A forradalom mindig új esélyeket teremt - felzárkózásra és leszakadásra egyaránt. A jelen forradalma a digitalizáció, amely száguldva tört rá a teljes társadalomra és a gazdaságra. Az átalakulás már régóta zajlik, ám most intenzitása minden korábbinál erősebb, és a gazdaság minden szegmensét érinti. A digitalizáció nem választható, kizárólag a szerepünk benne: rajtunk múlik, hogy nyertesei vagy vesztesei leszünk-e. Publicisztika Vityi Péter IVSZ alelnöktől.

A digitális transzformáció kora - Vityi Péter szubjektív

Túl a hagyományoson

A digitalizáció röviden annyit jelent, hogy a fizikai világot leképezzük egy virtuális térben is, teret engedve azoknak a módszereknek, amelyeket egyébként a web világában megszokhattunk. Dinamikusan változtathatunk az összefüggéseken, mérhetünk, értékelhetünk, hatékonyabbá tehetjük a folyamatokat, majd a megfelelő eszközök - robotok, 3D-s nyomtatás, virtuális és kiterjesztett valóság, drónok - segítségével az eredményt érvényesítjük a fizikai világban is. Megszabadulunk a hagyományos korlátoktól - a tértől, az időtől, a méretektől. Ez pedig soha nem látott lehetőségeket rejt immár bárki számára. Miért éppen most zajlik ez a forradalom? Ugyan elméleti lehetőségek évtizedek óta vannak, de a szükséges összes hozzávaló napjainkra érte el funkcionalitásban és elterjedtségben a kritikus érettségi szintet: rengeteg digitális adatunk van, képesek vagyunk ezeket feldolgozni és elérhetővé tenni széles körben rendkívül változatos eszközökön. Világszerte kiépültek a nagy teljesítményű optikai és mobilhálózatok. Az okostelefonok és egyéb eszközök elterjedésével szinte minden vásárlóképes fogyasztó digitálisan elérhető. Az okoseszközökben található szenzorok ára a tömegtermelésnek köszönhetően többségében egy dollár alá esett. A számítástechnikai kapacitás költséghatékonysága a felhőalapú megoldások megjelenésével sokszorosára nőtt, már nem szükséges beruházni az ilyen jellegű kapacitások kiépítésébe sem - akár egy kis méretű vállalat is képes komplex digitális funkciókat szolgáltatásként igénybe venni.

A globalizáció új fejezete

Az átalakulás exponenciális ütemben zajlik: ez a tempó nehezen felfogható, hiszen az ember alapvetően lineáris gondolkodású. Mi a különbség? Harminc lineáris lépés távolsága körülbelül 30 méter, de harminc exponenciális lépés eredményeképpen 26-szor kerülnénk meg a földet. Ha egy digitális megoldás teljesítménye ma még csak tíz százaléka egy analóg/fizikainak, akkor öt év múlva pusztán a technológia fejlődésével a digitális utoléri a fizikai megoldás teljesítményét, rövidesen pedig túlhaladja azt. Ez az üzleti életben azt is jelenti, hogy ha ma nem változtatunk hagyományos üzleti folyamatainkon, akkor a piacunkat érintő digitális vállalkozás legkésőbb öt év múlva megelőz minket. Akkor pedig már késő változtatni, a lemaradás a biztos végét jelenti majd vállalkozásunknak. A jelenkori globalizáció az ipari értékláncok feldarabolásával jött létre, ahol az értéklánc végén elhelyezkedő globális vállalatok vezérlik a beszállítói ökoszisztémát. A beszállítók az adott tevékenységet valamilyen költség-rizikó optimum mentén elhelyezkedő földrajzi helyen végzik, és nagyban függnek az értékláncot kontrolláló globális cégtől, amelynél egyébként a profit nagy része is koncentrálódik. A fejlődés és növekedés útja: együtt nőni a nagyvállalattal, megpróbálni feljebb lépni az értékláncban, vagy belépni egy másik globális társaság értékláncába.A digitalizáció viszont új fejezetet nyit. Egyrészt a gyártás automatizálásával, az emberi munka mennyiségének csökkenésével az értéklánc költség-rizikó optimuma elmozdul. Jó példa erre az Adidas új ansbachi és atlantai robotizált üzeme. Ezek évtizedek óta az első tömegtermelésre beállított cipőgyárak, amelyek nem az olcsó munkaerőt kínáló ázsiai régióban létesülnek, hanem a fogyasztás helyén. Felborulnak a hagyományos értékláncok is, hiszen új, a virtuális világot jól használó vállalatok lépnek be, ahogy például a Tesla az autógyártásba.Ezek mellett egy külön kategóriát képviselnek azok a cégek, amelyek az anyagáramban nem vesznek részt, de az információáram ügyfélközeli pontjait elfoglalva szervezik az értékáramlást. Ilyen a Google, a Facebook, az Uber vagy az Airbnb. A digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel élve, innovatív megoldásaiknak köszönhetően ezek a társaságok néhány év alatt a világ legértékesebb cégei közé emelkedtek, a hagyományos vállalatok kárára.

