Irinyi-terv: ágazatfejlesztés és szemléletváltozás

Az IVSZ multinacionális tagozata kibővített, május 24-i ülésén Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkárt látta vendégül, hogy közösen vitathassák meg az Irinyi-terv IKT-t érintő lábának lehetőségeit és azt, hogyan tud az IVSZ a többi iparág digitalizációs törekvéseiben részt venni.

Az ülésen Lepsényi Istvánt Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, Bánhegyi Zsófia, az IVSZ multinacionális tagozatának vezetője, Major Gábor, az IVSZ főtitkára fogadta. A megbeszélés fókusza Magyarország újraiparosítási terve és a digitalizáció párhuzamossága volt. Az IKT iparág az Irinyi terv 7 lábának egyike, de ennek támogatása-fejlesztése nem önmagában az IT-cégeket érinti, hiszen a digitális átalakuláshoz minden más iparág vállalatainak és szervezeteinek szüksége van az IKT bevonódására. Ahhoz, hogy a szektor készen álljon erre a szerepre, a hazai KKV-k erősítése szükséges. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke egyetértve a célokkal kiemelte, hogy a közel 12 ezer milliárd forintos komplex gazdaságélénkítési programokban a magyar KKV cégeket kell segíteni, éppen ezért invitálta az IVSZ a multivállalatok mellett a hazai IT cégek képviselőit is erre az ülésre.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára kifejtette, hogy a digitális gazdaságot képviselő szövetség kész az Irinyi-tervben felvetett problémák tárgyalására. Teljes szélességben vannak az iparágnak javaslatai és örömmel fogadjuk, ha a hosszú ideje meglévő problémák közül minél többet sikerül megoldani. Fontos, hogy a különböző kormányzati programok, az Irinyi-terv mellett a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia összehangoltan működjenek. Lepsényi István szerint az Irinyi-terv a feldolgozó iparra fókuszál, de az említett programokkal folyamatos és intenzív egyeztetés folyik.

Bánhegyi Zsófia köszöntőjében kiemelte, hogy a digitalizáció nem azt jelenti elsősorban, hogy az embereket lecseréljük robotokra, hanem éppen azt, hogy az emberi munkát digitális eszközökkel tudjuk segíteni – ez látszik az első igazi Ipar 4.0 mintagyárakban is, ahol a gyártásellenőrzésben, logisztikában rendkívül fejlett eszközökkel növelhetik a dolgozók hatékonyságukat. Magyarországnak a digitalizáció továbbra is egy kitörési lehetőség, sőt, a jelenlegi fázisban, a megfelelő gyors és határozott lépésekkel az iparfejlesztés területén könnyen európai benchmark országgá válhatunk.

Lepsényi István államtitkár úr kiemelte, hogy az Irinyi terv az irányokat határozza meg, de ezt meg kell tölteni tartalommal. Az elmúlt időszakban nem volt egy követekezetesen végigvitt terv hazánkban és az is kiderült, hogy a kiszervezett munka hosszútávon nem biztosít eredményeket. Azon országok számítanak sikeresnek, ahol a GDP-n belül magas az ipari termelés hányada és ez magas hozzáadott értéken jön létre. Magyarország az előbbi mutatóban 24 százalékos eredménnyel nem számít rossznak, de hiába számít az autógyártás high-tech termelésnek, az összeszerelés alacsony hozzadott értékű. Amellett, hogy növelni kell az ipari termelés részarányát Magyarországon, a hozzáadott érték is kritikus.

A DESI kutatás szerint az ipar 4.0 felkészültsége a magyar vállalatoknak nagyon alacsony, így nem csak növekedni kell, hanem a társadalom és gazdaság digitalizálása is feladat. A teljes ipari gondolkodásban egy szemléletváltásra lenne szükség, mégpedig olyan módon, hogy a gazdaságban egy körforgásban lévő ökoszisztéma alakuljon ki.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke felhívta a figyelmet arra a kettősségre is, ami az állami intézkedéseket jellemzi: egyik oldalon innovációt öszönző pályázatokról beszélünk, másik oldalon viszont mégsem használjuk ki a lehetőségeket, a változásnak nemhogy nem merünk az élére állni, de az innovatív megoldásokat sokan próbálják visszadugni a palackba. A közlekedés mellett a kiberbiztonság területén is vannak digitalizáció és innováció ellenes lépések, de egy egyszerű példát említve nem lehet elmenni amellett, hogy ma Magyarországon annak kell „kényelmi díjnak” eufemizált extra költséget fizetnie parkolójegyért, úthasználati díjért vagy bármi egyébért, aki digitális platformokon keresztül és nem papír alapon vásárol. Az IVSZ támogatja a digitális akadálymentesítést és minden olyan lépést, ami az egész társadalom és maguk a fogyasztók számára adja át a digitalizáció előnyeit, ahelyett, hogy szűk érdekek mentén lassítanánk a fejlődést.

Rövidtávon az ipar 4.0 területen elérhető forrásokból mintalaborokat és mintagyárakat lehet létrehozni, a munkaerőhiány megoldásában viszont a piac és az egyetemek együttműködésétől és nem az állami beavatkozástól vár az államtitkár változást. Folyik a harc a tehetségekért, a cégek már egészen fiatal korban elkezdik kiválogatni maguk számára a tehetségeket, de közben rengeteg IT-s „szakmunkásra” lenne szükség. A vállalatoknak érdemes közös szövetségben energiát fordítani a jó képzési és tananyagfejlesztési programokra, közös platformokon, közös erőfeszítésekkel kikényszeríteni a változásokat.