Magyarország jövője a tudásalapú fordulaton múlik

Budapest, 2026. április 20. – Annak érdekében, hogy Magyarország ne veszítse el végleg versenyképességét, gyors technológiai és tudásalapú fordulatra van szükség – erre figyelmeztet az új kormányzati ciklus elejére időzített állásfoglalásában az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége. A szervezet szerint a tét ma már nem pusztán a gazdasági növekedés üteme: ha az ország nem kapcsolódik be határozottabban a tudásra, innovációra és digitalizációra épülő világgazdasági folyamatokba, akkor nemcsak a magyar gazdaság, hanem a társadalom egésze is fokozatosan távolodhat a modern világ működésétől, elvárásaitól és lehetőségeitől. Az IVSZ ugyanakkor hangsúlyozza: a folyamatok megfordíthatók, ha az állam, az üzleti szféra és az oktatás szereplői közösen és időben lépnek. 

Az IVSZ a parlamenti választások után szokásos szakmai állásfoglalásában ezúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy a 21. században csak azok az országok képesek fenntartható növekedésre, magasabb bérekre és stabil életszínvonalra, amelyek a fejlett technológiára, az innovációra és a magasan képzett munkaerőre építik fejlődésüket. A szövetség szerint Magyarországnak nem elszenvednie, hanem alakítania kell a régió átalakulását: Közép-Európának az unió gazdasági motorjává kell válnia, ebben pedig Magyarországnak vezető szerepre kell törekednie. 

„A technológiai és tudásalapú fordulat elmaradása tartós versenyhátrányt okozhat Magyarországnak. Ha nem növeljük a termelékenységet, nem erősítjük a hazai innovációs képességet, és nem készítjük fel a társadalmat a digitális korszak kihívásaira, akkor fokozatosan kiszorulhatunk a magas hozzáadott értékű gazdasági folyamatokból. Jó hír ugyanakkor, hogy ezen még lehet változtatni – de ehhez most kell közösen lépnünk” – mondta Dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Hozzátette: „Stratégiai célunk, hogy Magyarország ne követője, hanem alakítója legyen a régió technológiai fejlődésének. A térség jó eséllyel Európa motorjává válik, és ebben a folyamatban Magyarországnak kezdeményező és meghatározó szerepet kell vállalnia.” 

Az IVSZ szerint a kérdés ma már túlmutat a gazdaságpolitika szűk keretein. A tudásalapú fejlődés hiánya nemcsak a beruházásokat, a bérek növekedését és a vállalati versenyképességet veszélyezteti, hanem azt is, hogy a magyar társadalom mennyire tud alkalmazkodni a munka, az oktatás, a közigazgatás és a mindennapi élet gyorsan változó, digitális környezetéhez. 

A szervezet állásfoglalása négy fő beavatkozási területet jelöl meg: 

• a humán tőke fejlesztését, 
• a technológiai és innovációs képességek erősítését, 
• a korszerű digitális infrastruktúra biztosítását, 
• valamint a kiszámítható stratégiai és szabályozási környezet kialakítását. 

Kulcskérdés, hogy az oktatás és a felnőttképzés jobban igazodjon a jövő munkaerőpiacának igényeihez – áll a szervezet 12 pontos kiáltványában. Cél, hogy erősödjenek a természettudományos, műszaki és digitális készségek, valamint a mesterséges intelligencia használatához szükséges ismeretek, gyorsuljon a hazai kkv-k technológiai felzárkózása, és tovább fejlődjön az az infrastruktúra, amelyre a modern gazdaság épülhet. 

„A versenyképesség ma már nem képzelhető el korszerű tudás, modern vállalati működés, fejlett digitális infrastruktúra és a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása nélkül. Ugyanilyen fontos, hogy az állam, az üzleti szféra és az oktatás szereplői közös irányba mozduljanak. A digitalizáció nem különálló szakpolitikai terület, hanem a gazdasági és társadalmi működés alapja. A technológia itt van, ma is része az életünknek, a kérdés az, mire vagyunk képesek használni és hogyan teremtünk ebből értéket a gazdaság és a társadalom számára” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára. Kiemelte: „Az IVSZ kész arra, hogy hídként és szakmai partnerként támogassa azokat a döntéseket, amelyek Magyarországot a régió egyik meghatározó technológiai központjává tehetik.”

Az IVSZ versenyképességi javaslatcsomagjának kiemelt elemei: 

• a jövőben elvárt kompetenciák beépítése az oktatásba és a felnőttképzésbe, 
• a hazai kkv-k automatizációjának és adatvezérelt működésének ösztönzése, 
• a startup ökoszisztéma kiszámítható finanszírozási feltételeinek erősítése, 
• a digitális infrastruktúra, a felhőkapacitások és az adatközponti háttér fejlesztése, 
• valamint az állami adatvagyon innovációt támogató, strukturált hasznosítása. 

A „Technológia és tudás: a 21. századi versenyképesség alapja” című szakmai állásfoglalással az IVSZ azt szeretné elérni, hogy az kiindulópontja legyen egy olyan gazdaságfejlesztési stratégiának, amely világos választ ad arra, hogyan válhat Magyarország a régió egyik vezető tudás- és technológiaalapú gazdaságává.