Vityi Péter

Vityi Péter, az IVSZ alelnöke

Magyarország helye

Hazánknak is ebben az egyre intenzívebbé váló globális versenyben kell helytállnia. Nemzetközi összehasonlításban az ország versenyképessége romló tendenciát mutat, elmaradunk a régiós és globális versenytársaink átlagától. Az intő jelekre megfelelő választ kell találnunk, mert még nem késő megfordítani a kedvezőtlen irányokat.

A magyar vállalatok nagy része beszállítóként kapcsolódik a globális cégekhez, ezért számukra a fő feladat az, hogy működésüket a virtuális modellekhez igazítsák. Ez a vállalati értékláncokhoz való kapcsolódás digitalizációját jelenti, amely nemcsak az elektronikus megrendelés fogadását és feladását foglalja magában, hanem a gyártás időbeni lefutásának jelzését, illetve bármilyen változásra való azonnali reagálási képességet. Másik esély a kialakuló virtuális világ eszközeinek a gyártásában való részvétel. Miután a digitalizáció egyszerre minden iparágban hat, nagyon sok új termék és szolgáltatás talál majd vásárlóra. Ehhez nemcsak IT-, hanem főleg az adott iparágban jártas és a digitális világ lehetőségeit kihasználni tudó kreatív szakemberre van szükség. Például az egészségiparban egy jó érzékelő és az adatokat - a meglévő tudás alapján - jól elemző termék új értékláncot tud biztosítani a hagyományos orvos-beteg viszonyban.

Magyarország akkor lehet nyertese a fenti folyamatnak, ha időben felismeri a lehetőségeit; ha a beszállítói láncban lévő hazai kkv-knak segítséget nyújt a digitalizációhoz való kapcsolódásra; ha segíti az innovációs tevékenységet; ha növeli a digitalizáció értékteremtőinek számító informatikai szakemberek mennyiségét.

A Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos által vezetett Digitális Jólét Program jó kezdet egy ilyen jellegű változás megteremtéséhez. A Lepsényi István nemzetgazdasági államtitkár által indított Ipar 4.0 kezdeményezés a hazai kis- és középvállalkozói beszállítói piac digitalizációs láncba való bekapcsolására szolgál. Előttünk áll még, hogy a magyar kulcsiparágak stratégiája elkészüljön, és ki lehessen jelölni olyan innovációs területeket, amelyekben Magyarországnak valamilyen helyzeti előnye lehet. Ez biztosíthatja, hogy ne csak védekezzünk a globalizáció új szakaszában, hanem előnyt is kovácsoljunk belőle. Ilyen előnyt jelenthet az elektromobilitást és innovációt serkentő tesztpálya önvezető autóknak, az 5G-hálózatra építő IT-fejlesztések vagy az „adatszabad terület" megteremtésével létrejövő big data kapacitások felfuttatása.

Lépéskényszerben

A digitalizáció által felgyorsult versenyben csak annak a magyar vállalkozásnak van esélye a túlélésre, fejlődésre vagy növekedésre, amely üzleti folyamataiban, a beszállítói és vevői ökoszisztémáiban felismeri és bevezeti az új megoldásokat. Emellett ne feledjük, hogy nemcsak technológiai változásra van szükség, hanem a magyar vállalatvezetők és menedzserek gondolkodásmódjának átalakulására is. Ezen célok elérésében az IVSZ elhivatott, szakértő partner - munkánk legfrissebb eredményei - mint a Digitális Agrár Stratégia vagy a Digitális Munkaerő Program - is ezt bizonyítják.

 

Forrás: A publicisztika a Figyelő című hetilap TOP 200 cikksorozatában jelent meg, amely a vállaltok aktuális növekedési lehetőségeit járja körül.