A sikerhez vezető út ki van kövezve, csak el kell indulni rajta – interjú Sebők Katalinnal

Együttműködés, tudás- és információmegosztás – ezek a legfontosabb összetevői annak a képletnek, ami a sikeres K+F projektekhez, beruházásokhoz vezet. Sebők Katalinnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettesével beszélgettünk az NKFIH vállalkozásokat támogató, pályázati rendszereiről, valamint a Hivatal általános, forrásokat érintő stratégiájáról.

IVSZ: 27 ország közül Magyarország az European Innovation Scoreboard (EIS) 2020 eredményei alapján rendre a 20. hely körül áll. Milyen mutatók alapján rangsorolják az országokat? Mely erősségeink és gyengeségeink alapján állunk a 21. helyen? Miért szükséges évről évre vizsgálni, hogy szerepelünk a rangsorban?

Sebők Katalin: Az European Innovation Scoreboard egy igen összetett mutató, 27 különböző tényező alapján elemzi az egyes országok innovációs képességeit. A teljesség igénye nélkül vizsgálja például az adott állam szabadalmi bejelentéseinek számát, a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság arányát, a finanszírozási és támogatási rendszereket vagy éppen a különböző innovatív termékek és tudásintenzív szolgáltatások exportját. Ezek alapján hazánkban vannak fejlesztésre szoruló területek, miközben vannak kifejezetten jól teljesítő mutatóink is. Ez utóbbihoz sorolható például a közös nemzetközi publikációk száma, de magas a kockázati-tőkebefektetések, a K+F ráfordítások aránya az üzleti szektorban és IKT képzéseket biztosító vállalkozásokból sincs hiány. Néhol azonban fokozni kell a teljesítményt és ebben meghatározó szerepet vállal az NKFIH is. Ezért segítjük a kkv-k innovációs képességének növelését, a kutatói és vállalati együttműködések kialakítását, a sikeres pályázati részvételt, hiszen ezek hozzájárulnak hazánk gazdasági növekedéséhez és versenyképességünk javulásához is. Ezek a célkitűzések tiszták és egyértelműek, az EIS pedig egy jó viszonyítási alap, általa könnyebben meghatározhatók azok a sarokkövek, melyek a stratégiák programok kidolgozásához, esetleges újragondolásához szükségesek.

IVSZ: Szignifikáns növekedés tapasztalható a K+F-re való ráfordításban. Mi az, amivel ez a tendencia tovább javítható lenne?

S. K.: A K+F tevékenység súlya több mint kétszeresére nőtt a nemzetgazdaságon belül az ezredforduló óta. A vállalatok szerepvállalása kiemelkedő ebben a teljesítményben, mindamellett, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények is egyre nagyobb arányban vesznek részt a folyamatban.

Azt látjuk, hogy a kulcs az együttműködés. Sok esetben a megoldás közelebb van, mint azt gondolnánk: az érintett szereplők összekapcsolása előhozza a meg nem fogalmazott igényeket, az elérhetetlennek tűnő tudást és a lehetséges közös munka és kapcsolódás gondolatát, melyből aztán KFI projektek születnek. Tehát a szereplők közötti tudás- és információmegosztási folyamat erősítése egy releváns eszköz a tendencia folytatásához.

IVSZ: K+F ráfordításokat tekintve az állam maga, vagy a piac a meghatározóbb? El lehet a kettőt egymástól különíteni?

S. K.: Úgy gondolom a kettő kéz a kézben jár. Az államnak figyelnie kell a világpiaci trendeket, a hazai irányokat és ehhez mérten meg kell adnia a szükséges segítséget, tehát egyfajta katalizátor szerepet tölt be. Ez természetesen megjelenhet forrásként, de akár infrastruktúrában, nemzetközi kapcsolódásokban is. Ha a piac él a felkínált lehetőségekkel és felhasználja azt a saját fejlesztéseihez, akkor új termékek és szolgáltatások jönnek létre.

Ez egy örök körforgás, ahol mindig szem előtt kell tartani a társadalmi, környezeti és gazdasági hasznosulást is.

IVSZ: Az NKFIH által alapított Területi Információs Platformok (TIP) kiemelt szerepet kapnak a jövőben. Mit jelent ez pontosan?

S. K.: Ahogy említettem, az együttműködések ösztönzése kiemelten fontos, ezt tartottuk szem előtt a Területi Innovációs Platformok alapításánál is. Azzal a céllal hoztuk létre ezt a hálózatot, hogy helyi szinten is megerősítsük a felsőoktatási- és kutatóintézmények, vállalkozások, szakmai szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók közötti kapcsolatokat, színteret biztosítva nekik a közös munkára. A kezdeményezés népszerűségét jól mutatja, hogy két év alatt közel ötszáz szervezet csatlakozott már a TIP-hez, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. Számos rendezvény és közös projekt áll már a tagok mögött és elérkezettnek láttuk az időt, hogy a stabil alapra építve új szintre léptessük a programot.

