A magyar agrárium meghatározó érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel együttműködésben az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportja elkészítette a Digitális Agrár Stratégia tervezetét, melyet most az IVSZ tagság körében szakmai konzultációra bocsát. Az anyagot a 2016. május 25-i munkacsoportülésen véglegesítjük, addig várjuk a tervezethez az észrevételeket és a javaslatokat.

Szakmai konzultáción a digitális agrárstratégia tervezete

Az IVSZ 2015-ben indította el az ágazatközi együttműködések kezdeményezését a következő hajtóerők alapján:

  • Az infokommunikáció (IKT) minden szektorban jelen van, szektorokon átívelő horizontális ágazat.
  • A digitalizáció a gazdaság egyik motorja, minden ágazatban kifejti hatását.
  • Hagyományos IKT ágazati megközelítés helyett indokolt a teljes digitális gazdaság súlyának meghatározása.
  • Az ágazati narratívákban nem, vagy csak minimálisan jelenik meg a digitalizáció és nincs az ágazatoknak saját digitális stratégiájuk.

Az ágazatközi együttműködések olyan területeken indultak el többek között, mint az oktatás, az ipar, az egészségügy és az agrárium. Az IVSZ Agrárinformatikai Munkacsoportja felvállalta, hogy meghatározó szakmai szervezetek bevonásával összeállítja a Digitális Agrár Stratégiát (DAS) az alábbi célokkal:

  • Hozzájárulás az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez.
  • A meglévő informatikai szolgáltatások elterjesztésének támogatása.
  • A meglévő kutatás és fejlesztési eredmények elterjesztésének támogatása.
  • A kutatás és a termelés közti kapcsolat, információ áramlás létrehozása.
  • A hazai informatikai ágazat hazai és nemzetközi piaci részesedésének növelése.

Az IVSZ 2014-ben együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, amelyben kiemelt feladatként szerepelt a DAS összeállítása. A DAS összeállításába az IVSZ felkérésére a NAK mellett több szervezet is bekapcsolódott szakértői szinten, többek között a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. 

A hazai agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok. A meglévő fejlesztések szigetszerűen működnek, azokat emberek kötik össze, jelentős adat és adat minőség vesztést eredményezve. A támogatásokkal vásárolt technológiák alapfelszereltségébe tartoznak az „intelligenciát” biztosító eszközök, azok azonban csak megfelelő integráltsággal biztosítanak valódi gazdasági előnyt.

A precíziós mezőgazdaság költségcsökkentő hatásairól itthon még nem készültek felmérések. Uniós elemzések azonban jól mutatják, hogy a munkagépek okosításával, nyomon követésével, automatikus kormányzással kb. 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédőszer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől a megtakarítás 40-50 euro/hektárt is elérheti. Amennyiben az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektár szintet.

A hazai mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészültsége, készségei és attitűdje. A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból.

További gátat jelent egyrészt a támogatáspolitika, amely az agrárinformatikai innovációt, a meglévő termék elterjedését, valamint a szükséges képzést és tanácsadást nem tekinti prioritásnak. Sem a Vidékfejlesztési Program, sem a GINOP, sem hazai források nem támogatják a termelők szükséges fejlesztését, attitűdváltását, sem az alkalmazások, szolgáltatások fejlesztések és elterjedését. Másrészt a szabályozási környezet, amely nem veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatását. Így jelentősen nehezítik például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti célhoz való hozzáférés, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.

Az hazai mezőgazdaság eddigi legnagyobb technológiai ugrását a 70-es években élte meg, az amerikai nagyüzemi technológiai láncok és a hozzá kapcsolódó tudás megvételével. Akkor a világszínvonalú technológia segítségével közel kétszeresére sikerült növelni a termelés volumenét és a minőségét. Ma hasonló lehetőség előtt állunk, azonban most nem a gép technológia fejlesztésével érhetünk el sikereket, hanem az infokommunikációs eszközök fejlesztésével, elterjesztésével és a hozzá kapcsolód tudás termelői szintre történő kijuttatásával.

Az agrárinformatikai fejlesztéseket elterjedését jelenleg az alábbi meghatározó területek gátolják:

  • az alkalmazói oldal képességeinek, készségeinek hiánya,
  • szabályozás,
  • támogatási rendszer,
  • szakmai háttérrendszerek és a közigazgatási rendszerek hiánya és jelenlegi működése.

A fenti négy terület gátló tényezőinek feloldására a fejlesztési szükségletek meghatározást követően hét fejlesztési programot fogalmaztunk meg:

  1. eAgrár képzési program, amelynek célja az agrárinformatikai alkalmazásához, bevezetéséhez, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges humánerőforrás biztosítása a megfelelő célcsoportokban.
  2. Agrárinformatikai tanácsadási program, amelynek célja a termelők saját üzemük működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsadást kaphassanak.
  3. Agrárinformatikai szabályozási program, amelynek célja az agrárinformatikai eszközök, szolgáltatások, alkalmazások használatának szabályozási környezetének kialakítása, az adathasználat kockázatának csökkentése.
  4. Agrárinformatikai adat program, amelynek célja az ágazat adatvagyonának felmérése, az adatvagyon szabályzás megvalósítása, az adatgazdálkodás kockázatának csökkentése.
  5. Szakmai háttérrendszerek fejlesztése program, amelynek célja a termelési, üzemi és termékpálya integrációs szinthez szükséges háttéradatok ingyenes, automatikus elérése.
  6. eAgrár közigazgatási rendszerek fejlesztése, amelynek célja a közigazgatási rendszerfejlesztés célja szervezetek feladatainak ellátása mellett a termékpálya szereplők adatszolgáltatásának minimalizálása, a rendszerek interoperábilis működése és a termelők részére minél több feldolgozott adat visszajuttatása.
  7. eAgrár fejlesztéspolitikai program, amelynek célja a program célja a fejlesztések forrásszükségletének fedezése, valamint a további uniós és hazai támogatási források tervezésekor az informatikai szempontok figyelembevétele.

Az IVSZ szakmai konzultációra bocsátja a Digitális Agrár Stratégia tervezetét. Kérjük, hogy véleményét 2016. május 24-ig küldje meg a varga.peter@ivsz.hu email címre.

Az Agrárinformatikai munkacsoport a DAS elkészítésében résztvevő szervezetekkel együtt 2016. május 25-én kibővített munkacsoport ülésen értékeli a javaslatokat és véglegesíti a stratégiát.  A munkacsoport ülésre mindenkit szeretettel várunk!

További információ: