Egységesen 2 év legyen a tartós fogyasztási cikkek jótállása

IVSZ állásfoglalás

Az IVSZ állást foglalt a szavatossági és jótállási szabályok módosításáról, az IKT ágazat szektorspecifikus szempontjait figyelembe véve. Legfőbb javaslata, hogy a kötelező jótállási idő egységesen két év legyen valamennyi tartós fogyasztási cikk vonatkozásában.

IVSZ Jótállás állásfoglalás 2020

A Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet-módosítások jelentősen érintik a jótállásra különösen a jótállási idő tartamára vonatkozó, évtizedek óta fennálló korábbi gyakorlatot. A legfontosabb változtatás a sávos jótállási idő bevezetése, melynek lényege, hogy a kötelező jótállási időszak hossza a termékek értékétől függ, és a kereskedelemben 250 000 forintot meghaladó áron értékesített termékek esetében a jótállás kötelezően 3 év.

Az IVSZ támogat minden olyan, a fogyasztók védelmének erősítését célzó kormányzati kezdeményezést, amely nem okoz az indokoltnál nagyobb adminisztratív terhet sem a vállalkozások, sem a szabályok betartatásának monitorozásáért felelős állami intézményrendszer számára. A most bevezetett módosítások azonban véleményünk szerint – a jogalkotó szándékával minden bizonnyal ellentétes módon – sem a fogyasztók, sem a gyártók és kereskedők, sem pedig a piacfelügyeletet gyakorlók helyzetét nem javítják az intézkedés negatív hatásaival arányos mértékben.

Javasoljuk, hogy

  • a kötelező jótállási idő a tartós fogyasztási cikkek esetében egységesen két év legyen, ami a sávos rendszernél lényegesen egyszerűbbé tenné a rendszer betartását és betartatását, védve a fogyasztók érdekeit, de nem sértve a gyártók, forgalmazók érdekeit sem olyan mértékben, mint a bizonytalanságot okozó sávos rendszer.
  • az elektronikus jótállási jegyeknek ne legyen kötelező tartalmi eleme az elektronikus aláírás;
  • a jogszabály-módosítás hatályba lépési ideje módosuljon 2021. szeptember 1-re.

Indokaink a következők:

