A mesterséges intelligencia hatása a foglalkoztatásra

A mesterséges intelligencia (MI) rohamosan alakítja át a munkaerőpiacot, a munkaköröket és a munkavégzéshez szükséges készségeket. A Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) 2024-es MI-készségfelmérése szerint az európai munkavállalók több mint egynegyede már használ MI-t a munkája során, és 60%-uknál megváltoztak a feladatok az MI hatására. Ez rávilágít arra, milyen sürgősen van szükség az átképzésre, készségfejlesztésre és az MI-vel kapcsolatos tudatosság növelésére, hogy emberközpontú MI-forradalom valósulhasson meg, amely erősíti Európa versenyképességét. 

Kik alakítják Európa versenyképességét a globális színtéren? 

A kutatás eredményei szerint az MI-fejlesztő munkaerő jellemzően olyan szakemberekből áll, akik már rendelkeznek a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges technikai tudással – például statisztika, számítástechnika, adat- és gépi tanulás területén. A fejlett gazdaságokban az ilyen, haladó szintű MI-módszereket alkalmazó dolgozók aránya kevesebb mint 0,5–1% a teljes foglalkoztatottsághoz képest. Mégis, ez a kis létszámú csoport kulcsszerepet játszik az EU versenyképességében, és döntő tényező lehet a nemzetközi MI-tehetségekért folytatott versenyben is. A kutatás alapján az MI-fejlesztőkre egyre nagyobb a kereslet – ezt jól mutatják az erre irányuló álláshirdetések növekvő száma. 

 Kik fejlesztik a mesterséges intelligenciát? 

Az adatok szerint az MI-fejlesztők többsége fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi. Leggyakrabban mérnöki, informatikai, matematikai vagy statisztikai területen szereztek diplomát, de egyre többen érkeznek üzleti tanulmányok irányából is. 

Kulcsfontosságú kihívások 

Az egyik legsúlyosabb problémát a földrajzi egyenlőtlenségek jelentik: míg Nyugat-Európában sokkal elterjedtebb az MI használata, addig Dél- és Kelet-Európában jóval kevésbé. Belgiumban például a válaszadók 49%-a használ MI-eszközöket a munkájához, míg Lengyelországban ez az arány 31%, Spanyolországban pedig csupán 26%. 

 További jelentős kihívás a rutinszerű munkaköröket fogja érinti. Az MI korábbi hullámában, például a robotizált folyamatok bevezetésével, számos rutinfeladat vált feleslegessé. Most is fontos, hogy idejében felismerjük, kiket érint közvetlenül az MI hatása, és biztosítsuk számukra a megfelelő átképzést, támogatást, valamint a szükséges szociális védőhálót. 

A MI szerepe a munkavégzés hatékonyságában

 A Cedefop kutatása nemcsak az MI által kiváltott automatizálási kockázatokra hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogyan tudja az MI hatékonyabbá tenni a munkavégzést. Az MI-t használó európai dolgozók 67%-a szerint a technológia segít gyorsabban elvégezni a feladataikat, 41%-a új vagy más jellegű munkákat kezdett el, míg 30%-uk esetében az MI teljesen átvett bizonyos feladatokat. A leginkább érintett ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság, az adminisztráció, a pénzügyi és biztosítási szektor, a közművek, a kereskedelem és a gyártás. 

Mit mondanak a szakértők a MI-forradalomról? 

A szakértők szerint nem várható, hogy az MI tömeges munkahelyvesztést okozna. Inkább arról van szó, hogy a technológia átalakítja a munkaköröket és a szükséges készségeket. A legtöbb esetben a MI nem helyettesíti a dolgozókat, hanem támogatja őket: lehetőséget ad magasabb hozzáadott értékű feladatokra és alkalmazkodást a gyorsan változó technológiai környezethez. 

Mit jelent ez az EU munkaerőpiaca számára? 

A Cedefop felmérése rávilágít arra, hogy az MI oktatásának prioritást kell kapnia a felnőttképzésben és a szakmai továbbképzésekben, mivel az európai munkavállalók MI-ismeretei jelenleg még alacsony szintűek. A válaszadók 40–60%-ának csak korlátozott elképzelése van arról, mi is az MI, hogyan működik, és milyen társadalmi hatásai lehetnek. 

Fontos, hogy ezek a képzések figyelembe vegyék a nemi és életkori különbségeket is, hiszen a nők és az idősebb korosztály ritkábban kerülnek kapcsolatba az MI-vel a munkahelyükön. Bár a magasan képzett dolgozók gyakrabban használják az MI-t, ők is igénylik a célzott továbbképzést. A MI-hez kapcsolódó tudás fejlesztése tehát minden képzettségi szint számára szükséges. 

Vállalatok és a MI-technológia 

A Cedefop kutatásából kiderül, hogy a nagyobb vállalatok már most is széles körben alkalmazzák az MI-t, hogy versenyben maradjanak és újításokat vezessenek be mind a termelésben, mind a szolgáltatásokban. Ugyanakkor az MI bevezetése nem megy akadályok nélkül: nehézséget jelent a költségek és hasznok mérlegelése, a jogi és etikai kérdések kezelése, illetve a bizalom, átláthatóság és vezetői kapacitás kiépítése. A sikeres MI-átállás kulcsa egy etikus vállalati kultúra és a folyamatos tanulásra, kísérletezésre ösztönző munkakörnyezet. 

Ebben segít az ARISA projekt is, amely olyan tudást és eszközöket ad a szervezetek és egyének kezébe, amelyekkel az MI bevezetése nemcsak lehetséges, hanem fenntartható, felelős és mindenki számára előnyös is lehet.  

Az ARISA projekt hazai megvalósítását az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége koordinálja.