országban zökkenőmentesen lehet majd folytatni. Az EHDS-ben lévő adatok másodlagos felhasználásával pedig jelentősen javítható az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatal, illetve a kutatási és innovációs potenciál is. 

IVSZ: Hogyan látjátok a mesterséges intelligencia szerepét az egészségügyben a következő években? 

Galambos Vanda: Fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyben az AI-használat a hatékonyság növelését, nem pedig a munkaerő kiváltását célozza, hiszen valljuk, hogy ezen a területen minden munkafolyamatban szükség van a humán tényezőre. Az AI-nak elsősorban döntéstámogató szerepe van, ami által felgyorsíthatók a diagnosztikai folyamatok. Például a különböző képfeldolgozási technológiák már most is segítenek a radiológusoknak a daganatos elváltozások korai felismerésében. 

Egy másik ilyen terület a mesterséges intelligenciával támogatott adatfeldolgozás, mely az egészségügyben gyakori, hosszú, folyó szöveges rekordokat strukturált adatokká alakítja, és ezáltal segít az orvosoknak abban, hogy pontosabb diagnózisokat állítsanak fel és személyre szabottabb kezelési terveket dolgozzanak ki. 

IVSZ: Egy innovatív projektetek a Dr. Betmen. Miről szól ez a fejlesztés? 

Galambos Vanda: Fontosnak tartjuk az egészségügyi adatok összekapcsolását, mert ez által tudjuk teljes egészében megérteni egy páciens „történetét”, és biztosítani, hogy akkor és azt a kezelést kapja. ami a legjobban segíti az ő gyógyulását. 

A Dr. Betmen egy betegútmenedzsment-rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az ellátási lépések minden érintett számára átláthatóvá váljanak. Az orvosok és a betegek egyértelműen látni fogják, hogy mikor milyen vizsgálatok, milyen eredménnyel történtek meg, és melyek a még várható vizsgálatok. Így jelentősen csökkenthető az információhiányból fakadó bizonytalanság, rövidíthető a várakozási idő és az erőforrások is jobban optimalizálhatók. Állami szereplőkkel, kórházakkal és egyetemekkel közösen dolgozunk azon, hogy ezt a megoldást mielőbb, és minél szélesebb körben beépítsük az egészségügyi ellátórendszerbe. 

IVSZ: Miért döntöttetek az IVSZ-tagság mellett? 

Galambos Vanda: Az IVSZ egy rendkívül erős digitális és innovációs közösség, amelyben – hiszünk benne  – nagy szerepet játszhatunk. Csatlakozásunkkal szeretnénk elősegíteni az egészségügyi adatok tudatosabb hasznosítását, valamint inspirálni és kapcsolatot építeni a hazai technológiai és egészségügyi szereplőkkel. A digitalizáció nem egyedülálló kihívás, hanem egy olyan összetett terület, amelyben az együttműködés a kulcs. 

IVSZ: Hogyan látjátok a jövő egészségügyét a Roche Magyarországnál? 

Galambos Vanda: A jövő egészségügye digitális alapokon nyugszik. A mesterséges intelligencia, a prediktív analitika és az adatalapú döntéshozatal segítségével pontosabb diagnózisokat és hatékonyabb kezeléseket alakíthatunk ki. Magyarország már kis ráfordítással is kiemelt szereplő lehet ebben a folyamatban, hiszen erős digitális alapokról indulunk.