  1. Végeláthatatlan vitákat okozna, és bürokratikus bonyodalmakhoz vezetne, hogy a sávok határán mozgó árú termékek az egyik kereskedőnél a sávhatár felett, a másiknál az alatt volna kapható, így ugyanaz a termék kétféle jótállási idővel kerülhetne forgalomba.
  2. Egyazon terméknek a felszereltségtől vagy választható extráktól függően forgalomba kerülhetne a sávhatár alatti és azt meghaladó árú változata is, így azonos műszaki tartalom mellett is előfordulna, hogy eltérő hosszúságú jótállás jár egy-egy készülékre.
  3. A nem egységes jótállási feltételek azt sugallják, hogy az alacsonyabb árú termékek silányabb minőséget képviselnek a magasabb fogyasztói árú (és több jótállási idővel bíró) társaikhoz képest. Emiatt az alacsonyabb árú, de hasonlóan magas minőségű termékek versenyhátrányba kerülhetnek.
  4. A mobiltelefonokkal kapcsolatban az alábbi szempontok figyelembevételét javasoljuk:
    1. A mobiltelefonok átlagos életciklusa jelenleg az iparági felmérések/becslések szerint 27 hónap, a prémium kategóriás készülékeké (amelyek a tervezett jogszabály alapján a 3 éves jótállási kategóriába esnének) ennél is rövidebb, átlagosan 24 hónap.
    2. Az akkumulátorok élettartama ennél rövidebb. Ha javítás keretében cseréljük az akkumulátort, és ezután újraindul a teljes termékre vonatkozó jótállás, akkor a vásárló sorozatos cseréknek köszönhetően akár évtizedekig is használhatná a készülékét.
    3. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht) vonatkozó rendelkezései szerint készülék értékesítése esetén a hírközlési szolgáltatás igénybevételére irányuló határozott idejű előfizetői szerződés időtartama (a „hűségidő”) legfeljebb 24 hónap lehet. Ha egy felhasználó a hűségidő lejárta után a készüléke megtartásával vált szolgáltatót, akkor bonyolult adminisztrációt okozhat számára a jótállási jogok migráltatása.
    4. A nagyobb értékű készülékek esetében érvényesítendő 3 éves jótállási idő nemcsak a technológiai fejlődést hátráltatja, hanem a termékek árára is kedvezőtlenül hat, ami visszaveti a keresletet. Ennek következtében az elsődleges készülékpiac csökkenni, míg a másodlagos készülékpiac, valamint a szürke import nőni fog.
    5. Magyarország a nemzetközi összevetésekben a digitális infrastruktúra (vezetékes és mobil hálózatok) esetében kifejezetten jól teljesít (7. hely a z EU-s DESI-indexben), ugyanakkor az okostelefon-ellátottság és mobilinternet-használat terén az utolsók között szerepel – az emelkedő készülékárak fékeznék az okostelefonok terjedési ütemét, és az 5G magyarországi bevezetését.
  5. A jótállási szabályok módosítása nyomán elkerülhetetlen a beszerzési megállapodások újratárgyalása a beszállítókkal és készülékgyártókkal, aminek komoly idő- és erőforrásigénye van a megfelelő új üzleti modellek és feltételek kialakítása érdekében.
  6. A változásokra valamennyi piaci szereplőnek, az értéklánc valamennyi szintjén fel kell készülnie (így különösen szerződések, pénzügyi/üzleti feltételek, rendszerek, folyamatok átalakítása terén) ami ilyen rövid időtávon belül nem biztosítható.
  7. A sávos jótállás összességében minden szereplő számára bizonytalanságot okoz: hogyan lesz nyomon követhető és adminisztrálható, hogy mely terméket melyik kereskedő mennyiért adta el a fogyasztónak, és így az adott termékhez mennyi jótállás kötődik.
  8. A fogyasztók hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet, hogy ha kisebb értékű terméket engedhet meg magának valaki, akkor kevesebb rá a jótállás. Ugyanígy, ha promócióban vesz valaki egy nagyobb értékű terméket, akkor kevesebb jótállás illeti meg, mint ha teljes áron venné.

A változtatásoknak vannak olyan elemei, amelyek egyértelműen pozitív változást eredményeznek a fogyasztóvédelmi szabályozás területén. E körben üdvözlendő, hogy a jótállási jegyeket a jövőben elektronikus úton is a fogyasztók/előfizetők rendelkezésére lehet bocsátani. Ugyanakkor e lehetőség kapcsán az elektronikus aláírás kötelező tartalmi elemmé tétele felesleges adminisztrációs terhet ró a szolgáltatókra, továbbá a fogyasztói érdeket sem szolgálja, hiszen a hatályos szabályozás szerint nem kötelező tartalmi eleme a jótállási jegynek az aláírás, valamint a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a szabálytalanul kiállított jótállási jegy nem érinti a jótállás érvényességét.

Kérjük a döntéshozókat, hogy a magyar informatikai és hírközlési ágazat méltányolható, szektorspecifikus szempontjait figyelembe véve – fenti javaslatainkat és érveinket figyelembe véve fontolják meg a rendeletek módosítását:

  • a kötelező jótállási idő egységesen két év legyen valamennyi tartós fogyasztási cikk vonatkozásában;
  • az elektronikus jótállási jegyeknek ne legyen kötelező tartalmi eleme az elektronikus aláírás;
  • a jogszabály-módosítás hatályba lépési ideje módosuljon 2021. szeptember 1-re, biztosítva, hogy a piaci szereplők számára a módosuló fogyasztóvédelmi, jótállási szabályoknak való megfelelésre elegendő idő álljon rendelkezésre.

Kérjük, amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, vegye fel a kapcsolatot az IVSZ jogi munkacsoportjával a tatrai.zsofia@ivsz.hu email címen!