Nem titkolt célunk, hogy a kkv-k által megvalósított KFI projektek számát szeretnénk növelni, ehhez pedig a már meglévő kapcsolatrendszeren túl a tudást és a forrást is biztosítani fogjuk a tagjainknak a rendszeren belül. Ahhoz, hogy a forrásokat hatékonyan használják fel a vállalkozások, elengedhetetlen a megfelelő tudásbázis megléte. Természetesen vannak olyan szereplők, akik már valósítottak meg eredményes, bevételt generáló KFI projektet, azonban azokat, akik még csak az út elején járnak, felvértezzük a szükséges ismeretekkel. Ebben egy e-learning képzés lesz majd a segítségükre, ahol megismerhetik többek között az IKT fókuszú üzleti tervezést, a szellemi tulajdonvédelem fontosságát vagy éppen az értékesítési stratégia kialakítását. Amennyiben elvégzik a képzést, certifikált taggá válnak, és forrást igényelhetnek KFI projektjeik megvalósításához. Ezzel a TIP-ben a jövőben minden egy helyen lesz elérhető, ami a sikerhez kell: forrás, tudás és kapcsolatok.

IVSZ: Mit lehet tudni a Horizont Európa Programról? Az IKT pályázatok be tudnak ebbe kapcsolódni?

S. K.: A Horizont Európa az Európai Unió hétéves kutatási és innovációs keretprogramja, tulajdonképpen a H2020 program folytatása. Az előző időszakot vizsgálva Magyarország közel 1400 pályázattal és 346 millió euró elnyert forrással a 17. helyen áll az EU tagállamok rangsorában. De beszédes az eloszlás is, az EU13 országok pályázóinak alig 5%-ot sikerült elnyerniük a rendelkezésre álló keretből, míg a régi tagállamokba 86% jutott. Ez jól mutatja, hogy szükség van a pályázók segítésére, hogy még hatékonyabban ki tudják használni ezeket a közvetlen finanszírozási lehetőségeket. A 2027-ig tartó ciklus idén áprilisban kezdődött meg, igen jelentős 95,5 milliárd euró keretösszeggel, kiemelten az egészségügy, a biztonság, a digitalizáció, űrkutatás és a fenntarthatóság területeire fókuszálva. Ezeket mind átszövi az IKT, így az érintetteknek érdemes mélyebben is foglalkozni a pályázatokkal.

IVSZ: Milyen módon és mivel tudja támogatni az NKFIH a sikeres szereplést a Horizont Európa forrásainak elnyerése kapcsán?

S. K.: A Hivatal rendszeresen szervez felkészítő és kapcsolatépítésre szolgáló eseményeket, amelyeken mindenkinek javasolt részt venni, aki fontolgatja a pályázást. Egyrészt könnyebben mehetnek végig a beadási folyamaton, de partnert is találhatnak a konzorciumi kiírásokra. Úgynevezett NCP, vagyis Nemzeti Kontakt Pontok hálózatot is működtetünk. Az NCP kollégák feladata, hogy közvetlenül segítsék a pályázókat, így őket is lehet keresni egy-egy szakterülethez kapcsolódó kérdésekkel. A sikerhez vezető út tehát ki van kövezve, a vállalkozóknak már csak el kell indulni rajta.

IVSZ: Milyen források várhatók jövőre?

S. K.: Az idei évben több mint 180 milliárd forint volt elérhető az NKFI Alap keretein belül, abból mintegy 77 milliárd forint kifejezetten az innovációs projektek fejlesztésére, támogatására. Több olyan pénzügyi konstrukció is létezik, melyek rendkívül népszerűek a pályázók körében, ilyen például a Piacvezérelt KFI, melyre rendre többszörös a beérkező támogatási igény. De ide tartozik a kifejezetten kkv-k innovációs tevékenységének ösztönzését célzó KKV Start Program is, melynek köszönhetően közel 800 új szereplőt indítottunk el az innováció és ezáltal a versenyképesség útján. Ezeket természetesen igyekszünk megtartani a jövő évi forrásstruktúrában is. A pontos tervek azonban még kialakítás alatt vannak, mely során mindig figyelembe vesszük a trendeket, a fejlődés szempontjából perspektivikus területeket, a pályázók visszajelzéseit.

IVSZ: Mit javasol a vállalkozásoknak, milyen előkészületek vezethetnek sikerre részükről a pályázatok kapcsán?

S. K.: Fontos a megfelelő tervezés, sorra kell venni a humán erőforrás és eszközszükségletet, de foglalkozni kell a szellemi tulajdonjogot érintő kérdésekkel is, tehát egy komplex rendszerként kell tekinteni a projektre. Minél alaposabbak vagyunk a kezdetekkor, annál nagyobb a sikerünk a pályázáskor és természetesen a kivitelezésnél is.

A fő rendező elv mindig a piaci hasznosulás kell legyen. Ezt a szemléletet kell alkalmazni egy-egy pályázat előkészítésekor és végig a megvalósítás során is. Ha már tudjuk, fejlesztésünknek, termékünknek van valódi célközönsége, kereslete már nagyot nem tévedhetünk.