IVSZ.hu / Közgyűlési Beszámoló a 2016-os évről / A Fejlesztési és EU Források Munkacsoport 2016-os beszámolója
A Fejlesztési és EU Források Munkacsoport 2016-os beszámolója
2017.03.31-el gyakorlatilag meghirdették a Széchenyi 2020 program keretében a teljes 2014-2020-as támogatási időszakban pályázható konstrukciókat. A Fejlesztési és EU források munkacsoport (továbbiakban: munkacsoport), illetve tágabb körben az IVSZ teljes tagsága számára a kiírások kiemelt üzleti lehetőséget jelentenek, kedvezményezetti, valamint szállítói és tanácsadói oldalon egyaránt. A munkacsoport aktív részese volt a társadalmi konzultációknak és pályázati tervezetek szakmai egyeztetésének. A pályáztatói oldalon erőteljes „evangelizációs” tevékenységet folytatott, felhívva a figyelmet a beruházások nélkülözhetetlen IKT vonatkozású területeire.
Bár úgy gondoljuk minden esetben szakmailag megalapozott és széles konszenzusra épülő kezdeményezésekkel éltünk és változtatási javaslatokat tettünk le, korántsem lehetünk elégedettek a pályázati rendszer eredményeivel. Miközben a szakmai részletek kapcsán számos alkalommal sikerült piackonform elemekkel kiegészíteni, módosítani a kiírásokat, néhány a tervezéskor kialakult strukturális probléma alapvetően befolyásolja negatív irányba a pályázati rendszert az infokommunikáció területén. A KMR források hiánya, a kombinált termékek indokolatlan erőltetése, a pályázatok elbírálásának minden elképzelést felülmúló lassúsága miatt az egész szakma szenved. Különösen fájdalmas a digitális tartalmú innovációs pályázatok rendkívül alacsony sikeressége, fájdalmas kijelenteni, de úgy tűnik a digitálizáció az innovációs politikában mostohagyerek.
Ugyanakkor a pályázatok meghirdetése nem jelenti azt, hogy a kiírások véglegesek lennének, illetve hogy a munkacsoporttok és IVSZ tagsága alapján generált tapasztalatok ne lennének beépíthetőek a fejlesztéspolitika releváns szintjein. A munkacsoport alapvető célja, hogy fókuszban lévő EU-fejlesztési programok esetében egységes iparági érdekképviselet valósuljon meg a fejlesztéspolitikai döntéshozók irányába.
A munkacsoport 2017 elején vezetőt váltott, a korábbi vezető, Kőszegi Tamás (T-Systems) 2 éves aktív tevékenysége után átadta a stafétabotot. A munkacsoport új vezetője Magyari Donát, aki korábban elnökségi tagként már aktív részese volt az IVSZ szervezeti megújulásának. Donát szorosan kötődik a digitális gazdaság ökoszisztémájához, az adott piaci szegmensben meghatározó IKT cég felső vezetését támogatta az EU támogatási rendszerekben való eligazodásban. Az elmúlt években az Európai Bizottság projekt-értékelője volt Smart Cities témakörben.
Tekintettel arra, hogy a következő 12-18 hónap kritikus lesz az operatív programok keretében megnyíló konstrukciók kihasználása szempontjából, kiemelten sok egyeztetési jelentkezik. Az IKT cégek szempontjainak érvényesítése pro-aktív megközelítést, intenzív tevékenységet igényel, melyet nem adtunk fel és az IVSZ ezen munkacsoport keretein belül koordinál. A szakmai tevékenységének fókuszálása érdekében, kérdőíves felmérésre került sor, melyre közel száz válasz érkezett.
A nevéhez méltóan, Fejlesztési és EU forrás munkacsoportként nem csupán néhány GINOP-os pályázatos konstrukcióra fókuszál, hanem – a kérdőíves válaszok által visszaigazolt igények alapján – a szakmai tevékenységet az alábbiak szerint bővíti:
- Egyéb finanszírozási formák (pl.: garancia, vissza térítendő támogatások, tőke juttatások, adókedvezmények) adta lehetőségek feltárása és a szükséges szakértői és szakpolitikai egyeztetések végig vitele
- A start-up ökoszisztéma és a technológiai közösségek megszólítása, tőkebevonási kérdések beemelése a munkacsoport témái közé.
- Ipar 4.0-hoz kapcsolódó támogatási lehetőségek kapcsán az IKT szempontok hangsúlyozása, érvényesítése
- Digitális Jólét Program 2.0 változatának alakításához a tagsági vélemények becsatornázása, javaslatok kidolgozása
- Innováció és K+F témakörökben pro-aktív vélemény alkotás, mind a támogatásokra, mind az eljárásokra vonatkozóan.
A munkacsoport tevékenységében a tagvállalatokat reprezentálva mind a KKV, mind a nagyvállalati szektor jelentős aktivitást mutat, a belső tagi működésen túl pedig az államigazgatás résztvevői főképp előadói és konzultánsi szerepkörben vettek részt egyes eseményeken, közös párbeszédeken.