

A hazai szélessáv remek, de a magyar vállalatok lekésik a digitális átállást
Az uniós tagállamok digitális fejlettségét mérő uniós index, a Digitális Évtized index eredményei szerint Magyarország 2024-ben is az infokommunikációs infrastruktúrák kiépítettségében és minőségében jeleskedett, míg a vállalkozások digitális készségei terén még van mit javítani nem csupán a mesterséges intelligencia alkalmazása, de a hétköznapibb IKT-technológiák esetében is. Ugyanakkor az EESZT-t érintő fejlesztések révén az e-egészségügy területén hazánk az EU-átlagnál jobban teljesít.
Napjaink geopolitikai kihívásai nyomán a Digitális Évtized 2030 uniós szakpolitikai program céljainak elérése még fontosabbá vált, hiszen EU digitális átalakulása kulcsfontosságú Európa versenyképességének és ellenállóképességének megőrzéséhez. A cél, hogy a tagországok, csökkentsék túlzott mértékű technológiai függőségüket, és az unió növelje szuverenitását ezen a területen, megerősítve stratégiai autonómiáját.
Infrastruktúrában és e-egészségügyben jól teljesítünk
„Hiába adottak Magyarországon a digitális átállás infrastrukturális feltételei, a vállalatok – különösen a kkv-k – többsége még nem érzékelte, hogy mi annak a valódi tétje, ha lekési a digitális átállást. A következő években az alapvető digitális készségeken túlmutató MI-, felhő- és BI technológiák használati aránya egy ország versenyképességének legfontosabb mutatóivá lépnek elő. Éppen ezért a Digitális Évtized jelentés nem pusztán pillanatfelvétel, hanem vészjelzés: a magyar gazdaság versenyképessége került veszélybe” – kommentálta a 2024-es évről szóló uniós jelentés vállalkozásokra vonatkozó eredményeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
A 2024-es év adatait feldolgozó felmérés szerint a magyarok 81%-a úgy véli, hogy a köz- és magánszolgáltatások digitalizációja megkönnyíti a mindennapjaikat. A tagállamok digitális fejlettségét mérő, évente kiadott Digitális Évtized (korábban DESI) index friss megállapításai szerint Magyarország a Digitális Évtized céljaihoz való hozzájárulásában mérsékelt ambíciót mutat. A 2024-ben vizsgált 8 teljesítménymutató adatai alapján az ország jól követi a kitűzött célokat, azok 75%-a jó úton halad a megvalósítás felé.
Jobban kell segíteni a hazai cégeket a digitális felzárkózásban
Ugyanakkor Magyarországon most a kkv-k 22,24%-a rendelkezik magas vagy nagyon magas szintű digitális intenzitással, szemben az EU 32,66%-os átlagával. Az alapvető digitális készségek fejlesztése önmagában nem elegendő, ambiciózusabb célkitűzésekre és fokozott támogatásra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások felzárkózhassanak az uniós versenytársakhoz.
A jelentés szerint Magyarország továbbra is kiemelkedően jó digitális infrastruktúrával rendelkezik, az optikai hálózatok 79,9%-os lefedettsége meghaladja a 69,2%-os uniós átlagot, és a 85,6%-os 5G-lefedettségi arány is kiemelkedően jónak számít úgy is, hogy valamivel az EU-s átlag (94,3%) alatt marad. A jelentés készítői pozitív példaként emelték ki azt is, hogy hazánkban az e-egészségügyi dokumentációkhoz való hozzáférés átlaga (86%) meghaladja az EU-s átlagot (82,7%) – köszönhetően például az EESZT szolgáltatás tavalyi fejlesztéseinek.
A digitális készségek hiánya miatt nem elég versenyképesek a cégek
Annak ellenére, hogy a kis- és közepes méretű cégek adják a magyar vállalkozások túlnyomó többségét, gazdasági hozzáadott értékük jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól, amelyek minden lényeges technológiában magasabb alkalmazást mutatnak itthon a kkv-knál a felhőhasználattól az MI-ig. A legtöbb hazai vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások – még nem élvezi teljes mértékben ezeknek a digitális technológiáknak az előnyeit. Ennek oka a digitális készségek hiánya, ami negatívan befolyásolja a gazdaság versenyképességét.
Ha csak az alapvető digitális készségeket vizsgáljuk, az elmúlt évben Magyarországon a kkv-k 57,4%-a rendelkezett ezekkel, amely arány jelentősen az uniós 72,91% alatt van, és meglehetősen távol áll a 2030-ra kitűzött 89 százalékos céltól. E számok alapján továbbra is szükség van célzott intézkedésekre a digitalizációs szakadék áthidalására az alapvető digitális ismeretek terén, továbbra sem elegendő csupán az ezeken túlmutató komplex technológiák elterjesztésére fókuszálni. Az IVSZ több európai uniós projektben is részt vesz – Cyberhubs, Digitaltech EDIH, Level Up, Arisa – amelyek ingyenes képzéseket kínálnak magánszemélyek és vállalkozások számára a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.
Már duplaannyi, mégsem elég cég használ MI-t itthon
Magyarország a Digitális Évtized programban nemzeti célként azt tűzte ki, hogy a 2030-ra a helyi vállalkozások 24 százaléka fog mesterséges intelligencia-alkalmazásokat használni. 2024-ben 7,41%-on áll ez a részarány, ami duplázódást jelent 2023-hoz képest.
Bár ez a jelentős növekedés jóval meghaladja az uniós szintű növekedési ütemet (67,2%), még így is elmarad az EU 13,48%-os átlagától. A hazai kkv-k 6,97%-a, a nagyvállalatok 23,46%-a alkalmazott MI-alapú megoldásokat a tavalyi statisztikák szerint – alkalmazásának egyik fő akadálya a mikro- és kisvállalkozások körében a szükséges digitális készségek hiánya.
Az elmúlt év erős előrehaladása ellenére a mesterséges intelligencia alkalmazása továbbra is korlátozott volt a kis- és mikrovállalkozások körében. A területen pozitív változást hozhat, hogy a magyar kormány frissíti a 2020-ban kidolgozott MI stratégiáját, melynek érkezése a közeljövőben várható.
Jó irányba indultunk a digitális szakemberek képzésével
A 2024-es jelentés szerint Magyarország nem érte el a kitűzött 4,9 százalékos célt az infokommunikációs szakemberek részarányában, a digitális szakemberek az összes munkavállalók 4,5 százalékát teszik ki, ami az 5 százalékos EU-átlag alatti. Ugyanakkor az éves növekedés arányában az uniós átlag felett végzett hazánk, ami annak a jele lehet, hogy a megkezdődött az elmozdulás a kívánt irányba.