Ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése
Nem következhet be valódi digitális fordulat Magyarországon a gazdasági életben meghatározó mikro-, kis és közepes vállalkozások technológiai fejlődése és ezek támogatása, valamint a nemzetgazdasági ágazatok digitális transzformációja nélkül. Az ágazati digitalizáció ezért kulcskérdés a világ más országaihoz hasonlóan hazánkban is.
2021. negyedik negyedévében a magyar munkavállalók 20%-át foglalkoztatja az ipar és 25%-át az iparhoz közvetlenül kapcsolható szolgáltató vállalkozás, azaz a magyar lakosság közel fele függ közvetlenül attól, hogy sikerül-e a magyar ipar versenyképességét fenntartani.
Az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért!” című kiáltványának második pillére olyan aspektusokat feszeget és azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek megvitatása létfontosságú és alapja a továbblépésnek.
Beszéljük meg együtt a második pillér vitaanyagának következtéseit, javaslatait! Arra buzdítunk benneteket, hogy olvassátok el, adjatok hozzá gondolatokat és gyakorlati tapasztalatból eredő meglátásokat, hogy egy valódi és konstruktív párbeszéd alakuljon ki a téma körül.
Összefoglaló
Jelen szakmai anyag az IVSZ gondozásában elkészült „Az utolsó lehetőség: valódi digitális fordulatot!” kiáltvány Ágazati digitalizáció, KKV fejlesztés terület szakmai vitaanyaga. Célja, hogy felhívja a figyelmet az ágazati digitalizáció megfelelő beavatkozásokkal elérhető potenciáljaira, közös gondolkodásra hívja az IVSZ tagjait, szakmai partnereit, illetve a Kiáltványhoz csatlakozott magánszemélyeket, vállalkozásokat.
A vitaanyag felsorolja a közvetlen és közvetett hasznok közül azon legfontosabbakat, melyek alapján egyértelmű, hogy a termelő és szolgáltató vállalkozások digitális transzformációja a túlélésük és sikerük záloga.
Nemzetközi összehasonlításban világ és európai szinten sem érjük el a középmezőnyt. Mind a gazdasági környezet kialakításában, a humán feltételek biztosításában, és a technológiai átalakulás terén bőven van lehetőség a fejlődésre.
A fejlődés pillérei közül elsődlegesen a kultúraváltás látszik a leginkább szükségesnek azért, hogy hatékonyan fel lehessen készíteni a humán erőforrásokat és megvalósítani a technológia beruházásokat.
Az IVSZ tapasztalatait összegezve, minden pillérhez ajánlásokat fogalmaz meg, melyek alapján a rendelkezésre álló fejlesztési források ismeretében készíthető el majd egy részletes cselekvési terv.
A technológiai megújulás tekintetében:
- A projektek sikeres megvalósítása érdekében olyan támogatási konstrukciókat kell kidolgozni, amelyek nagyobb részt biztosítanak a tervezési és projekt lebonyolítási költségekre,
- Ki kell dolgozni a digitalizációs szakértők minősítési rendszerét és gondoskodni a naprakész kínálat megjelenítéséről,
- A digitalizációt elősegítő termékek és szolgáltatások kínálatát naprakészen a vállalkozások számára meg kell jelentetni és megbízható minőségi információkkal ellátni,
- A jelenlegi állapot folyamatainak és munkamódszereinek felülvizsgálata szükséges minden technológiai beruházást megelőzően – BPR,
- Könnyen befogadható eredmény kommunikáció során be kell mutatni a technológiai megoldás kialakításának útjait is.
A nyelvoktatás tekintetében:
- Első sorban a felnőttoktatásban motivációt és kedvezményes lehetőséget kell biztostani az angol nyelv alapfokú tanulására.
- Támogatni kell a kkv-k nemzetközi szakmai találkozóit.
A szakképzés tekintetében:
- Termelési/Szolgáltatási digitalizációs szakértők delegálása az Ágazati Készségtanácsokba (ÁKT szakértői pool)
- Szükséges a Képzési és kimeneti követelmények (KKK), Programtantervek (PTT) digitalizációs szempontú felülvizsgálata
- Szakoktatók folyamatos továbbképzése és bevonása a felsőoktatás kompetenciaközpontjainak munkájába
- Szükséges ágazati digitalizációs kompetenciák rendszeres monitoringja a szakképzésből a munkaerőpiacra lépők között.
A felsőoktatás tekintetében:
- Folytatni kell a vállalkozók és a felsőoktatás együttműködését lehetővé tevő tartalmak és infrastruktúrák fejlesztését
- Minél gyorsabban el kell indítani egy digitális coach képzést, amely nagy vállalat modernizáláshoz szakértőket, interim menedzsereket és Chief Digital Officer-eket képez, a szakképzés megújításához felkészült oktatókat biztosít.
A felnőttképzés tekintetében:
- Országos ágazati digitális kompetenciák felmérése (a szakképzés KKK -hez képest),
- A Programkövetelmények (PKk) felülvizsgálata/kiegészítése ágazati digitalizációs tartalommal,
- A kijelölt kompetenciaközpontok lássák el az Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (IKK) napra kész ágazati digitalizációs szakmai ismeretekkel,
- Szakoktatók folyamatos ágazati digitalizációs továbbképzése és bevonása a felsőoktatás kompetenciaközpontjainak munkájába,
- Az ágazati digitalizációs tematikájú képzések támogatása és promóciója a vállalkozásfejlesztési portálokon,
- Képzési hitelrendszer és munkaidőkedvezmény szabályzása.
A generációk tekintetében:
- Fel kell mérni és még több felzárkóztató programot kell kidolgozni az érintett generációk számára és azt országosan biztosítani.
- Országos felmérést követően, szakértői érzékenyítéssel, konzultációval, coachinggal kell megragadni a generációváltásban rejlő motivációs lehetőségeket.
Ágazati digitalizációs ökoszisztéma tekintetében:
- Érdemes az iparági szövetségekkel, a vezető vállalatokkal, a kormányzattal és a kapcsolódó iparágakkal a nemzetközi tapasztalatokat bevonva Ágazati Digitalizációs Stratégiákat készíteni, amihez mind az ágazat vállalatai, mind a szabályozó, mind a digitális ökoszisztéma fejlesztői igazodni tudnak így csökkentve a fejlesztési veszteségeket. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nemzetgazdasági szempontból kulcs érdek, mert a fejlesztések hatékonysága és gyorsasága csak így biztosítható.
A vitaanyag végén soroljuk fel azokat a forrásokat, melyeket az anyag összeállítása során felhasználtunk, illetve amelyek bővebb információval szolgálhatnak számotokra.
